Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-18
122 18. országos ülés september 28. 1872. hogy roszat tesz az állás : élni fogok a t. ház kegyes engedelmével. T. ház! Nem vagyok oly szerencsés, hogy azt Ígérhetném, hogy oly rövid leszek, mint előttem szólott előadó ur; de mégis igyekezni fogok a lehető legkevesebb időt venni igénybe előadásomra, és épen azért tartózkodni fogok az előttünk fekvő válaszfölirati javaslatoknak részletes bírálatába bocsátkozni; azon meggyőződésben lévén azonban ma is, mit talán már máskor is volt szerencsém nyilvánítani, hogy ha több javaslat fekszik előttünk: mind a javaslatok készítői, mind a t. ház, mind a közönség irányában kötelesség, hogy megmondja az ember, miért nem fogadja el az egyik vagy másik javaslatot. Én, legfőbb vonalaiban ki fogom fejezni a javaslatok iránt nézeteimet, előre is megjegyezvén, hogy ha egyikről vagy másikról csak ennyit mondok: ez nem azt teszi, hogy nézetem szerint többet ne lehetne azokról mondani; hanem azt, hogy szorítkozni kívánok csupán annyira, mennyi szükséges annak indokolására, hogy egyik vagy másik javaslatot el nem fogadom. Ami elsőbben is a Trifunácz és Miletics képviselő urak által beadott javaslatot illeti : azt már a megszólítás maga, de továbbá a benne minduntalan előforduló ezen kifejezés: „ö felsége birodalma", melynek illustrátiójául benne van majdnem annyi Ausztriának belügyeiről, mint Magyarországéiról : már ez elég ok arra, amiért azon javaslatot elfogadhatónak nem tartom, annyival inkább, mert mind a czim, mind ama kifejezés nemcsak Magyarország részére általam óhajtott helyzetének, hanem még a jelenleg fennálló dualismusnak sem felel meg; mert azon czim az egységes Ausztria idejéből való, s az osztrák birodalom emlegetése alatt Magyarországot és Ausztriát egyaránt mint egységes államot érti. EimélfogYa azt gondolom, hogy helyesen nem is tehetünk egyebet ezen javaslattal, mint ha egyszerűen mellőzzük. (Átalános helyeslés.) Mert ha egyszerűen mellőzni nem akarnók, tekintve azon bizonyára legalább kilenczvenkilencz század-részben alaptalan rágalmakat, melyekkel abban mi magyarok ott illettetünk és melyekkel a velünk szövetséges szomszéd államban élő németek illettetnek: nem lehetne másként, mint a legszigorúbb megrovással utasítani el. (Átalános élénk helyeslés.) De nem fogadhatom el azon fölirati javaslatot senij mely a 48-as párt részéről beadatott. Nem tagadom, sok van benne, ami nézeteimmel találkozik. Sok van, mit igaznak elismerek. De egy vezéreszme vonul rajta keresztül, és e vezéreszme az, hogy ezen képviselőház törvénytelen, hogy ezt, mint törvénytelent föl kell oszlatni, oly eszme, melyet én magam részéről el nem fogadhatok. Tudom, hogy történtek a választásoknál törvénytelenségek ; megesett az is, a mi ott említtetik, hogy egy vagy más helyt az összeíró bizottságok nem a törvényt, de egy megbukott törvényjavaslatot vettek alapul. De nem tartom bebizonyithatónak semmi szin alatt, hogy ily módon jött volna össze az egész ház többsége. S kérdem : vajon mi eredménye lehet annak, ha a háznak egy része ki akarja mondani, hogy a képviselő ház törvénytelen. Az, ki valamely testületet törvénytelennek mond ki és mégis benne marad: minden esetre inkább vét a törvény ellen, mint, aki azt törvényesnek elismeri. (Átalános helyeslés.) De, t. ház! mi lehetne annak logikai következése? Az, hogy azok, akik ezen testületet törvénytelennek tartják: abból kilépj ének? Ezt, a t. képviselő urak, azt hiszem, hogy önfentartási — mint pártot értem — önfentartási szempontból nem tehetik; mert egy párt, mely az alkotmányos küzdtérről lelép, hacsak leléjrve onnan, kezébe nem ragadja az ellenállás zászlaját : önmagát semmisíti meg. (Helyeslés.) Kilepniök tehát, miután bizonynyal semmi szándékuk és semmi lehetőség nincs arra, hogy azon zászlót kezökbe ragadják, kilepniök teljes lehetetlen, s így tagjai maradnak azon • országgyűlésnek, azon képviselőháznak. melyre magok igyekeztek a törvénytelenség bélyegét rásütni. (Élénk helyeslés.) Én legalább csekély eszemmel a jövő szempontjából sem tudok ebben semmi nagy horderöt találni. A jövő országgyűlésben vagy olyan nézetű lesz a többség, mint a mostani, vagy nem ? Ha olyan lesz a többség mint most: akár mondatott ki egyrészről ezen országgyűlés törvénytelennek, akár nem, fen fogja tartani ennek intézkedését. Ha más lesz a többség : meg fogja azokat változtatni, ha a legtörvényesebben alkottattak is. (Helyeslés.) Tudom én, hogy vannak néha a nemzetek életében pillanatok, mikor egynehány embernek ily kimondott szava roppant eredményeket szülhet. De ezen perczek olyankor vannak, midőn a törvénytelenség iránti érzet átalános a nemzetben, s midőn az ellenállás zászlaját egy egész nemzet kész követni. De midőn ily eset nincsen, s ne is adja Isten, hogy oda jussunk, hogy ilyennek kelljen bekövetkeznie: akkor ismétlem, sem logikainak, sem politikainak azt, hogy a törvényhozást törvénytelennek mondjuk ki, nem tartom. De nem fogadhatom el a Schwarcz Gyula t. képviselőtársam és társai által beadott javaslatot sem. Az egyik ok természetesen az is, hogy én szerintem a reformkérdéseknek. — mert szerintem reformkérdés minden a törvényhozás terén — egy jelentékeny részét, azokat, melyeket közjogiaknak szoktunk nevezni, nem is érinti.