Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-472

382 472. országos ülés márezius 28. 1872. Mi kimondtuk s legjobb meggyőződésünk szerint hiszszük, hogy hazánk jelen viszonya közt, teemtve a nép műveltségi fokát, nem a létező vi­szonyok eonsolidatiójára, de politikai nemzetisé­günk veszélyeztetésére szolgálna: ha már most az 1848-ki törvények által megállapított liberá­lis censust kiterjeszteni s nagyban szélesbiteni kivánnók. Nagyszerű csalódás azt hinni, hogy az áta­lános szavazati jog nálunk az alkotmányos sza­badság védelmére szolgál; más nemzetek példája eléggé tanusitá, hogy az gyakran ellenkezőre vezet, s hogy mindenütt, hol az átalános művelt­ség és értelmiség el nem terjedt: a széles alapú választási census az állapotok eonsolidatióját nem mozdítja elő. Itt két egymással ellentétben álló nézet van, mely szerint mi részünkről az 1848. tör­vénynek félremagyarázhatlan létesítése; az ellen­zék részéről pedig az 1848. törvény által meg­állapított, de egyes pártérdekekből és a törvény félremagyarázatából eredett visszaélések törvé­nyesítése s a választási censusnak az 1848-ki törvényekkel meg nem egyező kiterjesztése szán­dékoltatik. Bizonyára előfordult, hogy a törvénynek nyilvános rendelete ellen, talán pártérdekből, hibás összeírások történtek, és ezeket törvénye­síteni, ugy mint az ellenzék kívánja, ismét nem más volna, mint az 1848-ki törvények által megállapított választási törvény félremagyará­zása által a választási censust szélesbiteni. Egyedül a városokban levő házaknál ismer­hetjük el felszólalásaikat jogosultaknak; és maga a többség, mielőtt még az ellenzék ez iránt fel­szólalt volna: elhatározta, hogy a beadott ja­vaslat ezen pontra nézve, módosíttassák, a meny­nyiben mi is részünkről készek vagyunk hozzá­járulni ahhoz, hogy nem az adótétel, hanem a lakrészek száma vétessék a választási képesség alapjául ; miután mindenütt másutt a törvény által megállapított adómérv helyesen alkalmaz­ható, de a házosztályadó behozatalánál a házak értéke alacsonyan vétetett fel. Röviden kívántam jellemezni a két állás­pont közti különbséget: noha az ellenzéknek egy nagy része, mint az utóbbi napokban történt nyilatkozatokból kitűnik: még azon tál is kivánt menni; sőt egy nevezetes része az átalános sza­vazati jog, a suffrage universel mellett nyilat­kozott, és maga a balközép egyik vezére az áta­lános szavazati jogot, ha oem is kívánja mind­járt életbeléptetendőnek, de mint távolabbi czélt irányadáskép tűzte ki. Én azt hiszem, hogy nem egyeznék meg a törvényhozás tekintélyével, ha más mérveket ál­lapítana meg ott, a hol az állam iránti kötele­zettség lerovásáról, t. i. az adótétel megállapí­tásáról, s mást ott, a hol jogok gyakorlatáról, t. i. a választási képességről van szó. Komárom városa t. képviselője sokat emle­gette a statistikai adatokat és táblázatokat, me­lyeket előkészíteni kellene, s melyekből megmu­tatni kívánná, hogy az általunk javaslatba ho­zott törvény által hányan maradnának ki a vá­lasztási összeírásból. Én azt állítom, hogy a jo­gosan gyakorolt választási jogoktól az általunk benyújtott törvényjavaslat alkalmazása által, ki­vált ha elfogadtatnék az, mit magunk felaján­lánk a városi házakra nézve: alig záratnék ki valaki; de igen érdekes statistikai adatok lenné­nek azok, melyek kimutatnák, hogy az egyes választókerületekben, valószínűleg pártérdekből, hány választó Íratott össze, kinek az 1848-ki törvény választási jogot nem adott. Nem jog­fosztásról tehát; de a törvény világos rendelete ellen egyes vidékeken pártérdekből történt visz­szaélések meggátlásáról volt szó. (Tetssés jobb felől.) Kívánjuk és kívánnunk kell a részletes tár­gyalást, hogy azt, a mit az átalános tárgyalás alkalmával csak jeleztünk : most a részleteknél annál világosabban kimutathassuk. Nem nagy elvről, de a törvény magyarázgatásáról van itt szó. á.z 5 évi ülésszakot mi szükségesnek, sőt nélkülözhetetlennek tartjuk épen az alkotmányos rend megszilárdítása és az alkotmányos rend biztosítása végett; s miután igy vagyunk meg­győződve : hibáztunk volna, ha annak előterjesz­tését elhalasztjuk. Szükségkép kell és nélkülözhetetlen bizo­nyos folytonosság a törvényhozási működésbea. Ha a szabad és alkotmányos Anglia, s a még szabadabb amerikai köztársaság hosszú al­kotmányos élet fejleményeként nélkülözhetlennek vélte az általunk indítványozott 5 évnél hosz­szabb időtartamra választani a képviselőket a törvényhozásba: az alkotmányos élet egyenes követelményének kell tekintenünk azt, hogy a képviselői megbízás hosszabb időre szóljon; ki­vált nálunk most. midőn az országgyűlésen van összesítve az államélet minden nevezetes mozza­nata, midőn annyi organicus törvény alkotása vár reánk, mel) nem végezhető el egy pár ülés alatt; de több évi következetes és egyirányú tárgyalást kivan: mulhatlanul szükséges, hogy a I törvényhozásban bizonyos folytonosság, rendsze­resség és stabilitás létesíttessék. (Tetszés jobb fe­lől.) De a tapasztalás is igazolta, hogy egy há­rom éves ülésszaknak azon hátránya van, hogy ezen három évből leginkább csak egy év alatt fejtheti ki a képviselőház teljes törvényhozói működését. Az első évben, kivált kezdetben,

Next

/
Thumbnails
Contents