Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-476
106 476. országos fllés április 5. 1872. Ugyanezt kéri ugyancsak Hevesmegyébe kebelezett Boczonád község is. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Tisza Kálmán: Debreezen városából, melyben mellesleg megjegyezve az uj választási törvénynek a házakra vonatkozó pontja által, teljesen hivatalos kimutatás szerint 674 választó fosztatnék meg jogától; ugy az iparosokra vonatkozó pont által néhány száz, — vettem egy kérvényt 3901 aláírással, (Éljenzés a szélső halról.) melyben kérik, hogy az országgyűlési képviselők választásáról, valamint az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat elvetni méltóztassék. (Élénk helyeslés ial felől.) Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Vidacs János: T. ház! Pest belváros belül jegyzett lakóinak kérvényét van szerencsém a mélyen t, ház asztalára letenni az iránt, hogy az 1848-iki választási törvény módosításáról szóló és az országgyűlésnek 3 évről 5 évre leendő kiterjesztését czélzó törvényjavaslatok törvényerőre ne emeltessenek. Kérem at. házat, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Pulszky Ágost: T. ház! Van szerencsém Nógrádmegye füleki választókerület több lakosainak kérvényét benyújtani, melyben a mátrai kamat-biztositás nélküli vasút kiépítésének még a jelen időszak alatti engedélyeztetését kérik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Horn Ede: T. ház! Egy alázatos kérelmem, illetőleg kérdésem van a t. elnökséghez, és lehetőleg legrövidebben fogom azt indokolni. Az egész alkotmányos világ az interpellationalis jogban ]átja az alkotmányosság egyik főkellékét, egyik sarkelvét. Elismerem, t. ház! hogy ez minálunk is a legtágasabb mérvben létezik és gyakoroltatik, és fel kell tennem, hogy azon t. kormány, mely néhány hét óta oly nagyon hangsúlyozta ragaszkodását a parlamentalismushoz : a parlarnentaKsmus ezen főkellékét szintén becsüli és épségben akarja tartani. De, fájdalom, constatálnom kell, hogy egy darab idő óta, ezen ragaszkodás nagyon platóni- ! cussá kezd lenni, mert az interpellatiók és más : t. tagok ismételt sürgetésének daczára, a legfontosabb interpellatiók hónapokon át felelet nélkül maradnak. Igaz ugyan t. ház! hogy minálunk, mint minden alkotmányos országban a kormány bölcs belátására hagyatik az időpontot megválasztani, mikor tetszik falelni valamely interpellatióra; de ezen szabadságnak meg van határa, a határ az, hogy megválaszthatja az időt; de felelnie kell mindenesetre; sőt más alkotmányos országokban, mikor valamely okból a kormány jónak nem látja azonnal felelni: legalább azon feleletet adja, hogy a körülmények következtében halasztani fogja feleletét. Egyébiránt a mi házszabályaink e tekintetben nagyon világosak, mert a 120. §. azt mondja: „Az interpellátiókra az illető miniszter vagy mindjárt vagy máskor felel" ; de felel mindenesetre és felelni köteles. De ezen szabadságnak, hogy az időpontot megválaszthatja : van egy más határa is, ós ez az országgyűlésnek berekesztése; mert senki fel nem teheti azt, hogy a kormánynak hatalmában áll más ülésre halasztani a feleletet, mert akkor kijátszana az egész interpellationalis jogot és már azon okból sem lehet ezt elfogadni, mert senki sem kezeskedhetik arról, hogy az illető interpelláló jelen lesz a bekövetkezendő ország^ gyűlésén; tehát felelni kell, még pedig az or szággyülés berekesztése előtt minden interpellatióra. De azt fogják talán mondani, hogy hisz az utolsó nap még meg nem érkezett és a kormánynak hatalmában áll csak az utolsó napon felelni minden interpellatióra. Ez.sem áll t. ház, mert az előbb idézett 120. §. a következőt mondja: „ Válaszát (t. i. a miniszterét) valamint a hozzá intézett kérdést a ház tudomásul veszi; vagy külön leendő tárgyalásáía időt tüz ki." Tehát szükséges, hogy a miniszter oly időben feleljen, hogy a háznak még alkalma legyen, — ha tetszik neki, — vita tárgyává tenni a miniszter feleletét; egy szóval, legalább néhány nappal az országgyűlés berekesztése előtt felelnie kell minden interpellatióra. Van-e a kormánynak ezen szándéka? ezért őt interpellálni lehetne: de akkor ezen interpellátiónak hihetőleg ugyanazon sorsa volna, mint a többi interpellátiónak. Azért bátor vagyok egy más utat választani. A házszabályok 160. §. azt mondja: „Az elnök őrködik a házi ügyrend megtartása felett." Az ő hivatása tehát mind felfelé, mind lefelé a felett őrködni, hogy a házszabályok tiszteletben tartassanak mindenki, szintúgy a képviselői ház tagjai, mint a miniszter urak által. ' Bátor vagyok tehát a t. elnökséghez azon kérI dést intézni: méltóztatott-e gondoskodni arról j és mikép, hogy a ház asztalán fekvő interpelj latiókra felelet adassék még az országgyűlés 1 berekesztése előtt és pedig oly időben, hogy a
