Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-480

198 * * 80- országos ülés fipriUs 10. 1872. Lónyay Gábor, Mikó Imre gr., Mihályi Péter, Móricz Pál, Ordódy Pál, Paczolay János, Parcse­tics Sándor, Perczel Béla, Plachy Tamás, Pri­leszky Tádé, Rónay János, Rudics József b., Simonyi Lajos b., P. Szathmáry Károiy, Sza­páry Gyula gr., Széll Kálmán, Szitányi Bernát, Szentiványi Károly, Szőgyényi László, Szilágyi Virgil, Térey Pál, Tisza Kálmán, Tisza László, Ürményi Miksa, Yárady Gábor, Wass Samui gr., Véesey Tamás, Wahrmann Mór, Wodianer Al­bert b., Vukovics Sebő, Zámory Kálmán, Zichy Manó gr., Zichy Sándor gr., Zsedényi Ede. Ghyczy Kálmán: Azt hiszem, t. ház, talán önkényt értetik, hogy ezen küldöttségnek vezetésére a ház t. elnökét kérjük fel. (Helyeslés.) Elnök : Ha parancsolja a t. ház, ezt kö­telességemnek fogom tartani. Érintkezésbe te­szem magamat az illető helyen az iránt, hogy megtudjam, hogy mikor fogják ő felségeik ezen küldöttséget elfogadni s ideje korán fogom azt mind az egyes tagokkal, mind pedig a t. ház­zal közölni. Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : Engedje meg, a t. ház, hogy az imént hozzám intézett interpellatióra rögtön válaszolhassak; miután az árviz által károsul­tak ügyében lett hozzám intézve a kérdés, a válaszszal egy nappal is késni szükség nélkül hibának tartom. A t. képviselő ur azt kérdi tőlem, „hogy hajlandó vagyok-e Zombor sz. kir, városa köz­sége által még múlt év június havában az adó­elengedés tárgyában hozzám felterjesztett kér­vényt minélelőbb és pedig akként elintézni, miszerint az ottani lakosság az 1868. évi XXL törvényczikk 11. §-a alapján a vizek által oko­zott és kellő időben felvett károk nagyságához képest adóelengedésben részesittessék?" Igen is, hajlandó vagyok; mert hiszen kö­telességem is. A „minél élőbbet" illetőleg csak azt mondom, hogy a tény constatirozásának minden esetre meg kell előznie az intézkedést: azt gyorsítani kötelességemnek ismerem. Mihelyt ez megtörténik, az intézkedéssel késni nem fogok; máskép intézkedni — mint a képviselő ur kí­vánja — nem lehet, mert nem szabad. Másodszor kérdi: „Szándékozom-e a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság folyó évi mártius 6-án 5212/IV. szám alatt kelt átiratával el­rendelt s már folyamatban levő kényszerbe­hajtást mind a f. é. első évnegyedi adórészletre, mind pedig a múlt évből maradt hátralékokra nézve a jelen rendkívüli körülmények figyelembe vételével azonnal beszüntetni és az ottani lakos­ságnak a legközelebbi aratás után terjedő ha­lasztást megadni." Engedelmet kérek, erre nem lehetek haj­landó, nem pedig azért, mert köztudomásúlag Bács megyében mintegy 200 ezer hold föld van viz alatt, ezen megye több mint körülbelül 8-or annyi holdra terjedő egész területén, tehát annál kevésbé lehet az adóvégrehajtást megszüntetni, minél bizonyosabb az, hogy a szenvedő részek­től nem lehet behajtani ugy szólván semmit. Az államnak élnie kell, s erre eszközökre van szük­sége. Abból, hogy 200 ezer hold viz alatt áll: fölfogásom szerint egy cseppet sem következik, hogy másfél milliónyi területen ne csak a föld­adót, hanem minden néven neveztető más adót, jövedelmi adót stb. nem kell behajtani. Annál nagyobb szorgalommal kell behajtani azt, amit lehet, minél bizonyosabb, hogy nem szabad be­hajtani semmit ott, a hol nem lehet. A képviselő ur azt mondja, hogy a pénz­ügyi igazgató, mi azt mutatja, hogy érti köte­lességét , elrendelte hivatkozott rendeletében, hogy mindenekelőtt azoktól kell egész eróly­lyel behajtani a hátralékokat, kik a múlt év­ben sem fizettek semmit, tehát nem azoktól, kik a folyó évnegyedben nem fizettek, nem azoktól, kik a múlt évből egy részszel adósok maradtak, hanem azoktól, kik a múlt évben épen semmit sem fizettek. Ezt az intézkedést megakadályoztatni magamat hivatva nem érzem. Végre azt kérdi a képviselő ur: ,,Van-e tudomásom Joksmann József zömbori m. kir. adóhivatal pénztárnoka késedelmes, hanyag a polgárság irányában minden alkalommal köve­tett zaklató eljárásáról, s ha nincs, szándé­kozom-e erről, a megindítandó vizsgálat utján minélelőbb tudomást szerezni, és szabályelle­nes eljárásaért feleletre vonni ? Nekem erről nincs tudomásom. Ami a késedelmezést és a hanyag eljárást illeti, azzal furcsán vagyunk, mert az adóhiva­talnokok, a mennyiben eljárásuk eredménye nem kielégítő: rendesen a törvényhatóságokkal födik magukat, a törvényhatóságok pedig az adóhi­vatalnokokkal. A mi tehát a késedelmességet és a hanyagságot illeti: igen is ezt az alkalmat felkivánom használni arra, hogy magamat kel­lőleg informáljam. Ami a felek irányában kö­vetett nem megfelelő eljárást és magatartást illeti, erre nézve meg fog engedni a képviselő ur, ha azt állítom, hogy itt a panaszkodás a feleken van; a hol nincs panasz, ott nincs biró, ez átalánosan elfogadott tétel. Azonban minden concret panaszt megvizsgálni és a törvények értelmében kötelességszerüleg eljárni, magamat igen is hivatottnak és kötelezettnek ismerem. (Tetszés.) Maximovics Miklós: T. ház! Az igen t. miniszter ur válaszával különösen a mi az első és 3-ik pontot illeti, tökéletesen meg-

Next

/
Thumbnails
Contents