Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-472

472. országos ülís márczins 28. 1872. 369 felállítása után fognak csak a szükséges intézkedések megtétetni. Egyébiránt a mint mondám, ezek egyházi dolgok lévén: elintézésük hosszabb időt vesz igénybe. (Felkiáltások jobb felől: Tudomásul vesszük.) Elnök: Tudomásul veszi a ház a miniszter ur válaszát? (Igen! Nem!) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Tudomásul vétetik. Kiss Miklós: T. ház! A napirendhez kívánván szólani, szót kérek. (Halljuk!) A t. ház által a közelebbi napokban megállapított napirend értelmében még ma d. u. is fogna ülés tartatni, azonban tekintetbe vévén azt, hogy még oly nagy számmal vannak szónokok följegyezve, hogy kilátás nem lehet arra, hogy a tárgy ma befejeztessék; és továbbá tekintetbe véve azt, hogy számosan vannak a képviselők közt, kik családjaikat megakarják látogatni, haza akarnak utazni, nehogy egyes keresztyén vallás felekezetekre nézve legnagyobb ünnepen t. i. nagypénteken kelljen utazniok: bátor vagyok indítványozni, hogy ma d. u. ne tartassák ülés. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen indítványt elfogadni. (Elfogadjuk.) Elnök : Elfogadja a ház ezen indítványt ? (Elfogadjuk.) Tehát ma d. u. nem lesz ülés. (Helyeslés.) A legközelebbi ülés pedig az ünnepek után kedden d. e. 11 órakor lesz. Helfy Ignácz: Nekem nincs, nem is lehet kifogásom az ellen, miután már egyszer meg van állapítva, hogy a legközelebbi ülés kedden legyen; de épen azon okoknál fogva, melyeket most Kiss t. tagtársunk felhozott, ugy hiszem, méltányos lenne, hogy kedden csak dél után kezdődnék meg az ülés, ugy hogy azok, kik vidékről visszajönnek : ne legyenek kénytelenek ünnepen utazni. (Helyeslés.) Elnök: Az eddigi határozat szerint kedden reggel tartatnék az első ülés. Inditványoztatik, hogy csak kedden délután legyen ülés. Méltóztatik ezt elfogadni? (Elfogadjuk]) Tehát kedden délután lesz a legközelebbi ülés. Szilágyi Virgil előadó: Van szerencsém bemutatni a központi bizottság jelentését a magyar királyi honvédségi Ludovieea akadémia felállítására szóló törvényjavaslat tárgyában, melyet a központi bizottság némi módosítással elfogadott. Elnök: Ki fog nyomatni s annak idején napirendre tűzetni. Szilágyi Virgil központi előadó: Szintén a központi bizottság részéről van szerencsém bemutatni annak jelentését Baja és Holdmezővásárhely városoknak törvényhatósági joggal való felruházásáról szóló törvényjavaslat KÉPY. H. NAPLÓ 184-f- XXIII. tárgyában, melyet a központi bizottság minden változtatás nélkül elfogadott. Elnök : Ki fog nyomatni és annak idején napirendre tűzetni. Következik a napirenden levő tárgy: a választási törvényjavaslat részletes tárgyalása. Matolay Etele : Midőn a vita tárgyát képező bevezetés kérdésére adandó szavazatomat akarom indokolni, szükségesnek látom a t. házban levő pártok állásából indulni ki, annál inkább; mert habár szavazatommal el nem térek azon pártárnyalat többségétől, a melyhez magamat is számítom: mindamellett érveléseim a többiekétől eltérnek. T. ház! Alkotmányos ország és parlament pártok nélkül nincs, nem is lehet. A pártok néha közös veszély elhárítására, vagy egy nagyszerű eszme kivitelére pillanatnyira egygyé olvadhatnak; de midőn a veszély el van hárítva, az eszme keresztül vive: azok ismét természetes elemeik szerint szétmállanak. Egy meggyökeresedett, rendes parlamenti államban rendszerint csak két párt szokott lenni. az egyik a haladó, a másik a tartóztató, vagy ha ugy tetszik maradó, vagyis átalános európai nyelven szólva: liberális és conservativ. Nálunk nincs ezen meggyökeresedett rendes állapot. Nálunk a két főpárt részint különböző elemekből áll, részint különböző árnyalatokra oszlik. íme a ház ezen oldala (Halljuk!) két árnyalatra oszlik, melyek néha egyesülnek, ha egy közős ezélért válvetve küzdenek ; néha pedig eltérnek egymástól. A másik oldalon levő párton, miután még nem oly rég ideje, hogy az absolutismus nyomásától megmenekülve az alkotmányos élet újra lélegzetet vehet, a reaetionarius elemek sem enyésztek el egészen s ezek befolyását szereplésök gyakran meg is mutatja. íme a mi kormánypártunk, melynek talán a dolgok rendes folyása szerint átalában conservativnek kellene lenni: a reformkérdésekben többnyire ezen szerepet is folytatja; mig ellenben a közjogi, a tulajdonképeni alkotmányos kérdésekben kénytelenek vagyunk kimondani, hogy gyakran hátra felé haladó szerepet visz, s épen az ellenzéket kényszeríti arra, hogy az 1848-ki törvényhozás által, a kor igényeihez idomított ősi alkotmányt eonserválni igyekezzék. Innen van a három párt állása épen a jelen kérdésben is. A t. kormány és pártja egy törvényjavaslatot terjeszt élőnkbe, melylyel az 1848: V. törvényezikk által megadott választói jogot szűkebbre kívánja szorítani s így egy negyed századdal hátra felé megy. Az ellenzék szélsőnek, vagy máskép 48-asnak nevezett árnyalata az átalános szavazatjogot indítványozza behozatni. A másik árnyalat többsége pedig a í (