Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474

26 474. országos ülés ábrilis S. 1872. tevékenységének iránya is megváltozott. Senki­nek sem jut eszébe most, hogy visszaállítani kí­vánja a nemesi kiváltságokat és előjogokat. Sok törvény hozatott már az ingó vagyon emelésére, szilárdítására, az ősiségnek eltörlése által az in­gatlan birtok mobüisáltatott, s miután kevés birtok van Magyarországon, mely adóssággal ne volna terhelve : ott állunk most már, hogy az ingó vagyon hatása, befolyása csaknem felül­emelkedett az ingatlan birtok hatásán és befo­lyásán is. Kitetszik, nézetem szerint ezekből, hogy a választási törvény megalkotásában a hatalom kérdésének megoldása rejlik, azon kérdésnek meg­oldása rejlik, hogy vajon az államban létező társadalmi osztályok közül egynek vagy többnek túlsúly engedtessék-e a törvényhozásban, vagy egyiknek sem ? Ha a választási jog a nemesség kezében van : az aristokratia érdekében fognak a törvé­nyek alkottatni; ha magas eensnshoz köttetik a választási jog : akkor a törvények a tőke, a va­gyon érdekében hozatnak, s a tőke kizsákmá­nyolhatja a munkaerőt s plutokratia fog ural­kodni; ha ellenben, az átalános szavazati jog el­fogadásával, az államnak minden polgára válasz­tási joggal ruháztatik föl: akkor, főkép oly vál­ságos időkben, melyekre Csernatony t. képviselő­társam bennünket egy nagy tekintélyű angol államférfiú országgyűlési beszédéből emlékezte­tett, a tömeg millióival szemben gyakran véde­lem nélkül fog állani — a tőke, a vagyon és oklokratia állhat be, mely, hogy mit jelent: Paris városának utolsó évei történetéből, kiki megolvashatja. Ha a választási törvény megalkotásának azon módjai közül, melyeket emiitettem, egyik sem czélszerü: kérdés, hogy mit kell tenni tehát? Lehet, hogy a tudomány ma más tan mel­lett nyilatkozik ; ezelőtt axióma gyanánt véte­tett, hogy az alkotmányosság lényege és fő kel­léke az, hogy az államban létező három legfőbb hatalom : a törvényhozói, a birói, a végrehajtói kölcsönösen ellensúlyozzák egymást, és az tarta­tott a legjobb, legüdvösebb, legállandóbb alkot­mánynak, a melyben ezen három államhatalom ellensúlyozása legjobban van keresztülvive. Nézetem szerint azt, amit a hatalmak ellensúlyozására nézve mondottam az alkotmány­ban : alkalmazni kell az érdekek ellensúlyozására a törvényhozó testületben is, s a választási tör­vény ugy alkotandó, hogy a választói jog alkal­mazható legyen az ország legkülönbözőbb vi­szonyú, életmódú és foglalkozású, miveltségü és vagyoni állású, szóval a legkülönbözőbb érdekű polgáraira, hogy igy lehetővé legyen, hogy min­denike ezen osztályoknak képviselve legyen a parlamentben, érvényesíthesse érdekeit; de tul­sulylyal egyik se bírjon a másik fölött, s mind­annyian kölcsönösen ellensúlyozzák egymást; mert valamint az eszmék leginkább az eszmecsere által tisztulnak : ugy az ellentétes érdekek köl­csönös súrlódása a törvényhozó testületben ered­ményezi azt, ami kívánatos, hogy a törvények nem egy vagy más társadalmi osztály előnyére, hanem az egész összes hazának érdekében ho­zassanak. (Helyeslés.) E czél elérésére, nézetem szerint, legalkal­matosabb a mérsékelt, vagy hogy helyesebben fejezzem ki magamat, az alacsony census; mert ez lehetővé teszi, hogy a választók sorában le­gyenek, és pedig nagy számmal legyenek, az ál­lamnak csekély, igen csekély vagyonú, csekély, igen csekély miveltségü polgárai, kik szokásukra, életmódúkra nézve és így érdekeikre nézve is hasonlók azokhoz, kik még kevesebb vagyonnal és miveltsóggel birnak, mint ők. Ezek képviselve lesznek amazok által, képviselve lesz tehát azon egész társadalmi osztály ugy a választási actus­nál, mint a törvényhozó testületben; de képviselve lesz nem oly túlsúlylyal, hogy fej szerint számí­tandó egyenjogú szavazatainak aránytalanul nagy, roppant tömegével lehetetlenné tegye, más kisebb számú, de az országra nézve hasonlóké­pen nagyfontosságú érdekeket képviselő társa­dalmi osztályok jogosult igényeinek érvénye­sítését. (Helyeslés.) Ilyen alacsony census, nézetem szerint, az, mely az 1848. évi V. törvényczikkben állapítta­tott meg. Háromszáz forint értékű ház, három­száz forint értékű föld, évi száz forint állandó biztos jövedelem valóban igen csekély értéket jeleznek, valamint az iparosoknál egy segédmun­kásnak foglalkodtatása is. Ezen alacsony census tehát megengedi, hogy érvényesíthessék igényei­ket az országnak igen csekély vagyonú és mű­veltségű polgárai is; de lehetővé teszi, hogy ezeknek mérsékelt száma ellenében az ország többi, hasonlag jogosított társadalmi osztályai­nak érdeke is érvényesíttethessék ugy a válasz­tási acfcusnál, mint a törvényhozásban is. Italában az 1848-ik évi V. t. ez., nézetem szerint, igen helyes tapintattal alapította meg a mérvet, mely szerint a választási jog hazánk­ban alkalmazandó ; tökéletesen alkalmazható volt az azon korban, melyben alkottatott; de tökéle­tesen alkalmazható korunkban is, ha t. i. az idő közben változott körülményekre hiven, mon­dom, hiven és nem meghamisítva alkalmaztatik. (Helyeslés bal felöl.) Ezeket előre bocsátva, még kettőt akarok megjegyezni. Először is elismerem, hogy lehet­nek és vannak korunkban is államok, melyeiben az állami viszonyok consolidált állapota, a tár-

Next

/
Thumbnails
Contents