Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-18

122 18. országos ülés september 28. 1872. hogy roszat tesz az állás : élni fogok a t. ház ke­gyes engedelmével. T. ház! Nem vagyok oly szerencsés, hogy azt Ígérhetném, hogy oly rövid leszek, mint előttem szólott előadó ur; de mégis igyekezni fogok a le­hető legkevesebb időt venni igénybe előadásomra, és épen azért tartózkodni fogok az előttünk fekvő válaszfölirati javaslatoknak részletes bírálatába bo­csátkozni; azon meggyőződésben lévén azonban ma is, mit talán már máskor is volt szerencsém nyilvá­nítani, hogy ha több javaslat fekszik előttünk: mind a javaslatok készítői, mind a t. ház, mind a kö­zönség irányában kötelesség, hogy megmondja az ember, miért nem fogadja el az egyik vagy má­sik javaslatot. Én, legfőbb vonalaiban ki fogom fejezni a ja­vaslatok iránt nézeteimet, előre is megjegyezvén, hogy ha egyikről vagy másikról csak ennyit mon­dok: ez nem azt teszi, hogy nézetem szerint többet ne lehetne azokról mondani; hanem azt, hogy szo­rítkozni kívánok csupán annyira, mennyi szükséges annak indokolására, hogy egyik vagy másik javas­latot el nem fogadom. Ami elsőbben is a Trifunácz és Miletics kép­viselő urak által beadott javaslatot illeti : azt már a megszólítás maga, de továbbá a benne mindunta­lan előforduló ezen kifejezés: „ö felsége birodalma", melynek illustrátiójául benne van majdnem annyi Ausztriának belügyeiről, mint Magyarországéiról : már ez elég ok arra, amiért azon javaslatot elfo­gadhatónak nem tartom, annyival inkább, mert mind a czim, mind ama kifejezés nemcsak Magyaror­szág részére általam óhajtott helyzetének, hanem még a jelenleg fennálló dualismusnak sem felel meg; mert azon czim az egységes Ausztria idejéből való, s az osztrák birodalom emlegetése alatt Magyaror­szágot és Ausztriát egyaránt mint egységes államot érti. EimélfogYa azt gondolom, hogy helyesen nem is tehetünk egyebet ezen javaslattal, mint ha egyszerűen mellőzzük. (Átalános helyeslés.) Mert ha egyszerűen mellőzni nem akarnók, tekintve azon bizonyára legalább kilenczvenkilencz század-részben alaptalan rágalmakat, melyekkel abban mi magya­rok ott illettetünk és melyekkel a velünk szövetsé­ges szomszéd államban élő németek illettetnek: nem lehetne másként, mint a legszigorúbb megrovással utasítani el. (Átalános élénk helyeslés.) De nem fogadhatom el azon fölirati javasla­tot senij mely a 48-as párt részéről beadatott. Nem tagadom, sok van benne, ami nézeteim­mel találkozik. Sok van, mit igaznak elismerek. De egy vezéreszme vonul rajta keresztül, és e vezér­eszme az, hogy ezen képviselőház törvénytelen, hogy ezt, mint törvénytelent föl kell oszlatni, oly eszme, melyet én magam részéről el nem fogad­hatok. Tudom, hogy történtek a választásoknál tör­vénytelenségek ; megesett az is, a mi ott említtetik, hogy egy vagy más helyt az összeíró bizottságok nem a törvényt, de egy megbukott törvényjavasla­tot vettek alapul. De nem tartom bebizonyithatónak semmi szin alatt, hogy ily módon jött volna össze az egész ház többsége. S kérdem : vajon mi ered­ménye lehet annak, ha a háznak egy része ki akarja mondani, hogy a képviselő ház törvénytelen. Az, ki valamely testületet törvénytelennek mond ki és mégis benne marad: minden esetre in­kább vét a törvény ellen, mint, aki azt törvényes­nek elismeri. (Átalános helyeslés.) De, t. ház! mi lehetne annak logikai követke­zése? Az, hogy azok, akik ezen testületet törvény­telennek tartják: abból kilépj ének? Ezt, a t. képvi­selő urak, azt hiszem, hogy önfentartási — mint pártot értem — önfentartási szempontból nem tehetik; mert egy párt, mely az alkotmányos küzdtérről lelép, hacsak leléjrve onnan, kezébe nem ragadja az ellenállás zászlaját : önmagát semmisíti meg. (He­lyeslés.) Kilepniök tehát, miután bizonynyal semmi szándékuk és semmi lehetőség nincs arra, hogy azon zászlót kezökbe ragadják, kilepniök teljes lehetetlen, s így tagjai maradnak azon • ország­gyűlésnek, azon képviselőháznak. melyre magok igyekeztek a törvénytelenség bélyegét rásütni. (Élénk helyeslés.) Én legalább csekély eszemmel a jövő szem­pontjából sem tudok ebben semmi nagy horderöt találni. A jövő országgyűlésben vagy olyan né­zetű lesz a többség, mint a mostani, vagy nem ? Ha olyan lesz a többség mint most: akár mondatott ki egyrészről ezen országgyűlés törvénytelennek, akár nem, fen fogja tartani ennek intézkedését. Ha más lesz a többség : meg fogja azokat változtatni, ha a legtörvényesebben alkottattak is. (Helyeslés.) Tudom én, hogy vannak néha a nemzetek éle­tében pillanatok, mikor egynehány embernek ily ki­mondott szava roppant eredményeket szülhet. De ezen perczek olyankor vannak, midőn a törvényte­lenség iránti érzet átalános a nemzetben, s midőn az ellenállás zászlaját egy egész nemzet kész kö­vetni. De midőn ily eset nincsen, s ne is adja Isten, hogy oda jussunk, hogy ilyennek kelljen bekövet­keznie: akkor ismétlem, sem logikainak, sem politi­kainak azt, hogy a törvényhozást törvénytelennek mondjuk ki, nem tartom. De nem fogadhatom el a Schwarcz Gyula t. képviselőtársam és társai által beadott javaslatot sem. Az egyik ok természetesen az is, hogy én szerintem a reformkérdéseknek. — mert szerintem re­formkérdés minden a törvényhozás terén — egy je­lentékeny részét, azokat, melyeket közjogiaknak szoktunk nevezni, nem is érinti.

Next

/
Thumbnails
Contents