Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-479
184 479 erszágos ülús április 9. 1S"S. szónokok mind ellene beszéltek. De nemcsak azért kell a központi bizottság javaslatát elvetni, mivel kevesen szólottak mellette ; hanem azon okból, mivel annak azon állítása, miszerint az 1848-iki V.törvényczikk és erdélyi 1848-iki H.tőrvényczikknek a képviselőválasztásra vonatkozó határozatai sok kételyekre, félreértésekre, eltérő magyarázatokra adnak alkalmat, az 1848-iki törvényeknek ócsárlását, ineggyalázását,gyülöletessé tételét foglalják magukban, a mit a kormánytól azon időben és azon alkalommal, midőn ezen tőrvényjavaslat beterjesztésénél az 1848-iki törvényeknek föntartását ígérte, várni épen nem lehetett volna. De hogy ezen állítás valótlan : azt már előttem szólott Körmendy Sándor képviselőtársam is bemutatta, kinek nézetével, mint az igazsággal megegyezővel, e tekintetben én is tökéletesen egyetértek. Mert valótlan az, hogy az 1848-iki törvénynek határozatai homályosak, bonyolódottak, félreértésekre és eltérő magyarázatokra szolgáltatnak alkalmat, és hogy azokat ezen törvényjavaslat világosabbá tenné; sőt ellenkezőleg, nézetem szerint, az 1848 : V. törvény czikknek határozatai világosak és oly tiszták, hogy azoknak megértéséhez egyéb, mint józan ész, nem kívántatik; mig ellenben, hogy ha ezen tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot tekintjük, az oly bonyolódott és homályos, hogy maga a kormánypárt is szükségesnek tartotta azzal hetekig foglalkozni, hogy annak határozatait megérthesse ; az oly zavart, hogy annak megértése máskép mint több különféle törvényeknek különösen pénzügyi és adóügyi törvényeknek tanulmányozása nélkül lehetetlen. Ennek következtében a kormánypárt sem volt képes megérteni, és a kormány iránt minden ragaszkodása daczára is csak hosszas tanácskozás után volt hajlandó elfogadni, miután nem csak egyes §-okat, hanem egyes fejezeteket kétszer háromszor újra átdolgoztak és csak akkor tették az osztályokhoz át tárgyalás végett, ennélfogva hogy ha valamit homályossága miatt kell módosítani: akkor nem az 1848-iki törvényt kell megváltoztatni, hanem a központi bizottság javaslatát kell félrevetni. Ha az előbbi tárgyalásokból azt akarjuk következtetés utján kivonni, hogy a törvényjavaslathoz ajánlott bekezdések közül melyik fogadtatik el, azon következtetésre kell jutni, hogy Csernatony képviselőtársam javaslata fog elfogadtatni, mert az eddig felszólaltaknak csaknem kétharmada amellettemelt szót; noha nem lehet állítani, hogy a Csernatony képviselő ur által beterjesztett javaslat megfelelne az általa előrebocsátotta indokolásnak, melyben az mondatik, hogy a bekezdés elhagyatván, a következők rendeltetnek stb., mert ezen szövegezés is az 1-ső §-t megelőzvén, bekezdésnek tekintendő, és igy ez által sem tétetik elé;? I Körmendy képviselőtársam azon kivánatának, hogy a tőrvényben előbeszéd ne legyen. T. képviselőtársam e tekintetben ellentétben van az 1848-iki törvénynyel, melyben szintén van előbeszéd, és mégis e miatt sem ő, sem más valaki az 1848-iki törvényt meg nem támadta. A három javaslat közt csakis azon különbség | van, hogy a kormány és szintén Madarász képviselőtársam által beterjesztett javaslat indokolással van ellátva; míg Csernatony képviselő ur javaslata, nem tartalmaz indokolást, ós értelme csakis abban áll, hogy a kormány javaslatában foglalt helytelen indokolás mellőztessék. Mind a mellett ez is azon hibában szenved, hogy önmagát megczáfolja, mert azt mondja, hogy a bekezdés hagyassék el, és mégis tartalmaz bekez• dést. Ha csak arról volna szó, hogy a bekezdés indokolással vagy a nélkül fogadtassék-e el: akkor én,—ámbár megvallom, hogy Madarász t. képviselőtársam javaslatát az én véleményemmel meg: egyezőnek találom, mert én is kívánom, hogy ez ország egy polgára se fosztássék meg választói jogától, mégis hogy ha arról lenne szó, hogy melyik bekezdés fogadtassák el, és ha ezzel meg lehetne menteni a polgárok jogait, hajlandó volnék Csernatony képviselő ur javaslatát elfogadni. Ily módon befejezettnek mondhatnám igénytelen beszédemet; ámde t. ház, jelenleg nem csak arról van szó ; vajon minő bekezdés és minő indokolás fogadtassák el 1 hanem sokkal fontosabb ! kérdés képezi sarkpontját ezen tárgyalásnak, t. i. az átalános szavazat el vagy el nem fogadása, mire nézve a czim tárgyalása alkalmával Irányi Dániel képviselőtársam példáját követve, kijelentettem, hogy azokra nézve, a melyek az átalános szavazat ellen több képviselőtársam által felhozattak, a kik azt állították, miszerint az átalános szavazatjogot Magyarország culturalis viszonyaihoz és a nép fejlődöttségéhez képest jelenleg behozni még időelőtti: észrevételeimet a részletes tárgyalás alkalmával fogom megtenni. Ezen ígéretemhez képest tehát, miután az átalános szavazatjognak részletes tárgyalása jelenleg van szőnyegen: kötelességemnek tartom abbeli nézeteimet rövidén a t. képviselőház előtt előterjeszteni. Midőn ezt teendő vagyok, bocsánatot kérek a t. képviselőháztól, hogy méltóztassék engedélyt adni arra, miszerint részint a baloldallal ellenkező véleményben levő néhány férfiúnak észrevételére, részint pedig a kormány elnökének előadására megjegyzéseimet mindenekelőtt megtehessem, és e tekintetben első helyen folytatom az igen t. miniszterelnök ur folyó évi márczius 28-kán tartott beszédében mondottakra az észrevételek előadását ott, a hol Simonyi Ernő képviselőtársam azt megszakasztotta. Jelesül mindenekelőtt azt méltóztatott a
