Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474

28 474. országos filét* április 3. 1872. Ezen érv nézetem szerint nem az átalános szavazati jog mellett, hanem ellene szól, mert ha azoknak nagy része, a kik már most is szavazati joggal birnak, hasonló szokásra, életmódra tehát érdekre nézve is, azokhoz, kik Madarász képviselő ur indítványa folytán szavazati jogot nyernének: akkor ezek amazok által már képviselve vannak; de nem olyan tulsulylyal, hogy a többi ép oly jogosult társadalmi osztályok érdekeinek érvényesítését szavazataiknak aránytalanul nagy száma által, mintegy physikai erőszakkal lehetetlenné ne tegyék, pedig hogy semmi jogosult érdek elnyomását nem szabad az államban megengedi)i: azt ismét Madarász képviselő ur igen szépen indokolta mondván: „Miért állottunk az államba? Azért, hogy mindnyájunknak egyéni szabadsága, egyéni joga és vagyon biztossága eléressék, hogy az erőszak ne hatalmaskodjék a gyengék, a szilajok ne hatalmaskodjanak a szelídek fölött." Sokan hivatkoztak t. ház! Amerika, Helvetia és a német birodalom példájára. Nézetem szerint ezen hivatkozás nem helyes. Nem akarom azt felemlíteni, hogy Schweiz kis cautonaíban történhető népmozgalmak hasonlítanak a szélvészhez, egy pohár vízhez, és semmiképen sem hasonlíthatók azon nagy népmozgalmakhoz, a melyek hibás törvényhozási intézkedések folytán sok millió enber által lakott nagy terjedelmű államban jönnek létre. A fő ok azonban (Halljuk l) mely miatt az emiitett hivatkozásokat helyeseknek nem tartom: az, hogy, nézetem szerint, egészen más hatása van az átalános szavazatjognak több államok szövetségéből álló szövetséges államban, és más hatása van centrálisait államban. Szövetséges államokban a központi törvényhozásnak hatalma korlátolt, részint azon jogok által, a melyek az egyes államoknak vannak főntartva, részint azon egyes államoknak létüktől elválhatlan külön érdekei által, melyeknek megvédésében azon államoknak minden tagja, szegények és gazdagok egyaránt részt vesznek. A szövetséges államokban tehát valamint a központi törvényhozásnak, ugy az átalános szavazati jognak hatása is korlátolt. A centrálisait államokban ellenben a parlament a valódi parlament korlátlan, hatalma kiterjed az állami és társadalmi viszonyoknak minden ágaira, néhány napi, néhány órai tanácskozás után megszüntethet százados szokásokat, megváltoztathatja az alkotmányt, módosíthatja a birtok viszonyokat, az örökösödési rendszert, az adórendszert, egy társadalmi osztály a másik fölé emelhet, vagy egyet más alá rendelhet; a centralisált államokban tehát valamint a törvényhozás, ugy az átalános szavazatjog is potencirozott hatással bir, és azért abból, hogy valamely szövetséges államban az átalános szavazatjog kár nélkül behozathatott, és az emiitett államok mind szövetséges államok: abból nem következik, hogy az átalános szavazatjog ugyanazon üdvös sikerrel hozathatik be centralisált államba is. Ezen körülmény fejti meg azon tényt is, mely szerint köztudomásúlag elismerve van, hogy a centralisált Francziaországban az átalános szavazatjognak oly üdvös eredménye nem volt, mint az általam említett szövetséges államokban. * Ehhez hozzá adhatok még egy példát a régi korból is. Róma centralisált állam volt ós mindaddig mig törvényei cent áriak szerint és igy census szerint szavazó népgyűlések által hozattak : Róma folyton folyvást nőtt, erőben, hatalomban, dicsőségben és erényben. Polgárháborúi azon időtájban kezdődtek, midőn a törvények tribusok szerint, vagy is az átalános szavazat szerint hozattak, és az átalános szavazatjognak Rómában ugyanazon eredménye lett, mint Francziaországban : a caesarismus és időközben felmerülő anarchia ós pedig nem csupán esetlegesen és történetesen, hanem mint hasonló okoknak hasonló természetszerű következménye. Mondatott tovább, hogy a választási qualificatió, a census: kiváltság a qualificaltak részére a nem qualifieáltakkal szemben. Én azt hiszem, hogy azon t. képviselő urak, kik ezen véleményt nyilvánították: összetévesztették a kiváltság eszméjét a minősítés eszméjével. A kiváltság előjog, mely bizonyos zártkörű osztály vagy testületnek adatik, oly módon, hogy azon előjogban csak ezen testületnek vagy osztálynak tagjai részesülhessenek; a minősítést az államnak minden polgára megszerezheti, a ki az arra szükséges időt és fáradságot reá fordítja. Hogy valaki államhivatalnok lehessen, habár csak kisebb fokú hivatalt akar is elérni : bizonyos qualifieatiót kell kimutatnia, — s ezt épen a háznak ezen oldalán szokták és méltán leginkább sürgetni; de ezért nem lehet mondani, hogy azok, a kik államhivatalt viselnek: kiváltsággal birnak az állam hivatalok viselésére; ügyvéd csak az lehet, ki bizonyos szigorlatot és gyakorlatot mutat ki; de azért azt mondani nem lehet, hogy azok, kik ügyvédek : kiváltsággal birnak az ügyvédség gyakorlására. Bármely, akár magán, akár közszolgálat elnyerésére, teljesítésére bizonyos qualificatió kívántatik meg; ha önök egy szolgát fogadnak fel, akkor is előbb bizonyosságot fognak szerezni maguknak arról, hogy bir-e az illető képességgel azon teendőkre, a melyeknek teljesítésére felfogadják; és csak a választói jog, ezen nagy fontosságú állami functió, a mely, azok szerint, miket mondottam, befolyást enged az