Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-479
194 * 79- országos ülés április 9. 1872. az országnak lakosaiból emelkedik ki a polgároknak joga, a mely abban áll, hogy alkotmányos országban a képviselőknek választásában részt vesznek. Továbbá kifejti, hogy ez a demokratiának következménye, tehát nem republikánus hanem demokratieus intézmény, és mi, a kik csaknem valamennyien az ujabb kornak elve és példája után indulva ajkainkon pengetjük a szabadság, egyenlőség, testvériség és a demokratiai haladásnak e magasztos szavait: mi tartoznánk a külföldnek ezen példáját követni ; mert a demokratieus intézmény, mint mondám, nem abban áll., hogy a polgárokat jogaiktól megfosszuk : hanem abban áll, hogy minden ember, a ki munkája által önállóságot viv ki magának, jogokkal ruháztassák fel; mert független és szabad nép képezhet császárságot, királyságot is, és ily módon léptettetett életbe a német birodalomban is — a hol császárság, királyság, herczegség van az átalános szavazatjog. Tehát nem republicanus intézmény ez, t. ház, hanem oly demokratieus intézmény, mely mellett bármely erőszakkal is kivánja az aristokratia magához ragadni az uralmat: ezt nem teheti, mert ezen intézmény mellett épen a tudomány és munka uralkodik; nem pedig a születés és kiváltsági iog jut hatalomra. (Helyeslés a szélső balról.) Es azért mondja Bluntschli, midőn elősorolja a qualificatiókat, hogy ujabb időben több országban az átalános szavazatjog iránti szózatnak engedve, a szavazatjogoknak a vagyonhoz alkalmaztatását vagy szélesebb körben fogadták el, vagy átalában mellőzték. És ig} r történt, hogy az 1848-iki franczia köztársaság az átalános szavazatjogot fogadá el, ennek példáját követé a franczia császárság és 1867-ben a német birodalmi szövetség, mert ezt a demokratiai haladás eszméjével megegyeztethetőnek tartotta. ' Továbbá azt mondja, igaz, hogy a vagyonra tekintetet lehet fordítani a szavazatok kiosztásánál : azonban az állam eszméjével meg nem egyezik az, hogy egy különben erkölcsileg és tudományosan képzett férfiú, ki a haza iránti kötelességeit hiveo teljesiti és józan életet folytat, csak azért, mert nem bír oly vagyonnal, mint mennyivel kellene bírnia, a p'ólitikai jogok gyakorlatából, kizárassék. Tehát ez nem republicanus intézmény. Ezekhez még azt teszem, hogy sokan hivatkoztak arra, miszerint nem is kivánja a nemzet zöme az átalános szavazati jogot. Erre nézve czáfolatul szolgál a t. házhoz beadott számtalan kérvény, melyeknek nincsen ugyan mindegyikében kijelentve, hogy az átalános szavazati jogot kívánják, csak egyedül azon kérvényekben, melyeket a 48-as párt szerkesztett és melyeket programmja után a választók beadtak; de ebből nem következik az, hogy ha ezen kérvények küldettek volna ki a választókhoz, és ha megkérdeztettek volna, kiyánnak-e hozzá szólni a haza ügyeihez; továbbá, hogy vajon szabad hazának szabad polgárai óhajtanak-e lenni 1 azok ne feleltek volna igennel. Miután én ezt az emberi méltósággal megegyeztethetőnek és hazánk önállására, szabadságára es függetlenségére nézve kivihetőnek és kívánatosnak tartom, annyival is inkább, mert azáltal — a mint .mondám, — a monarchia sincsen veszélyeztetve, minthogy mi nem respublicát, hanem demokratiát akarunk; ennélfogva én sem Csernatony Lajos t. képviselőtársamnak különben lényegtelen módositványát, sem a központi bizottság szövegezését, mely az 1848-ki törvények megtámadása, el nem fogadom; hanem szavazok Madarász József t. képviselőtársam határozati javaslatára, és elfogadom az átalános szavazatot. (Élénk, hosszas éljenzés a szélső bal odalon.) Elnök: T. ház! Mielőtt a mai ülést feloszlatnám, figyelmeztetem a t. házat, hogy Tisza Kálmán és Helfy Ignácz képviselő uraknak van két indítványa;, melyek az alföldi vizkárosultakra vonatkoznak. Az indítványozók holnap óhajtják indítványukat indokolni. Ha a t. ház megengedi, a felvétel iránti kérdés a holnapi ülés napirendjére tűzetik. (Átalános helyeslés.) Holnap délelőtt folytatjuk! (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.)
