Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-475f

u 475. országos ülés április 4. 1872. választóképességet. Ez első tekintetre nem jelenthet egyebet, mint az átalános választói jognak a nemesi és polgári osztály kezében még legalább félszázadig meghagyását; mig másrészi ől ezzel szemben megtagadja ugyanezen jog átalánositását azon nagyobb polgári osztály vagy néptömegtől, a melynek ugyanezen alkotmányos jog gyakorlatába bejuthatása még nem történt, de melynek jogalapja már akkor a törvényhozás által volt letéve. Sokan azt mondják, t. ház, hogy arra nézve, hogy valaki választó lehessen, nem elég a becsületesség, nem elég a józan ész : lenni kell azonfelül bizonyos magasabb képzettségnek, legyen az akár az irni-olvasni tudás, vagy az értelmiség bárminő foka, valamint birnia kell jelentékenyebb vagyonnal. Én, t. ház, azt hiszem, mint már előttem többen ki is fejtették, s még kézzelfoghatóbb érvekkel tüzetesen bebizonyították, hogy ezen okoskodás az átalános szavazatjog behozatala ellen annyival kevésbbéüti meg a mértéket, mert ez által nyilván beismerték azok, kik ezen okoskodás mellett küzdenek, hogy akkor a vagyonosabbaknak lenne a közügyekre befolyása egyedül föntartva; mig ellenben számos becsületes, józan észsze), értelmes itélő tehetséggel biró polgára a hazának csak azon véletlen okból, hogy talán a közműveltségben, vagy a vagyonszerzésben oly mérvben nem szerencséltetett, mint más: ki lenne zárva ezen jog gyakorlásából hosszabb vagy talán örök időkre. Ezen érvelés, ugy hiszem, a legcsekélyebb indok arra nézve; s valamint meg vagyok győződve, hogy mindazon érvek, melyek az átalános szavazatjog ellen felhozattak, sokkal nehezebben feltalálhatók és az illetőknek még a legjelesebb ellenszólókat sem véve ki, nehéz feladatnak látszott, hogy bebizonyítsák, mikép az átalános szavazat Magyarországba ez idő szerint be nem hozható, szemben az ellenkező véleménynyak midőn t. i. mindazok nemcsak ez oldalról, hanem még a másik ellenzék árnyalatából is többen, jelesebbnél jelesebb érvekkel mind csak azt bizonyították, hogy igenis, az átalános szavazatjog mái: ez idő szerint Magyarországra nézve mintegy meglett kérdés, a törvényhozás által megoldható. T. ház! Ezen megjegyzéseket előre bocsátva, a mi már Madarász t. képviselőtársam szőnyegen- levő indítványát illeti, azt hiszem, miután az- ellen a túlsó jobb oldalról, két kevésbbé hatalmas szózat emeltetett, a, mely, ha annak megezáfolásáí*a. elegendők nem voltak is, de annyival keyégbbé igyekeztek a közpop ti bizottság szövegezése szerinti fogalmazást, mint a legjobbat, és,, ez idő szexint az általunk is elfoglaltnak állított 1818-kj törvényhozásból kifolyó módosításra vonatkozó intézkedést ugy feltüntetni, hogy a törvényhozótestület minden árnyalata meggyőződhessek arról, hogy Magyarországra nézve csak az általuk fogalmazott törvény szövege lenne ez idő szerint kielégítő. Én részemről a Madarász József képviselő által beadott indítványt, mindazon érdekeknek, mindazon sajátlagos viszonyoknak megfelelőnek ós Magyarország szellemi és anyagi fejlődését szem előtt tartva, elannyira kimerítőnek ós így ez idő szerint oly szerkezetűnek találom, hogy ez által veszélynek réme nem állhat előttünk, mit netalán azok akarnak keresni benne, kik legfölebb ezen kérdést elodázni ós az átalános szavazatjogot még ki tudja meddig, bizonytalan időre elhalasztani jónak látják. Ezen indítvány indokolásában körülményesen kifejtvék mindazon sajátlagos viszonyok, melyek Magyarországnak ez időszerinti átalakítását és ezen szavazati jognak Magyarország minden polgárára kiterjesztését mar elérkezettnek mutatják, mely jogintézmény által csak az alkotmányos szabadság, önállóság és függetlenség iránti jogérzet növekedik. Ki lőn mutatva az, hogy ezen jog kiterjesztése által az 1848-ki törvények szellemének lesz teljesen elég téve, szemben az ellenében beterjesztett törvényjavaslattal, mely nem a jogpótlást, de minden esetre a jogkiterjesztésnek titkos szünetelését foglalja magában és ezáltal elodázhatná ezen kérdést oda, midőn a törvényhozásnak tekintélyes része talán nem leend azon helyzetben, hogy ezen átalános szavazati jogot Magyarország minden polgárára mielőbb kiterjeszthesse; értem ezen törvényjavaslattal szintén mintegy dugába dőltnek tekintendő 5 éves mandátumnak káros és átkos hatályát, hogy t. i. azon jövő képviselőválasztásnál eléretnék azon czél, hogy az átalános szavazati jog egy ily alapokon teremthető 5 évre választandó képviselőtestület által nem 5, de 25 év alatt nem oldatnék meg; és majdnem leghatalmasabb indok bizonyosan, hogy az ellenzék ezen irány czélját ismerve, valamint ezen törvénynek a beterjesztett alakban elfogadását, úgyszintén ez által párhuzamosan behozatni szándékolt 5 évesországgyülésrőlszóló törvényjavaslat letárgyalását minden áron megakadályozni akarja. Ugyanezen indítványban indokolással bővebben ki van fejtve, hogy az átalános szavazati jog behozatala által, sem. az alkotmány jelen szerkezetében , melynek minden esetre legújabb alapkővét az 1848-iki törvények képezik, sem pedig az ugyanezen törvények által alkotott parlarnentalism us veszélyeztetve a legkevéshbé -se lehet* Sőt ellenben mindaz, a mi annak biztosítására, a mi az alkotmányos élet és parlamentalis kormány tovább fejlesztésére szükséges, csakis azon azi utón, és mielőbb ezen az utón