Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-20
20. országos ülés október 1, Í872. 171 hogy ezután becsületes, és jó szomszéd lesz, engem megnem nyugtat; mert ezt nem fogja megtartani; és én valósággal csodálkozom kormányunk azon jóhiszeműségén, hogy most már Magyarország érdekei minden tekintetben óva és védve lesznek. Az ami bajunk, hogy igen tisztelt niinister úr előterjesztésében úgy beszél, mintha az a Lloydtársulat magyar volna, vagy minthogy osztrákmagyar nevet kaptunk az 1867-diki szent keresztségben, a mi érdekeink ugyanazonosokká váltak volna Ausztriáéval. — Azért, hogy fővárosunknak 40 év óta Buda-Pest a neve, Budának és Pestnek nagyon is külön érdekei vannak, mit legjobban észrevenni most, midőn Pest-Buda egyesítése czéloztatik. Tisztelt minister úr, tagadhatlan az, mit állit fel előterjesztésének következő szavaival: minden állam, melynek tengerpartja van, mely a magyar tenger által elválasztott államokkal üzleti összeköttetésben áll: egyik első-rendű feladatának ismeri, ezen országokkal rendes, gyors és biztos postai öszszeköttetést létesíteni, mely a tengeren, ép ugy ínint szárazon úttörője istápja, és nélkülözhetetlen feltétele az illető országok közötti kölcsönös érintkezésnek és forgalomnak; nagyobbmérvű árúforgalom csakis ott fejlődhetik, hol a személyszállításról és a levelezés közvetítéséről biztos és szabályos módon van gondoskodva, s ebből azon következtetést vonja le minister űr, hogy Magyarországnak továbbra is szüksége van a Lloyd által teljesíthető szolgálatokra, s azt subventiónálni érdekünkben álló kötelességünk. Az osztrák államnak igen is van szüksége reá: de tisztelt ház, szerintem a magyar állam nem egy az osztrák állammal; s minthogy Magyarország külön állam, melynek külön kereskedési érdekei vannak, külön tengerparttal bír : keli, hogy a tőle elválasztott államokkal külön üzleti összeköttetése is legyen. Mi értelme? mi haszna lesz a 30—40 milliót felemésztő fiumei vasútnak s kikötőnek, ha annak csak azon sovány eredménye leszen, hogy a szomszéd állam — mert kereskedelmi szempontból véve Ausztria, reánk nézve külön állam : — ha mondom -.az osztrák szomszéd állammali egy kegyelemből! korlátolt összeköttetés fog tulajdon pénzünkön létesitetni. Van-e széles e világon állam, mely postahajózása föntartására más szomszéd állam segélyét venné igénybe? Nincs. Csak. Ausztria az, mely Magyarországtól, pláne követeli, hogy azon arányban oszszuk meg a segélyezést, mely arányban az általa csinált adósságokból elvállalni kényszerültünk: mely tengeri posta-hajózás, ha állna, és az, hogy a mi kereskedésünket is előmozdítja — mit kereken tagadok — magának a ministeriumnak kimutatása szerint a magyar tengerpartról a Lloyd-társulat által szállított személyzetnek s árú-ezikkeknek alig l°/ 0-jét teszi. Hiszen kérem a szent-péter-fiumei vasút elkészülte után azon jövet menet 20 ezer egyénből álló személyzet és 90 ezer vámmázsa áru-ezikket, mely egy év alatt a kimutatás szerint Fiúmétól Triestben, s Triestböl Fiúméban érkezett 1 U-eá rész kiadással: a jó fiumeiaknak ingyen is elvitethetjük, pedig ezen szállításnak egy jó része Dalmátiából kerül ki, mely nem is a miénk; s ha a subventio megtagadása esetében a Lloyd ugy megboszankodnék is, hogy többé egy hajóját sem eresztené Fiúméba : nyerni fognának a Fiumeiak, mert vasúton minden nap "mehetnek, s áruezikkeiket minden nap szállíthat] ák Triestbe, sőt levelezhetnek, sürgönyözhetnek, és az egyezség szerint pedig hajón hetekint csak kétszer mehetnének. Midőn a tisztelt minister ur velünk a subventiót el akarja vállaltatni: annak szükségessége s abból keletkező haszon s országunk tekintélye stb., emlegetésénél mindig plurálisban beszél; az osztrák haszon, az osztrák lobogó tisztelet és tekintély emelésébe Magyarországot is beleszámítja; pedig, ha odaszoríthatnék, hogy azon postai küldeményekből, melyek Törökországba, Levantéba, Olaszhonba, Keletindiába, Chinába, Ausztráliába évenkint szállíttatnak, s e kimutatás szerint 1870-ben majd 5 millió levélből 870 utasból 304,000 készpénzből 122 millió forint értékű árú-ezikkekből állott, egy külön rovatba a magyar küldeményeket merítse ki: nehezen, ha ugy nem járna, mint azon űr, ki azzal dicsekedett, hogy asztalánál naponkint 2 iteze bornál több el nem fogy. bár családja 10 tagból áll, s azok között veje s 4 felnőtt fia van, s kisült, hogy az egész házban csak maga iszik bort. Tessék kimutatni, hány magyar kereskedő utazik a Lloyd-posta-hajóval; azon négy millióhétszázezerlevélből mennyit küldenek keletre a magyar kereskedők, hány millió áruezikk ment már a suezi csatornán Keletindiába ? oda leginkább oly ipartermények vitetnek, melyekkel a mi magyar borunkért cserében pamut hozatik, melyet nem Magyarországban dolgoznak fel. Járnak-e azokon Magyarország követei, consulai, diplomatái, ügynökei, tudósai, stb. ? Igenis Anglia, Franczia, Észak-Amerika államokból, melyeknek nemcsak kereskedői, hanem követei számos személyzettel, tudósai, szakíerfiai, mindennemű ügynökei bejárják a világ minden részeit az állam érdekében, tapasztalásokat, kutatásokat, fölfödözéseket teendők; kik az állani soknemü érdekeit képviselik, s nemcsak kereskedelmi, hanem polikai államszerződéseket is kötnek, előmózditanak, stb. Önérdekeikben cselekesznek : ha tengeri posta-hajóiknak személy-, levél- és pénzszállítási költségeiket államsegélyezés által pótolják; de nekünk, fájdalom, mindezen érdekeink nincsenek. Egyszer akartunk tengeri 0 9*
