Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474

30 474. országos ülés április 3 1872. nak arra, hogy valaki jó katona legyen és más kellélek kívántatnak arra, hogy valaki .jó választó legyen s utóvégre még a katona kötelezettség teljesítésére is minősítés kívántatik, testi erő, egészség, bizonyos mértéke a nagyságnak, ha tehát még ezen kötelesség teljesítésére is minősítés Jrivántatik: hogyan lehet épen a választójogra nézve követelni azt, hogy e tekintetben semmi minősítés szükséges ne legyen? Mocsonyi Sándor t. képviselő ur azon beszédében, melyet a minap tartott azokra, a miket az a társadalomban létező sociális ellentétekre, azok kiegyenlitéséuek és egyensúlyozásának szükségességére nézve mondottam, és azokra nézve miket e tekintetben mondottam, hogy a választói jog kiterjesztésében figyelembe kell venni az illető polgároknak miveltségi fokát: azt monda, hogy ezek tág fogalmak, melyek értelmét sem a tudomány sem a gyakorlat nem körvonalozta, ezek puszta szavak, melyekre súlyt fektetni nem tud. Igaza van abban a t. képviselő urnák, hogy azon néhány szóban, melyeket ő ezáfolata tárgyául felvett, mint már említem, nézeteimet kellőleg ki nem fejtettem. Azért igyekeztem tehát ezt most tenni és ha igyekezetem sikeresebb most sem volt: legyen meggyőződve a t. képviselő ur. hogy a hiba nem az érvekben rejlik; hanem rejlik bennem, ki nem voltam képes ez érveket teljesen kifejteni; azonban rejlik némi hiba magában a t. képviselő úrban is, mert a t. képviselő ur miután azokról, a miket a sociális ellentétek kiegyenlítéséről, egyensúlyozásáról mondottam, akként nyilatkozott, mint emlitém: ő viszont beszédében ezeket mondja: „Az alkotmányosság rendeltetése, hogy a társadalomban felmerülő érdekellentétek természetes egyensúlyát a lehetőségig biztosítsa." Ez, nézetem szerint, más szavakkal ugyanaz, a mit én mondtam, és mindenesetre különösnek tetszik előttem, hogy a t. képviselőtársam azt, a mit maga fehérnek mond, feketének állítja, ha más által mondatik. Én egy analógiát állítottam fel azon tekintetben, hogy valamint a tapasztalatlan ifjú embernek azon korlátlan önrendelkezési jogot nem lehet megadni, "mely az érettkoru férfiút megilleti : ugy a választói jog kiterjesztésében is bizonyos óvatossággal kell eljárni. Mocsonyi Sándor képviselő ur azt monda, hogy ez tudományos alapokat nélkülöz ós hogy ezen érveléssel a szabadság minden biztositékát, az alkotmányosságot is megtámadhatják az absolutismus barátai. Román t. képviselő ur is tegnap hasonló értelemben nyilatkozott. Igazságuk van a t. képviselő uraknak. Azon érveléssel, a melyet felhoztam, nemcsak megtámadhatják, hanem már meg is támadták az absclutismus barátjai az alkotmányosságot ós a szabadság biztosítékait. De megtámadták helytelenül és azt hiszem, hogy abban némi különbség mégis van, ha valamely érvvel valamely állítás helytelenül vagy helyesen támadtathatik meg, s a midőn Román Sándor t. képviselő ur, ki szintén időelőttinek tartja az átalános szavazatjog behozatalát, absolutisticus és reactionarius tendentiákról vádolja azokat, a kik ugyanazon véleményben vannak, a melyben ő van, és véleményeik indokát az igazságot kimondani is akarják, azt t. i. hogy nemzetünk minden társadalmi osztálya nincsen még azon állapotban, hogy a választói jog minden honpolgárra átalában kiterjesztessék; bocsásson meg nyíltságomért, de akkor alaptalan vádjával nem sokat gondolok; mert ha Román Sándor t. képviselő ur a létező állapotoknak minden változását már reformnak, haladásnak tekinti, ha az igazságnak kimondását a szabadelvüség ellen elkövetett bűnnek declarálja: akkor öntudatosan vagy nem öntudatosan — de meg vagyok győződve — ő téved, és nem én tévedek. Mocsonyi Sándor t. képviselő úrtól pedig azt vagyok bátor kérdezni: hogy mi tudományos alapon nyugszik az, hogy a társadalom kevésbbé mivelt osztályának az állam közügyeinek intézésére a törvényhozásban túlnyomó befolyás engedtessék, és pedig azon osztálynak, melyről ő beszédében következőleg nyilatkozott: „Tudoo, hogy a nép, t. i. a nép alsó rétegei, s csak ezekről lehet itt szó, melynek mindezen dolgokról, átalános szavazati jog, sajtószabadság, miniszteri felelősség, fogalma nincs, mindig aként fog válaszolni, mint az illető kérdező jónak látja őt ezen dolgokról informálni." És ez állítását mindjárt példával is illustrálta, mert azt jelentette ki, hogy Ónossy Mátyás t. képviselő ur által az öt éves országgyűlési tartam iránt benyújtott kérvénynek aláíróitól, ha jónak látná, bármikor ellentartalmu kérvényt is képes volna kieszközölni. Helyes-e és tudományos alapon nyugszik-e az, hogy épen azoknak kívánja Mocsonyi Sándor ur a túlsúlyt engedni a törvényhozásban, a kikről, és talán kelleténél inkább, ily kicsinylőleg nyilatkozott. (Közbeszólás a szélső baloldalon: Hisz azok választók!) Ha ezen kérvényezők választók: helyes-e és tudományos alapon nyugszik-e. hogy ép az ily választók száma még is szaporittassék annyira, hogy fejszám ózerint számítandó egyenjogú szavazataiknak nagy többségével más hasonlóképen jogosult társadalmi osztályok igazságos igényeinek érvényesítését el is némíthassák. Azt mondotta továbbá Mocsonyi Sándor kép-