Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

481. országos ülés ftprilis 11. 1872. 217 előtt meg kellett volna nyilni, azon vasutsza- t kasznak. De nagyobb vád ennél a kormány ellen az, hogy ignorálta a szerződésnek 3-ik és 4-ik kézbe szállítását és az eredeti szerződő félnek a köte­lezettség alól ily módon lett kibúvását; állítják, hogy az egész bajnak fő okozója a bécsi-angol bank párisi törvénytelen szerződésével, és még sem tett ellene a kormány lépéseket: holott ezen bank a bécsi pénzvilág véleménye szerint a bukás szélén áll. Ily tényállás és vádak mellett a midőn a külföldi lapokban ez ügy naponként tárgyalta­tik és pedig a bebonyolitott viszonyok közt aligha helyes felismeréssel, az országgyűlési több­ség és a kormány kárhoztatásával, és erre nézve i a t. ház engedelméből csak egy pár sort idézek a „Berlini Börsen-Zeitung" f. évi april 5-iki számából. „Was soll nun gesehehen, da die un­garische Regierung eben so, wie die Reichtags­Majoritát mit angstlicher Scheu der Regelung dieser Frage aus dem Wege gehe um allerhand andere Eisenbahngeseháfte noch schnell abrna­chen zu können, und weder den Muth, noch ein reines G-ewissen hat um den Concessionaren und Grűndern dieser Eisenbahngesellschaft energisch zu Leibe zu génen" stb. az ügyet tovább kö­zönynyel nézni nem lehet, nem szabad, s ugy a belső aggodalmak, valamint a külföldi téves né­zetek eloszlatására elodázhatlanul szükséges, hogy a közlekedési tisztelt miniszter ur a törvényho­zást a dolog valódi állásáról leplezetlenül érte­sítse s a jelen országgyűlésből az ügy világos ismeretével megnyugtatva oszoljunk szét. Az adandó felvilágosításból bizton remél­vén a közvélemény megnyugtatását, bátor va­gyok a t. közlekedési miniszter úrhoz a követ­kező kérdéseket intézni: I. Az építkezést illetőleg. 1-ször. Volt-e ügyelettel és miképen gyako­rolta azt a t. minisztérium arra nézve, hogy az 1868-iki XLV. t. ez. 3. §-ában kötelezőleg meghatározott pálya-megnyitási napok pontosan megtartassanak minden egyes szakasznál? 2-szór. Mi az oka, hogy a felhozott t. ez. 3. §-ának 4. pontja b) és e) részletében kijelölt szakaszok még mai napig sem adattak át a forgalomnak: holott azoknak 1870 deczember 1-sején és illetőleg 1871 november l-ig kellett volna megnyittatniok ? 3. Minő intézkedéseket tett, vagy szándé­kozik tenni a t. közlekedési miniszter ur e te­kintetben, hogy az idézett törvény értelmében a folyó év októner elsejéig a keleti vasút min­den szakasza teljesen elkészítve a forgalomnak átadassék ? KÉPY. H. NAPIÓ 1844 XXIV. II. A károkat illetőleg. 1. Miután a kormány és engedélyes válal­kozó közt létrejött szerződés két oldalú, a mennyiben mindkét félre nézve egy iránt foglal magában jogokat és kötelezettségeket, s miután kétoldalú szerződések csak mind a két fél be­leegyezésével bonthatók fel, — s Warring ez idő szerint sem épitő, sem építtető nem levén többé: van-e része a t. miniszter urnák az ő törvényes kötelezettségei alól feloldoztatásában ? s jogainak s kötelezettségeinek utódja a kor­mány beleegyezésével ruháztatta-e magára azo­kat, s megtartja-e pontosan? 2. Van-e tudomása a t. miniszter urnák oly tényről, mely szerint Warring, midőn a kérdéses vállalattól megvált s jogait egy társa­ságra ruházta: ugyanekkor egy emlékiratban indokolt követelési jegyzéket cédáit annak, mely szerint a. kormány ellen 7 — 8 millió forintra rugó kártérítési igényei volnának? — min alap­szik e kárpótlási jog, s való-e vagy nem, hogy e követelés kielégítése a kormány részéről meg­ígértetett, sőt másfél millió frt a társaságnak előleg ki is adatott? 3. Mennyiben való vagy nem azon elter­jedt vélemény, hogy a pálya kiépitósóhez még 12 —14 millió szükségeltetnék, melyet nem tud­ván honnan beszerezni, egy romániai vastutépi­tési calamitásnak nézhetünk elébe? vagy az ellenkező esetben bizton rendelkezik-e a t. mi­nisztérium azon módok fölött, melyek által Er­dély nevezetesebb pontjait hazánk nyugoti ré­szeivel egybekötő eme nagy fontosságú pályaháló az eleséstől megmentetvén — mielébbi kiépítése biztositható ? Kérem ezen interpellatiót a t. közlekedési miniszter úrral közöltetni. Elnök: Közöltetni fog a közlekedési mi­niszter úrral. Horváth Sándor: Egy interpellatióm van a t. pénzügyminiszter úrhoz, melyet,) miután indokolása magában a szövegben röviden benne foglaltatik, egyszerűen felolvasni bátorkodom. (Olvassa) : Interpellatió a pénzügyminiszter úrhoz. Miután Zselezsnik marczali adóhivatali pénz tárnok, daczára, hogy vír legalább 10 év ót hivataloskodik Magyarországon s már öt év óta szolgálja a parlamentális magyar kormányt, — mindez ideig nem tartotta érdemesnek a magyar nyelv megtanulását; miután továbbá nevezett mar­czali adóhivatalnál egy hivatalnok folyton azzal van elfoglalva, hogy Zselezsnik ur számára a ma­gyarul szerkesztett hivatalos iratokat német nyelvre fordítsa, s e szerint vagy Zselezsnik urat, vagy fordítóját hiában fizeti az állam: — azon 28

Next

/
Thumbnails
Contents