Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-472
382 472. országos ülés márezius 28. 1872. Mi kimondtuk s legjobb meggyőződésünk szerint hiszszük, hogy hazánk jelen viszonya közt, teemtve a nép műveltségi fokát, nem a létező viszonyok eonsolidatiójára, de politikai nemzetiségünk veszélyeztetésére szolgálna: ha már most az 1848-ki törvények által megállapított liberális censust kiterjeszteni s nagyban szélesbiteni kivánnók. Nagyszerű csalódás azt hinni, hogy az átalános szavazati jog nálunk az alkotmányos szabadság védelmére szolgál; más nemzetek példája eléggé tanusitá, hogy az gyakran ellenkezőre vezet, s hogy mindenütt, hol az átalános műveltség és értelmiség el nem terjedt: a széles alapú választási census az állapotok eonsolidatióját nem mozdítja elő. Itt két egymással ellentétben álló nézet van, mely szerint mi részünkről az 1848. törvénynek félremagyarázhatlan létesítése; az ellenzék részéről pedig az 1848. törvény által megállapított, de egyes pártérdekekből és a törvény félremagyarázatából eredett visszaélések törvényesítése s a választási censusnak az 1848-ki törvényekkel meg nem egyező kiterjesztése szándékoltatik. Bizonyára előfordult, hogy a törvénynek nyilvános rendelete ellen, talán pártérdekből, hibás összeírások történtek, és ezeket törvényesíteni, ugy mint az ellenzék kívánja, ismét nem más volna, mint az 1848-ki törvények által megállapított választási törvény félremagyarázása által a választási censust szélesbiteni. Egyedül a városokban levő házaknál ismerhetjük el felszólalásaikat jogosultaknak; és maga a többség, mielőtt még az ellenzék ez iránt felszólalt volna: elhatározta, hogy a beadott javaslat ezen pontra nézve, módosíttassák, a menynyiben mi is részünkről készek vagyunk hozzájárulni ahhoz, hogy nem az adótétel, hanem a lakrészek száma vétessék a választási képesség alapjául ; miután mindenütt másutt a törvény által megállapított adómérv helyesen alkalmazható, de a házosztályadó behozatalánál a házak értéke alacsonyan vétetett fel. Röviden kívántam jellemezni a két álláspont közti különbséget: noha az ellenzéknek egy nagy része, mint az utóbbi napokban történt nyilatkozatokból kitűnik: még azon tál is kivánt menni; sőt egy nevezetes része az átalános szavazati jog, a suffrage universel mellett nyilatkozott, és maga a balközép egyik vezére az átalános szavazati jogot, ha oem is kívánja mindjárt életbeléptetendőnek, de mint távolabbi czélt irányadáskép tűzte ki. Én azt hiszem, hogy nem egyeznék meg a törvényhozás tekintélyével, ha más mérveket állapítana meg ott, a hol az állam iránti kötelezettség lerovásáról, t. i. az adótétel megállapításáról, s mást ott, a hol jogok gyakorlatáról, t. i. a választási képességről van szó. Komárom városa t. képviselője sokat emlegette a statistikai adatokat és táblázatokat, melyeket előkészíteni kellene, s melyekből megmutatni kívánná, hogy az általunk javaslatba hozott törvény által hányan maradnának ki a választási összeírásból. Én azt állítom, hogy a jogosan gyakorolt választási jogoktól az általunk benyújtott törvényjavaslat alkalmazása által, kivált ha elfogadtatnék az, mit magunk felajánlánk a városi házakra nézve: alig záratnék ki valaki; de igen érdekes statistikai adatok lennének azok, melyek kimutatnák, hogy az egyes választókerületekben, valószínűleg pártérdekből, hány választó Íratott össze, kinek az 1848-ki törvény választási jogot nem adott. Nem jogfosztásról tehát; de a törvény világos rendelete ellen egyes vidékeken pártérdekből történt viszszaélések meggátlásáról volt szó. (Tetssés jobb felől.) Kívánjuk és kívánnunk kell a részletes tárgyalást, hogy azt, a mit az átalános tárgyalás alkalmával csak jeleztünk : most a részleteknél annál világosabban kimutathassuk. Nem nagy elvről, de a törvény magyarázgatásáról van itt szó. á.z 5 évi ülésszakot mi szükségesnek, sőt nélkülözhetetlennek tartjuk épen az alkotmányos rend megszilárdítása és az alkotmányos rend biztosítása végett; s miután igy vagyunk meggyőződve : hibáztunk volna, ha annak előterjesztését elhalasztjuk. Szükségkép kell és nélkülözhetetlen bizonyos folytonosság a törvényhozási működésbea. Ha a szabad és alkotmányos Anglia, s a még szabadabb amerikai köztársaság hosszú alkotmányos élet fejleményeként nélkülözhetlennek vélte az általunk indítványozott 5 évnél hoszszabb időtartamra választani a képviselőket a törvényhozásba: az alkotmányos élet egyenes követelményének kell tekintenünk azt, hogy a képviselői megbízás hosszabb időre szóljon; kivált nálunk most. midőn az országgyűlésen van összesítve az államélet minden nevezetes mozzanata, midőn annyi organicus törvény alkotása vár reánk, mel) nem végezhető el egy pár ülés alatt; de több évi következetes és egyirányú tárgyalást kivan: mulhatlanul szükséges, hogy a I törvényhozásban bizonyos folytonosság, rendszeresség és stabilitás létesíttessék. (Tetszés jobb felől.) De a tapasztalás is igazolta, hogy egy három éves ülésszaknak azon hátránya van, hogy ezen három évből leginkább csak egy év alatt fejtheti ki a képviselőház teljes törvényhozói működését. Az első évben, kivált kezdetben,