Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-475f

475. országos ülés április 4. 187?. i no tisztelt ház határozattá emelte. És igy a belügyminiszter urnák van tudomása a törvénynek ilyféle magyarázásáról, s tudja, hogy megtörténik, miszerint az egyik megye azt mondja, hogy ez választó, ergo választható; a másik megye pedig ellenkezőleg nyilatkozott, és igy a törvény valóban félreértésre ad alkalmat. Kérdem, miután a t. belügyminiszter ur ezt tudja és tudta: miért nem igyekezett e kételyt és félremagyarázást a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat által megszüntetni. Tovább megyek, t. ház, és bátor leszek a 3-dik szakaszban létező kételyeket és félremagyarázatokat kimutatni. A 3. §. szól az 1848. erdélyi törvényezikk 3. §-áról. És itt szükségesnek látom megjegyezni azt, hogy az erdélyi 3. §. szól a városokbani választói jog meghatározásáról; ezzel ellentétben áll a magyarországi V. t. ez., mely választási jogra nézve mind a városokban, mind a megyékben egyformán intézkedik, ezen 3. §-ban az mondatik a e) pontban évi biztos állandó jövedelem alatt ingatlanoknál az adókimérés alapjául szabott — más esetekben pedig azon összeg értendő, mely utón a jövedelmi adó fizettetik. Kérdem tehát, hogy ezen 3. §. e) pontja Erdélyben ad-e választói jogot a megyékben, vagy sem? lehet állítani egyiket ugy, mint a másikat. Ezt is lehet tehát különbözőleg magyarázni. Elnök: Bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy nem a 3-ik §-ról, hanem 1. §. bevezetéséről van szó, méltóztassék tehát ahhoz szólni. Szilágyi Lajos: Köszönöm a t. elnök ur figyelmeztetését, hanem bátor vagyok megjegyezni, hogy ha a házban valaki e tárgyalás alatt a tárgyhoz szólt: az egyedül én vagyok. (Atalános derültség.) A t. ház engedelmével e §-nál van még egy megjegyzésem. Ugyanis nem értem azt, hogy történhetik meg az, hogy ha az én birtokomat megbecsülik azon szempontból, hogy választói jogom van, és megbecsülik azon szempontból, hogy elárvereztessék : miért ér többet birtokom, hogy ha el akarják licitálni, mint hogy ha a választói jogosultságomról van szó. Ugyanis a jelen 3-ik §. a) pontjában ez mondatik: földbirtok értékének ama tiszta jövedelem 20-szoros összege tekintetik, mely után a földadó készíttetett. A polgári perrendtartás 424. §-ában pedig ez az összes állami földadó 100-szoros összege képezi a becsértéket; e szerint tisztelt ház, ha van egy földbirtokom, melynek tiszta jövedelme 15 frt és ez választói jogosultság szempontjából a jelen szakértelmében 20-szoroztatik, érni fog ezen birtokom 300 frtot, mert 20-szor 15 = 300 frt; ha pedig elárvereztetni szándékolnék: akkor, ha ezen birtok erdélyi, mi mi ott a földadó 22%, ekkor ugyanezen birtokom érni fog 330 frtot, mert 15 frt 22%-kal ad 3 frt 30 krt; ez pedig százszorosan szinte = 330 frt és igy fönebbi állitásom igazolása. Ez annál különösebb, mert ezen törvényjavaslat szerkesztésénél, mint tudom, Szilágyi Dezső képviselőtársam, ki egyszersmind igazságügyminiszteri tanácsos is : kivette az oroszlány részt magának, s megvallom, hogy nem értem, hogy ő, kinek a perrendtartást is tudnia kell, ezt hogy követte el. Ezek azok, miket a törvényjavaslat bekezdésére nézve elmondandónak tartottam, s melyekből következik, hogy miután nézetem szerint a jelen törvényjavaslat kételyek- és balmagyarézatokra ad alkalmat : én e bekezdést el nem fogadhatom. Ami Madarász képviselőtársam által beterjesztett indítványt illeti, miután ez is jelenleg tárgyalás alatt van : bátor leszek e tekintetben nézeteimet szintén elmondani. (Halljuk!) Mindenekelőtt kijelentem, hogy én e tekintetben negyvennyolczas vagyok s tökéletesen helyeslem azon elveket, a melyek az 1848. V. törvényezikkbeu le vannak téve. Itt a magyarországit értem és nem az erdélyit, én tökéletesen helyeselhetem: és most is azt hiszem, hogy ha az értelmiségi qualifieatióval együtt, mely hogy jelen javaslatban a kormány által Erdélyre is kiterjesztetni szándékoltatik, én örömmel eonstatálom — a vagyoni qualifieatiót illetőleg is hasonló előterjesztés tétetett volna a kormány részéről: akkor ezen törvényjavaslat ellen nem igen lett volna kifogásom; de másrészről nem tehetem, hogy újra ne említsem, miszerint nem tudom, mi lehet oka annak, hogy előmenetelt nem kivánt a minisztérium Erdélyre, és miért nem terjesztette ki a magyarországi V. törvényczikket Erdélyre is: s akkor megvallom, hogy azon esetre ezen törvényjavaslat ellen, kivált, ha területek is igazságosan osztatnának be, semmi kifogásom nem, volna; és azt hiszem, az erdélyi nép is meg volna tökéletesen elégedve. Tehát mint mondám, miután én ugy vagyok meggyőződve és azon elvekben, melyek az 1848. törvényekben le vannak fektetve, osztozom, hogy t. i. az értelmiség és bizonyos vagyonnal bíró osztály, mely épen azért bizonyos függetlenséget tételez föl, részesittessék a választási jogban: az atalános szavazatjogot nem fogadhatom el. Van még egy másik megjegyzésem a nemzetiségi kérdésre vonatkozólag, mert e tekintetben bocsánatot kérek — nem érthetek egyet ez oldalról egynémely képviselőtársaimmal; mert én