Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-20

178 20. országos ülés okttíbei' 1. 1S72. Simonyi Lajos ».: T. ház! bocsánatot kérek, az én javaslatom ezen határozati javaslatra vonatkozván, jogom van szólni. Arra nézve, amit a központi bizottság t, elő­adója az imént előadott, bátor vagyok megjegyezni, hogy én nem mondottam, hogy a központi bizottság előadója teljesen biztosítottnak állította volna ezen •szerződést Magyarország érdekeire nézve; hanem egyedül azt nyilvánítottam, hogy ezen érdekeket a központi bizottság előadója biztosítottnak látja; ami pedig a lehető biztosítási kifejezést illeti, ennek oly tág értelme van. bog) azt mindenféleképen lehet magyarázni; az én nézetein az, hogy a központi bi­zottság ezen határozatot azért ajánlotta, mert át­látta, hogy az előterjesztett szerződés által a ma­gyar érdekek biztosítva nincsenek; mert ha a pénz­ügyi bizottság látta volna, hogy ezen a társulat által teljesítendő szolgálat megfelel azon összegnek, mely Magyarország által fizettetik: ezen követelés­sel mint íulköveteléssel nem lépett volna föl. Az igen tisztelt kereskedelmi minister urnák, az átalános tárgyalás alkalmával tett nyilatkozata után megvallom őszintén, még kevésbbé vagyok haj­landó elfogadni ezen határozati javaslatot, mert a t. minister ur ez alkalommal azt mondotta, hogy a Lloydnak, ha ezen határozati javaslat általa is el­fogadtatik, ezen uj menetek neki 90,000 forintba fognak kerülni. Én igen csodálkoznám, hogy haj, amint a t. minister ur is mondani méltóztatott s amint mindnyájan meg vagyunk győződve, egy ily társulat, mely üzleti szempontból nyereség végett alakult, — a mi egyébiránt egyátalában nem ro­szalható, — elfogadna egy ily föltételt, mely neki 90,000 írtba kerülne ujabb díjazás nélkül. A minister ur mégis azt mondja, hogy reményli, hogy a társulat e kívánságot teljesíteni fogja. De ha e kívánság teljesítése olyan sokba kerül: ugyan hogyan fog a társulat ráállani? Igaz, hogy később azt mondotta a tisztelt mi­nister ur, hogy ő nem áll ott, mint kérő fél, hanem mint szerződő fél, a szerződő felek közt pedig az egyik ad, a másik vesz; de nekem ezen pótjavas­latom által épen az a czélom, hogy többet adni ne legyünk kénytelenek. Hogy a Lloyd-társulat vállalkozni fog arra, ha mi többet fogunk fizetni, azt mindenki át fogja látni; de még kérdés akkor is, hogy az osztrák kormány bele fog-e egyezni azon menetrend meg­állapításába, mely különösen Magyarország érdeké­ben van követelve. A tisztelt minister ur azt mondja, hogy egészen azt nem érhetjük el, hanem a meg­állapított menetrendben fognak történni változások. Tehát ezen szerződés megváltoztatik mindenesetre; mert hogy ha ezen szerződés fönálland: akkor ehhez mint pótlást még 5 2 közlekedési menetet aLloyd-társulat megadjon ingyen, — azt követelhetni józan észszel sen­ki sem fogja. Én épen azt nem akarom, hogy a kereskedelmi minister ur oly helyzetbe jöjjön, hogy egyik ad, másik vesz ; hanem hogy e kívánalomtól föltételeztessék ezen szerződés ratificatiója. Én tehát még egyszer ajánlom javaslatomat, mert a minister ur nyilatkozata szerint azt látom, hogyha ezt nem tesszük ide mint „conditio sine qua non "-t: akkor a magyar érdekben annyira kívánatos egyenes közle­kedés Fiúméból vagy elmarad, vagy pedig ujabb tetemes áldozatokba kerül. Várady Gábor: Tisztelt ház! Magamévá teszem Simonyi tisztelt barátom indítványát; hanem azok nyomán, miket ő előadott ezen határozati ja­vaslatra vonatkozólag, méltóztassék a tisztelt ház megengedni, hogy a kereskedelmi minister ur ide vonatkozó előadására egy pár igénytelen észrevételt tegyek. A tisztelt kereskedelmi minister ur hang­súlyozza, hogy ezen szerződés szerint a magyar tengeri kereskedelmi érdekek kiváló mérvben kép­viselve lesznek. Nem vonom kétségbe, hogy ez volt az intentio a kereskedelmi minister ur részéről ; hanem, hogy ha a számokat vesszük, azon számokat, me­lyek ugyancsak az általa fölolvasott kimutatásban foglaltatnak: akkor ezek nekem azon megnyugvást nem nyújtják. Hogy csak összevonjam a tételeket, van itt négy triesti fővonal, aztán néhány fiumei, aztán következnek Syra-Pyraeus, Triest-Gorfu-Ancona, Konstantiuápoly-Galacz, Konstantinápoly-Trapezunt. Konstantinápoly-Salonich-Volo, Smyrna-Rhodus - Cy­prus sziget, Smyrna-Alexandria, Triest-Alexandria, Triest-Konstantinápoly, Konstantinápoly-Várna stb. Méltóztassék megítélni, t. ház, e pillanatban azon kikötőkben, melyeket itt fölolvastam, minő ma­gyar kereskedelmi érdekek és minő mérvben kép­viseltetnek. Itt csak a tengeri meneteket, egyes me­netet értve összesítettem, és a fiumei vonalakra esik egy menetet számítva, összesen csak 1102 tengeri mértföld, mig a nem magyar érdekeknek szolgáló postavonalakra 17.678 tengeri mértföld. Még hoz­záteszem, hogy a nem magyar vonalaknál egy-két kivétellel mindenütt több a tengeri meneteknek ösz­szes száma évenként, mint p. o. a fiumeieknél. Mert mig a fiumeieknél 52-én alól is több évi menet van; addig a nem magyar vonalokon a legnagyobb rész 52, de van köztök 104 is kettő. A számok beszélnek, tisztelt ház. nekem uincsenek statistikai adatok kezeinben. Az igen tisztelt kereskedelmi minister ur bizonynyal bő­vebben rendelkezik azokkal; hanem én ugy va­gyok meggyőződve, hogy ha ezen vonalakat tekinteni csupán : akkor én a magyar érdekeket még nem látom oly kiváló mérvben képviselve, mint a minister ur beszédében és előterjesztett indokolásá­ban hangsúlyozni méltóztatott. Ha magát az árt veszszük, mely ezért a Lloydnak igértetik: ez ár sem épen oly kedvező reánk nézve, a mint a kereskedelmi

Next

/
Thumbnails
Contents