Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-473

473. omágos illés április 2. 1872 13 teszi, hogy Magyarországon respublicát nem akar sem most, sem jövőre : mert ő óhajtja, hogy Magyarország monarchia maradjon; tehát ez annyit tesz, hogy a jövőre sem. akar az átalános szavazatjog felé haladni. Mert hisz az átalános szavazatjog respublica, ő pedig respublicát. nem akar sem most, sem jövőre Magyarországon. Ez természetesen ellenmondás. Én nem fogadhatom el azt, hogy az átalános szavazatjog ugyanaz legyen a respublieával; de saját szempontjából, mint ez felállitotta: nem volt volna szabad beszédje elején kijelentenie, hogy az átalános szavazatjog felé mint végezel felé kell törekednünk. Miután azonban jónak találta ez alkalommal érinteni, mintegy politikai hitvallását a respublicára nézve, erre nézve egy megjegyzést akarok tenni. En nem hiszem, hogy ez valami praktikus dolog volna, hogy mi itt mondjuk ki, hogy valaki szive mélyéből republieanus-e, vagy nemi Én megvagyok győződve, hogy vannak a túlsó oldalon épen ugy, mint itt is, kik meg vannak győződve arról, hogy a legtökéletesebb kormányforma, ha lehetséges és keresztülvihető: az a respublica; anélkül hogy arra gondolna, hogy Magyarországon respublika legyen. Jelenleg mi nem vagyunk még azon szerenesés helyzetben, nogy arra gondoljunk, hogy mily formát adjunk magunknak, minekünk a lényeggel kell küzdenünk. Tehát egészen fölösleges és nem praktikus dolog e kérdéssel foglalkozni, és mintegy azt mondani, hogy hivjunk el egy arehitektust azon czélbó), hogy dolgozzék ki egy szép tervet, és vitatkozni arról, hogy milyen stylben, góth-e vagy byzanti, épitsen egy palotát majd akkor, mikor meggazdagszom; de miután ő igy szólott, s loyaliter kijelentette, hogy ő mor-arehikus ember : Én ma gam részéről is szükségesnek tartom kijelenteni , hogy én azt hiszem, nálamnál monarchikusabb ember e házban nincs, és sokkal monarchikusabb vagyok Csernatony barátomnál és talán a túlsó oldalnál, és még magánál a kormánynál is; mertjJCsernátony barátom programjánál fogva beéri egy fél fejedelemmel: én pedig a fejedelmet egészen magamnak akarom, én akarom, hogy kizárólagosan az enyém legyen, nem osztozom abban senki mással, s azért mondám, hogy a kormánynál is monarchikusabb vagyok ; mert annak fél fejedelem sem kell, annnak elég egy vegyes fejedelem. (Derültség.) Tehát e tekintetben monarchieusabb vagyok a kormánynál. A legkomolyabb és szerintem a legszomoritóbb érv, a mit Csernatony barátom felhozott : a nemzetiségi kérdés. 0 azt monda: őszintén kijelentem, hogy mindaddig, mig Magyarországot a nemzeti kérdés dúlja: addig én itt átalános szavazat jogot nem akarok, és arra szavazatomat soha sem fogom adni. Én nem tudom, hogyan nem vette észre t. barátom, hogy midőn e szavakat kiejtette : ő annyira közeledett a kormányhoz, hogy ezáltal ő szavazatát nemcsak arra adta, hogy Magyarországon census maradjon alapja a választásoknak ; de mintegy helyesli a kormánynak azon eljárását, a melyet Erdélyben követett. Hiszen épen azzal indokolja a kormány, ha nem is a házban, de tudjuk, hogy ezzel indokolja a kormány kivételes eljárását Erdélyben ; mert azt mondja, mindaddig mig Magyarországot a nemzetiségi kérdés dúlja : addig lehetetlen, hogy Erdélyt Magyarországgal egészen egyenlővé tegyük. Én nem tudom, hogy ő mikép birja öszszeegyeztetni e két dolgot, hogy ő Erdélyben kívánja, mint tudom, hogy kivánja és óhajtja a census alábbszállitását, és itt kijelenti, hogy azért nem kivánja az átalános szavazati jogot, mert nálunk a nemzetiségi kérdés dnl. Ezt a formára, de magára a lényegre nézve én semmikép nem osztozhatom e véleményben, ós a félelemben: s én azt mondom, hogy Magyarországnak egyik szerencsétlensége épen az, hogy ezen felfogás átalánossá vált. Ezt kezdte a t. jobboldal, elhiszem tiszta meggyőződésből, ez neki hite ; de terjesztette ezen hitet az országban; és axiómává vált, hogy Magyarországon van nemzetiségi kérdés, és hogy Magyarországon a törvények hozatalánál szem előtt kell mindig tartanunk azokat az áldott nemzetiségeket. Megvallom, hogy én nagyon hibás és veszedelmes felfogásnak tartom. Hibásnak azért, mert nem nekünk kell tartózkodnunk bizonyos törvények meghozatalától: nem azért mert megvan a nemzetiségi kérdés, hanem megfordítva ; létezik nálunk a nemzetiségi kérdés, mert vannak nálunk ki nem elégített nemzetiségek azért, mert mi a törvényhozásban mindig akadályt látunk bennök, (Helyeslés balról.) mert nincs bennünk elég bátorság, egyenesen nyiltan férfiasan kitűzni az egyenlőség és szabadság zászlóját. (Helyeslés a bal oldalon.) Az én mély meggyőződésem az, hogy azon perczben, melyben a törvényhozó testűlet őszintén, határozottan kimondja, hogy Magyarországon nincs különbség a nemzetiségek közt, és ezt nemcsak a törvényben mondja ki, mert hiszen most sincs az ellenkező törvényben: hanem a kormány eljárásában kimutatja, hogy semmiféle tekintettel nincs arra, hogy milyen ajkú nép lakja az ország egyik ós másik vidékét, abban a perczben » nemzetiségi kérdés az országban meg fog szűnni {Helyeslés bal felől.) Mi