Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-483
48S. országos ftléft április 18. 18ÍÍ. 273 sitési költségei beszedéséről s e területre az 1868. XXV. t. ez. 7. §.-ában foglalt kedvezmény kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot a ház elé terjesztette, mely törvényjavaslat az országgyűlés által történt elfogadás után ő felsége által szentesittetvén, az 1868. évi LH-ik törvényezikk alatt foglaltatik. Ezen törvényezikkben más nem foglaltatik, minthogy a Lonjsko-Polje terület ármentesitési és kiszáritási költségei az érdekeltek által elfogadott kivetési kulcs szerint az 1868-ik évi XXI. t. czi. értelmében a közadók módjára hajtandók be, s hogy ezen területekre az 1868. évi XXV. t. ez. 7-ik §.-ában foglalt kedvezmény kiterjesztetik.— Ennélfogva mindazt, a mit képviselő ur a magyar kormányt illetőleg előhozott: alaptalan gyanúsításnak kell nyilvánítanom. A további tényállás' a következő: a törvényjavaslat, mely a horvát országgyűlés előterjesztetett, egy országgyűlési bizottsági javaslat alapján keletkezett, az országgyűlésen törvényszerüleg tárgyaltatott, ő felsége által szentesittetett, s a nyert hivatalos jellegű felvilágosítások alapján arról ugy értesültem, hogy interpelláló azon állítása, miszerint ezen törvényjavaslat egy rögtönzött, sietve készített bizottsági jelentés alapján jött volna létre: indokoltnak nem mondható; azonban átalában tudva levő dolog, hogy a Lonjsko-Polje kiszáritási ügye a horvát országos kormány által egy, az illető érdeklettekből választott bizottságnak adatott által, mely hivatva van azt technikai és pénzügyi szempontból vizsgálat alá venni, s a további lépések csak akkor fognak ezen ügyben tétetni, midőn a bizottság munkálatát befejezi, s annak eredménye a horvát országos kormány elé terjesztetett, tehát a további lépések csak az illető érdekeltek kivánatának meghallgatása után fognak történni, s a horvát országos kormány bizonyára azon lesz, hogy ezen nagy fontosságú ügyben mind az ország, mind az illető birtokosok érdekei megvédve legyenek. A horvát országos kormánytól nyert felvilágosítás szerint a múlt 1871 -ik évi november 30-án tartott zágrábi gyűlésen ezen bizottság meg is alakult s áll gf. Nugent elnöklete alatt az illető érdekeltek által választott 12 tagból. Ennélfogva a t. képviselő urnák mindazon állítása, mely az egyes magánosoknak oly nagymérvű károsításáról szól : alaptalan, miután az illető érdekeltek semminemű pénzáldozatot mindeddig nem hoztak; s így nem is látok semmi okot arra, hogy a horvát-szlavón országos kormány ezen ügyben bárminemű vizsgálatot tétessen; sőt a lefolyt sajtó perről nyert jogi vélemény alapján állíthatom, hogy arra alapos indok nem is szolgáltathatnék. XÍPY. H. NAPIÓ 18^-1 X1IY. Egyébiránt ezen kérdés — ugy hiszem — nem a magyar törvényhozás vagy a szorosabb értelemben vett magyar kormány hatásköréhez tartozik, s további intézkedésnek annyival kevésbbé lehet helye, miután miut fönebb emlitém, az 1868. LII. t. ez. által kivánt feltételek teljesítésére nézve a szükséges intézkedések a horvát-szlavón országos kormány által megtétettek, s a tárgyalások e tekintetben folyamatban vannak. (Élénk helyeslés.) Elnök: Tudomásul veszi a ház a választ ? (Tudomásul veszszükl) A ház tudomásul veszi. Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök : Irányi, valamint b. Simonyi Lajos képviselő ur hozzám a horvát ügyben 5 kérdést intézett, melyekre nézve az ügy fontosságát tekintve kötelességemnek ismerem a következőkben válaszolni. Az első kérdés az: „Micsoda kivánatokat terjesztettek elő az értekezésre meghívott horvát-szlavonországi képviselők és min múlt az egyezség %" Mindenekelőtt megjegyzem, hogy én részemről sen mi egyenes meghívást nem intéztem a horvát-szlavón országgyűlési egyes képviselőkhöz; de igen is hajlandóságomat nyilvánitám ki az iránt, hogy ha a horvátországi úgynevezett nemzeti párt vezetői velem értekezni kívánnak a horvát ügyek állásáról: szívesen fogadok minden felvilágosítást és tartózkodás nélkül fogom elmondani magam részéről is nézetemet a horvát ügyekről. Néhány volt képviselő ur meg is jelent nálam két izben, egyszer Bécsben és egyszer Budán, ezek el is mondák nézeteiket, valamint hasonlóképen én is és többi miniszter társam elmondottuk minden tartózkodás nélkül azon álláspontot, melyet Horvátország irányában elfoglalni kívánunk. Egyébiránt a mi azt illeti, hogy minő kivánatokat terjesztettek elő, arra nézve részletekkel a képviselő urnák nem szolgálhatok, mert a dolog természetében fekszik, hogy bizalmas értekezletek eredményei nem tartoznak nyilvánosság elé, (Helyeslés jobb felől.) annyival inkább nem, minthogy — ha ezen értekezések eredményre vezettek volna is — az azokban netán létrejött megállapodások érvényesítése csak a Magyarország és Horvátország közti kiegyezési, úgynevezett „Unió" törvényben megállapított módon történhetett volna, t. i. azon törvény 70. §-a értelmében a országgyűlés két országos küldöttségeinek megállapodásai csak a magyar és horvát országgyűlés jóváhagyása és ő felsége szentesítése után emelkedhetnek törvényes erőre. (Ugy van! Helyeslés jobb felől.) A második kérdés melyet hozzám intézett, a következő : Miért oszlattatott fel a horvát or35
