Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-463f
463. *rszágos ülecg márczius 16. 1872. 75, tetni fog : jól van, mondja ki a ház, nem lesz nagy mesterség ugy intézkedni, hogy mindig jelen legyen a 20 tag. Egyébiránt, a mint megjegyeztetett már előttem, a fődolog'az, hogy akkor legyen jelen a 20 tag, midőn a névszerinti szavazást kérő névjegyzék beadatik; hogy azután, ha a szavazás foganatba vétetik, a 20 tag szintén jelen legyen : én részemről nem tartom szükségesnek ; a kívánság kijelentésekor azonban én is szükségesnek tartom a 20 tag jelenlétét. Ennek megjegyzése után egyébiránt üdvözlöm Pulszky Ágost képviselő urat, ki nekünk segédkezet nyújt abban, hogy az idő ilyen mulatságos kis vitákkal elteljék ; (Derültség a báloldalon.) mert minden eredményre való kilátás nélkül alkalmat ad arra, hogy eszméinket kicserélhessük. (Derültség bal old álon.) Elnök : Következik folytatása a napirenden lévő kérvényeknek. Szögyényi László előadó : (olvassa azLVlIlsorjegyzékben 20-ik sorszám alatt a 8887-ik számú kérvényt): "Újvidék szabad királyi város közönsége egy bizottság kiküldését kéri, hogy az 1871. október 20-án a városi főispán által elkövetett erőszakoskodások megvizsgáltassanak. A kérvényi bizottság véleménye a következő : (Halljuk !) „A kérvónysulya a miniszteri rendelet végrehajtására kiküldött főispán ellen lévén intézve, ki állítólag túlzott buzgóságában oly eszközöket alkalmazott, melyek sem czélszerüek, sem szükségesek nem voltak, s a miniszteri rendelet világos értelmével, valamint a törvényekkel ellenkeznek : a kérvényi bizottság azt véleményezi, hogy a kérvény a tényállás megvizsgálása és kellő intézkedések megtétele végett a belügyminiszternek kiadassák." Maximovits Miklós: T. ház! Nem egészen ismeretlen a dolog, mely a kérvény tárgyát képezi, s volt ez már egy-egy interpellatio tárgya is. Midőn a t. belügyminiszter ur ezen interpellátióra választ adott[: akkor ugy adta elő a dolgot, a mely nem felel meg a tényállásnak ás valóságnak. Újvidék város közönsége épen ezen kérvényben emel panaszt a t. miniszter ur állításai ellen. Mielőtt tehát a t. ház ezen kérvény felett határozna: szükségesnek tartom hogy a kérvény egész terjedelmében felolvastassák; kérem tehát a t. házat, méltóztassék elrendelni, hogy a kérvény felolvastassák. Mihályi Péter jegyző: (olvassa a kérvényt.) Maximovits Miklós: T. ház ! Miután a tényállás egészen ugy adatott elő a kérvényben a mint történt, a mit én is bebizonyíthatok, mert akkor, midőn ezen esemény történt :• Újvidéken voltam, és nem ugy, amint a t. belügyminiszter ur az interpellátióra adott válaszában előadta. Nem akarom most ismételni mindazt és nem is akarom mindazon drastikus apróságot előhozni, a mik ott történtek; hanem engedje meg a t. ház, hogy csak néhány megyjegyzést tehessek a t. belügyminiszter ur beszédére. Midőn a t. belügyminiszter ur válaszolt, megvallom, helyzete igen könnyű volt és pedig azon okból, mert a nemzeti képviselők ellen fordulván, oly szavakat mondott róluk, a melyek ha igazak volnának, és ha én is magyar volnék: bizonyosan szintén helyeselném. De miután t. ház, mindazt, a mit a t. belügyminiszter ur előhozott, nem alapszik a valóságon; bátor leszek a t. belügyminiszter szavait megczáfolni. A t. belügyminiszter ur ugyanis akkor azt néltóztatott állítani, hogy az Újvidéken alakult választmány a magyar nemzetet idegennek nevezte. Pavlovits István t. képviselőtársam ugyanazon ülésben megczáfolta ezt és kinyilatkoztatván, hogy azon választmány nem mondott ilyesmit és-hogy ily tény nem existál ; részemről hozzáadom még, t. ház, hogy mi szerbek nem tartjuk a magyar nemzetet idegennek, hanem tartjuk testvérnemzetnek és pedig olyannak, a melylyel fca egyetértünk : legjobban fogjuk kivívhatni azt, a mit a nemzetiségek kivannak. En visszautasítom mindazon gyanúsításokat, a melyeket a nemzeti képviselők ellen felhozni szoktak, különösen azt, hogy a nemzetiségi képviselők izgatnak a haza integritása és egysége ellen. Mi t. ház, a mi kivánatainkat csakis a haza integritása és egysége keretén belül akarjuk érvényesíteni, és pedig az alkotmány és törvényesség utján. De, t. ház, a mi a legnagyobb benyomást tette e házban ; a t. belügyminiszter ur azon szavai voltak, hogy azok a Miletics-dicsőitések nem annyira dicsőitése Mileticsnek, ugyanis belügyminiszter ur e szavakat monda : „meggyalázza Magyarországot és oly kifejezéssel van telve, melyeket csak azért nem akarok ismételni, mert nem tartom összeférhetőnek a ház méltóságával." Ezen szavakból azt láttam, hogy a t. miniszter ur hihetőleg olvasta azt az éneket és ép azért nem foghatom fel, hogy hol találja azon szavakat, a melyek Magyarországot és a magyar nemzetet meggyaláznák. E? oly állítás t. ház, melyet kötelességemnek tartok ezen házban is, s így az egész ország, és a magyar nemzet előtt is kiigazítani és^megczáfolni. Oly szerencsés vagyok, hogy most épen kezeim közt van azon Miletics- féle ének, melyet több képviselőtársaim fölszólítása folytán megszereztem. Jó volna azt itt felolvasni, hadd győződjék meg mindenki, hogy mi van benne: mi Magyarországot és a magyar nemzetet gyalázná vagy sértené ? Ha a t. ház megengedi: bátor leszek felolvasni. (Olvassa): 10*
