Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-483
268 483. országos ülés április 13. 1873. mig az alapszabályok vagy legalább a benfoglalt föl világositások, melyek ellen semmi kifogás nincsen, és melyek a jövő congressusnak alap és álláspontjául szolgálnának, nem lennének jóváhagyva; tekintve, hogy a congressusnak, ad hoc, mely a metropolita választására összehivatnék : nincs semmi sem törvényes, sem szokásos alapja, miután a szerb egyház nemzeti congressusok egyidejűleg tárgyalási és választási congressusok valának, mint az 1769. és 1790-ik években; tekintve, hogy a kormány a régi választás módot, a mint biztosan értesülünk, ugy értelmezi, miszerint a választásnak egyhangúnak kell lennie ; különben ő felségének föntartatik a jog, egyikét azok közül, kikre szavaztatott, metropolitának kinevezni, bár legkisebb számú szavazatot nyert volna is; tekintve, hogy nem létezik sem irott, sem szokásos törvény, melyen oly kinevezési jog alapulna, hogy egy eset sem ismeretes, melyben ő felsége a kisebbség által választottat metropolitának kinevezte volna, hogy ellenkezőleg a különvélemény esetében mindig a többség választása jóváhagyatott; tekintve, hogy a szerb nemzetnek még az 1690. augusztus 21-én kibocsátott kiváltságos levél által a metropolita szabad választása biztosíttatott, mely a magyar 1790: XXVII. törvényczikkely által is megerősíttetett, hogy ezen jog az egyház nemzeti, az 1868: IX. törvényczikk által biztosított önkormányzatnak kifolyása; és hogy már e törvény következtében a szabad választási jog minden megszorításának meg kellene szűnnie, ha fönlétezett volna is, hogy végtére a kisebbség által választottnak kinevezése semmiféleképen össze nem egyeztethető magával a szabad választás fogalmával; tekintve, hogy már az 1868: IX. törvényczikk értelmében a királyi biztosnak a szerb egyház nemzeti congressuson helye nem lehet, hanem hogy a metropolita helyettese hivatva van a congressust vezénylem; tekintve, hogy több mint száz és pedig legnagyobb szerb egyházi község szavát emelte és a kormánynál óvást tett a kormány emiitett szándéka ellen, és hogy utoljára a temesvári kerületi egyházi gyülekezet is, mely 128 községet foglal magában, ugyanazt tette egyhangúlag ; tekintve, hogy ezen számtalan nyilatkozatokkal szemben minden kilátás arra mutat, hogy az uj ad hoc összehivaandó congressns a metropolita választásába nem bocsátkozik azon biztosíték nélkül, hogy a választás valódi választás legyen ás semmi kinevezésnek ki ne legyen téve; hogy tehát a kormány a congressus ad hoc összehivatása által csak hasztalan költséget okozna a szerb nemzetnek és a congressus és nemzet között összeütközést idézhetneelő; tekintve végtére, hogy a congressus határozatai metropolita nélkül is jóváhagyathatnak, a mint nénielyak ő felsége által jóvá is hagyattak és hogy a congressus határozatai és alapszabályai, melyek által az egyházzsinat eddigi joga nem érintetik meg, minden esetre még a metropolita választása előtt is jóváhagyathatnak és létesíttethetnek; bátor vagyok intgzni a föntisztelt miniszter úrhoz a következő interpellátiót: 1. Valóban hajlandó-e a t. miniszter ur a fönlevő szerb egyházi nemzeti congressust íelosz láttatni és az uj congressust egyedül azon czélra összehivatni, hogy a metropolita-patriarcha valamely régi mód szerint és a királyi biztos vezénylete alatt választassák meg ? 2. Ha arra hajlandó volna: hogyan véli összeegyeztethetni a fönlévő congressus íeloszlattatását az 1868: IX. törvényczikk 7-ik szakaszával? mivel igazolhatná ebbeli eljárását! minő jognál fogva állana egyátalán hatalmában a kormánynak föloszlattatni az egyház-nemzeti közeget, ha tán nem tetszenék neki a többség? 3. Hogyan véli összeegyeztethetni a királyi biztosnak a congressus vezénylése czéljából történendő kiküldetését az 1868: IX. törvényczikk által biztosított egyház-nemzeti önkormányzattal? 4. Minő törvényre alapítja a congressns ad hoc összehívatását csak a metropolita választása czéljából, és hogyan egyeztethető össze az 1868: IX. törvényczikkben biztosított önkormányzati joggal az, hogy a kormány határozza meg a tárgyakat, melyek tárgyaltatni, ós a rendet, mely szerint tárgyaltatni fognak 1 5. A „régi választási mód" alatt érti-e a t. miniszter ur oly jogát ő felségének, mely szerint egyiket a választottak közül kinevezhesse, bár kisebbségi szavazatot nyert volna, igenlő esetben : mily irott vagy szokásos törvényre alapítja ezen jogot? 6. Magára vállalja-e fel a t. miniszter ur a kormány nevében a felelősséget mindezen esetben a szerb nemzetnek okozandó haszontalan költségekért és az egyház nemzeti téren lehetőleg történendő összeütközések következéseiért ? 7. Szándékozik-e a t. miniszter ur ő felségének minden körülmények közt tanácsot adni, hogy legalább a kérdéses szervezet nem kifogásolt és kiválólag a metropolita választásáról szóló congressusi határozatokat jóvá hagyja?
