Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-482

482. országos ülés április 12. 1872. 253 a védelemre szorítkozni, hanem vádolni fogok én is. Vádolni fogom önöket oly három hibával, melyeket e tárgyalás alkalmával elkövettek, s teszem ezt azért, miszerint azután ítélhessen közöttünk a közvélemény, hogy melyik hát az országos két párt közül a hibás, melyik érdemli meg a nemzet bizalmát, s melyik annak megrovását 1 (Halljuk! Halljuk!) Nézzünk tehát szemébe a három vádnak s vizsgáljuk meg azok alaposságát. (Halljuk!) Azt mondották önök, hogy nem kellő időben terjesztettük be a törvényjavaslatot. Már az átalános vita kezdetén — felelvén Tisza Kálmán, igen t. képviselő urnák — elősoroltam az okokat, kiemeltem az akadályokat, melyek miatt nem lehetett e törvényjavaslatot korábban beterjeszteni és tárgyalni, hacsak nem akartuk volna ignorálni a közvélemény nyilatkozatát ama törvényeket illetőleg, melyeknek sürgőssége és elodázhatlansága nemcsak a háznak tagjai, hanem az egész ország által kijelentetett. Vagy, kérdem, a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény meghozatala, a független bíróságok felállítása nem volt-e alapfeltétele Magyarország hitelének, s igy az ipar- és kereskedelem fejlődésének ? (Nagy nyugtalanság bal felől. Halljuk! Halljuk! jobb felől, Elnök csönget.) Hivatkozom e tekintetben mindazon nyilatkozatokra, melyek a múlt országgyűlés alatt tartott beszédekben, az ügyvédi egyletek tárgyalásaiban, valamint a napi sajtóban, és magán társalgási körökben pártkülönbség nélkül tétettek. Tovább megyek s kérdem : a törvényhatóságok és községek rendezése nem volt-e ép oly sürgős ? hisz a törvényhatóságok önmaguk is belátták ujjáalakittatásuk szükségeségét s eziránt tömegesen folyamodtak a képviselőházhoz, s csaknem mindannyian tervezetet is nyújtottak be a rendezésre nézve. Avagy talán az államszámvevőszék felállítását nem nyilvánitották-e pártkülönbség nélkül egy jól rendezett, jól ellenőrzött államháztartás nélkülözhetlen feltételének ? Vagy talán a közoktatás körüli intézkedések és ez ország némely egyes vidékein életkérdésként föltüntetett vasutak kiépítése és az azokra vonatkozó törvények megalkotása lett volna elodázható ? (Elénk helyeslés jobb felől. Nagy nyugtalan. ság bal felől. Halljuk! Halljuk '.) Vagy végre az országos költségvetés évi tárgyalása maradhatott-e volna el? Ha mindezt nem halaszthattuk el, ha mindezen tárgyak sürgős elintézését, a közvélemény, valamint az államháztartás rendes vezetése igényelte : kérdem, joggal vádolható-e a kormány, hogy mindenekelőtt e tárgyakra vonatkozó javaslatokkal lépett a ház elé ? vagy lehet-e joggal vádolni a többséget, hogy megértve a közvélemény hangosan nyilatkozott kivánatát, megértve az ország jól felfogott érdekeit, sietett a kormány ezen előterjesztéseit tárgyalni, és a szükséges módosításokkal törvényerőre emelni ? Vagy végre, kérdem; mi vagyunk-e okai annak, hogy az érintett törvényjavaslatok tárgyalása teljesen igénybe vette a ház egész idejét? vagy talán azzal vádolható-e a törvényhozás, hogy nem szánt elég időt a munkára ? Hiszen mióta e törvényhozás együtt van : csaknem permanensen működött, nem vévén magának időtt a pihenésre és nem . engedvéu a kormánynak időt arra, hogy nyugodtan administrálhasson, és előkészíthesse a törvényjavaslatokat. (Élénk helyeslés jobb felől.) Arról pedig, hogy a kormánynak egyes tagjai talán saját kényelmükre gondoltak volna: bizonyára szó sem lehet. Ha mindehhez hozzávetjük még azt, hogy az évi költségvetés tárgyalása minden évben négy-öt, sőt hat hónapot vett igénybe. (Ellenmondás bal felől. De ugy van! jobb felől), kérdem: lehet-e minket vádolni azért, hogy e tőrvényjavaslatot csak az országgyűlés utolsó szakában terjesztettük be? Nem ; nem lehet, valamint én sem akarom önöket vádolni azzal, hogy igen gyakran egyes törvényjavaslatok tárgyalását különösen a költségvetését sokkal hosszabbra húzták, mint szükséges lett volna. (Élénk helyeslés jobbról. Nagy nyugtalanság és közbeszólások bal felől.) Biztosítom önöket, miszerint, ha az a kérdés merülne fel: melyik párt nem tudott gazdálkodni az idővel és az országgyűlési Naplók vétetnének az Ítélet alapjául, biztosítom önöket, hogy reánk nézve az ítélet kedvező volna, kedvező még azon esetben is, ha az utolsó két hónapi vita nem számíttatnék, és nem is tudatnék be Vidliczkay képviselő ur 2 óráig tartott beszéde, melyben a választási törvényjavaslat tárgyalása alkalmából beszélt a bankkérdésről, a számszékről, a perrendtartásról; beszélt, ha jól emlékszem még khinai dolgokat is. (Derültség. Ugy van! jobb felől. Zaj a bal oldalon.) De tovább megyek a vádak birálgatásában és kérdem, ha mindaz, a mit arra nézve mondanak, hogy későn terjesztettük be e törvényjavaslatot: be volna is bizonyítva, mi'hátrány háromolhatott volna az országra e törvényjavaslat későn való beterjesztéséből és abból, ha az, tegyük fel egy hónappal ezelőtt vált volna törvénynyé ? Ha én oly javaslatot terjesztettem volna a ház elé, mely a censust meg akarta volna vál toztatni, (Nevelés a bal oldalon. Halljuk! Halljuk!) mely a censust uj alapokra akarta volna fektetni: akkor érteném az ellenvetést; mert ez esetben statistikai adatokra lett volna szükség, melyeknek tanulmányozása hosszabb időt vett