Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-472
388 472. orvzftgog Síé* márcziw 2t». 1873. tem, nem mondom, hogy a választói jogosultság az átalános védkötelezettséggel okvetlenül összeforr; nem mondom, hogy az természetszerű jog, mert valakinek, ha nem választó is, lehet oka s joga s van is oka és joga "hazáját megvédeni; mert nem a választói jog a fő jó, a mit nyer: hanem összes családi és társadalmi életének és jogainak biztosítása. Ha mindemellett mégis azt mondom, mi ma is szememre vettetett, hogy én azonban az . átalános szavazatjogot egy oly ezélnak tekintem, | mely felé törekedni kell: ennek oka az, hogy meggyőződésem szerint minden jól rendezett államnak feladata ugy fejleszteni önmagát és ugy fejleszteni a népet és nemzetet, hogy minél előbb, minél többen és mihelyt lehet mindnyájan minden jogokban egy formán részesittessenek. Én tehát azért ugy fogom fel a helyzetet, hogy igen is a czél az átalános szavazatjog ; de mert nem tekintem természetszerű és vele született emberi jognak: nem mondom, hogy azt rögtön kell életbe léptetni, mert olyannak tekintem, melyre törekedni kell; s azt kivánom, hogy a társadalom, hogy az ország ügyei ugy rendeztessenek mentől előbb, hogy minél hamarább mindenki egyformán részesülhessen minden jogban, és hogy megalkottatván az előfeltételek, azok alapján, mindenki szabadon gyakorolhassa minden jogát. Én tehát az intézmények czélszerü fejlesztése folytán kivánok az átalános szavazatijoghoz eljutni. Én t. ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy mig Magyarországon az átalános szavazatjoggal nem fognának senkit kielégíteni: sok emembert fognánk nyugtalanítani. En tudok példákat, tudnak önök is mindnyájan, hogy a nemzetnek bizonyos részei, hogy egyes osztályok követeltek magoknak oly jogot, melyek gyakorlására még nem értek meg. De nem hiszem, hogy példát mutathatnának fel arra, hogy ha valamely osztály megérett valamely jog gyakorlatára, azt ne követelje. S én meg is vagyok győződve, hogy minden ily jog üdvös csak akkor lehet: ha az illetők öntudatára jutnak annak, hogy mi az a jog, s hogy ők ezen jogok élvezetére hivatva vannak; és csak kárt és roszat fog szülni, ha ezen jog előbb állapittatik meg. Nézzük, tisztelt ház, más országok példáját, hiszen Horn tisztelt képviselő ur kinek beszéde elején azt hittem, hogy azt másként fogja végezni, mint a hogy végezte; ékesen J bizonyította azt, hogy hova vezet az, ha az j előfeltételek nincsenek meg; oda, hogy az átalános szavazatjog nem a szabadság fejlesztésére, de a szabadság rovására szolgál; s ugy gondolom ha így értette Csernatony t. barátom mondatát, melyet Horn képviselő ur megtámadott, midőn azt monda, hogy az átalános szavazati jog és a respublica fogalma körülbelől egy és ugyanaz: nem azt értette ő, hogy nem lehet az átalános szavazatjog másutt, mert sokkal jobban ismeri a világ helyzetét, sem hogy ne tudná, hogy az létezik, ott is, hol nincs köztársaság; hanem hogy másutt az átalános szavazatjog épen arra nézve válhatik veszélyessé, a minek szolgálni akar:az átalános szabadságra nézve. Hosszabban lehetne még szólni e tárgyról, és ha nem kellett volna reflectálnom a miniszterelnök ur beszédére; óhajtottam volna én is hoszszabban beszélni róla, de gondolom, hogy mások ki fogják ezt fejteni. Én tehát beszédem végéhez sietek és mielőtt bezárnám beszédemet; legelsőbben is ós még egyszer Körmendy képviselőtársamnak egy tegnapi észrevételére kell ellenészrevételt tennem. Azt mondotta a t. képviselő ur, midőn a kormány hibáit elősorolta, miben nem tagadom, sokszor helyeslésemmel találkozott, hogy egy hibája a kormánynak az, hogy csak a dynastia érdekeit tekinti, és a nemzet érdekeit elhanyagolja. Engedelmet kérek: ebben nem értek vele egyet. Nekem erős meggyőződésem Magyarország mai helyzetében, hogy a törvényes fejedelemnek és a magyar nemzetnek érdeke egy és ugyanaz, (Helyeslés bal felől.) . meggyőződésem, hogy nem abban hibázik a kormány, hogy a fejedelem, a dynastia érdekeért elfelejti a nemzet érdekét:. hanem abban, hogy roszul szolgálja mindakettő t (Helyeslés bal felől.) Ismétlem, nem lehet Magyarországon jól szolgálni a fejedelem érdekét a nélkül, hogy a nép érdekei is ne szolgáltassanak; és viszont nem lehet a nép érdekeit jól szolgálni, hogy az által a fejedelem, a dynastia érdekei is ne szolgáltassanak. (Helyeslés bal felől.) Es, ami most miniszterelnök ur végszavait illeti, ő felhívott bennünket, hogy az ünnepek alatt fontoljuk meg a dolgok menetét, ha. lehet találjunk módot még most az ügyek kiegyenlítésére ; ha ez nem lehet, fontoljuk meg azt, hogy néhány hónap múlva fognak megtörténni az uj választások, azon legyünk tehát, hogy ugy alakuljon a ház, hogy itt ne egymással küzdő ellenségek álljanak szemben. Mindkét tekintetben teljesen rokonszenvezem a miniszter ur kívánságával; részemről üdvözölni fogok minden oly lépést, mely oly méltányos lévén mindkét rósz álláspontjára nézve, mint a minő tegnapi indítványom volt: lehetővé teszi, hogy még ezen ülésszak alatt tárgyaljunk más törvényjavaslatokat. Adja isten, hogy a húsvéti ünnepeken megelőzve a keresztyének ünnepei rendes menetét szállja meg önöket a szentlélek. (Derültség bal