Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-20
20. országos iifös ufctófccp 1. 1S72. 163 í'ogadják-e a törvényjavaslatot átalánoss ágban a részletes tárgyalás alapjáéi? (Elfogadjuk! A szélső halon: Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Áttérünk a részletes vitára. Wächter Frigyes jegyző : (Olvassa ssakaszonkint a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: Ha a tisztelt ház részéről nincs észrevétel, a törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatik. Következik a napirend 3-ik tárgya, t. i., a közös pénzügyminister által 1870. évben létesített előlegezési hitelmüvelet költségeinek födözéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Helyélés.) Wächter Frigyes jegyző t (Olvassa a törvényjavaslatot.) Széll Kálmán a közpb bizottság előadója 1 Tisztelt képviselő ház! Azon krízissel szemben, mely 1870-ben az összes európai viszonyokban bekövetkezett, a monarchia a szigorú semlegesség álláspontját foglalta el. Hogy azonban ez álláspontot saját erejéből s állásának egész súlyával, érdekeinek minden koczkáztatása nélkül elfoglalhassa, szükséges volt bizonyos eshetőségek szempontjából az ország védelmi erejét erősíteni, azt minden eshetőségek beáilhatásának szempontjából mintegy készen tartani. Ezen fölfogásban osztozott a magyar törvényhozás, s ennek különösen akkor adott kifejezést, midőn a honvédség fölszerelésére egy rendkívüli, 5 millióra rugó hitelt engedélyezett a kormánynak. A közös hadsereg 1870. évi költségvetése szigorúan békeköltségvetés volt; a hadsereg létszáma: béke létszám, a fölszerelési készletek : a közönséges normális készletek voltak. Azon szempont, tisztelt ház, mely a magyar törvényhozást a honvédség fölszerelésének kiegészítésére megszavazandó összeg megajánlásánál vezette, azon szempont, a magyar kormányt a közös véderőt illetőleg is azon nézet kifejezésére juttatta és azon törekvés érvényesítésére indította, hogy az összes monarchia védképességét, a közös hadsereget is erősítse, lehetőleg az eshetőségekkel szemben készen tartsa. Ezek a szempontok rendkívüli költségeket idéztek elő a hadsereg fölszerelése körül. E rendkívüli kiadások nem szavaztathattak meg az illető közös ügyi bizottságok által, mert azok az időben nem üléseztek. A kiadások födözése sürgető szükség lévén, a két kormány keresett módot arra, hogy a sürgető szükség mielőbb kielégíttessék. — A pénzek, melyek a költségek födözésére megkívántattak, nem állottak sem egyik, sem másik kormánynak rendelkezésére, és így ők a pénzbeszerzésnek azon módját találták legelőnyösebbnek, hogy a két államfélt illető még osztatlan értékek elzálogosításával — megbízva, és arra íölhíva, mint bizományost, mint mandatariust a közös pénzügymimstert, — szerezzék be a szükséges költségeket Ezen összegek akkor meghatározott czéljaikra fordíttattak, és az elzálogosított értékek később kiváltatván, mindkét ministeriuiu illető állampénztáraiból azon összegeket pótolta, és miután az illető közösügyi bizottságok az azon évben elköltött összegeket megszavazták, s az elköltés tenyéré az indenmitást megadták: mindkét állam illető budgetjökbe ezen összegeket is bevették. így állván a dolog, azon hitelmüvelet költségeinek födözése van még hátra, mely az akkor elköltött, s később utólag megszavazott, és a magyar budgetbe is beállított költségek födözése végett 1870-ben szükségessé vált. Ezen hitelmüveletek költségeinek födözéséről szól a jelen törvényjavaslat. E költségek a pénzügyminister előterjesztése szerint 577 ezer forintra rúgnak, melyből a törvényes 30% kiszámíttatván. Magyarországra kerekszámban 173 ezer forint esik. Ezen összegnek — mint a födözési költség Magyarországra eső részének — elfogadását, mind a pénzügyi, mind a központi bizottság nevében ajánlom a tisztelt háznak. (Helyeslés.) Egy indítványt vagyok bátor azonban a tisztelt ház elé terjeszteni a pénzügyi és központi bizottságok nevében, mely utóbbi azt magáévá tette. A pénzügyminister indokolása azt tartalmazza, hogy ezen Magyarországra eső 173 ezer forint nem lesz egészben az állampénztárból födözendő, miután a közös activáknak bizonyos része, az olasz kormánynak előlegezett összegek visszafolyván a közös pénztár készletei közé, ezekből ezen összeg egy része is födözhető lesz. A követelés, mely mint activuin visszafolyt a monarchia közös pénztárába, 382 ezer 177 forint. Ennek levonása után tehát a födözendő költség csak 195 ezer forintot tesz, melynek 30 perczentje, tehát a Magyarország által födözendő rész, kerekszámban 58 ezer forintot tesz ki. A pénzügyi bizottságnak, valamint a központi bizottságnak nincs észrevétele az ellen, hogy az olasz kormánynak, ezen kétségtelenül a közös activák közé való tartozása, mely visszafizettetett, a szóban forgó összeg részbeni födözésére fordíttassák; de kénytelen azon föntartást ajánlani a tisztelt ház figyelmébe, hogy ezáltal azon követelés sem természetére nézve, sem pedig számszerűleg még megállapítottnak nem tartathatik, miután a közös activák és passivák leszámolása alkalmával lesz idő arról szólni: hogy ez valóban activum-e, mennyiben activum, és miként osztandó meg. Ezen föntartással, melyet a t. ház által a pénzügyi bizottság jegyzőkönyvileg kimondatni óhajt, — ajánlom a törvényjavaslatot azon szövegezés szerint, mely szövegezéssel azt a központi bizottság előterjesztette. (Helyeslés.) 21*
