Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

2^2 **$• o^zágos illés máreziiis 23 1872. óta az államadó majdnem megkétszeresedett: mert két millió s egynéhány szászezer frtról három millió s nyolczszáz ezerre rúgott fel. Igen ter­mészetes, hogy ezen tetemesen emelkedett állam­adó összegének behajtási költségei is aránytalanul növekedtek, ugy hogy pl. mig ezelőtt 25—30 tagból álló adóhivatalnok képes volt teljesíteni feladatát, és képes volt az államadót s vele a községi pótlékot is behajtani : ma Pest városának adóhivatalnokai már 100 tiszt­viselőnél többre rúgnak, s mig 1867-ben 30 egynéhány ezer írt. költséggel az adó behajtása körül felmerült kiadásokat fedezni lehetett: ma már az 1872-iki budgetben az 1871 iki év eredménye alapján 75,985 írt. van praeliminálva, s igen valószínű, hogy egy pár ezer írttal a tényleges eredmény szerint többre is fog rúgni. Ezen összeg maga elegendő arra, hogy a t. ház első perezre belássa a főváros azon jogos kérelmét, hogy a törvényhozás akként intézkedjék, hogy egy ilyen minden jogos alapot nélkülöző teher viselésétől a főváros megmentessék; mert hogy miért te­gyen a főváros 75 — 80 ezer frt. kiadást az adó behajtása körül akkor, midőn más községek és törvényhatóságok attól mentek: azt bizony ne­héz, nemcsak helyesen indokolni; de nehéz annak további fennállását, ha csak kissé méltányosok akarunk lenni, véleményezni. Engedje meg a t. ház, hogy azon nézete­met, mely szerint a törvényhozás igenis hivatva van, vagy 7 a főváros kezeléséből egészen kivenni az adók behajtását, vagy állami közegek által eszközöltetni, vagy annak költségeit viselni, és pedig nem is egészen azon arányban, melyben áll a város az állami adókhoz, t. i. ugy mint 6 : l-hez. hogy annak méltányosságát és alapos­ságát még néhány észrevétellel indokoljam. Én csak örömmel üdvözlöm magának a jelen törvényhozásnak azon törekvését, hogy elismer­vén a fővárosnak országos fontosságát, egyszers­mind országos intézkedéseket tartok szükségesek­nek, hogy ott, a hol a főváros ereje arra elég­telen : országos erővel folytattassék az, a mi szükséges arra. hogy Buda-Pest hivatásának t. i. hogy r Magyarországnak kifejlett erős fővárosa legyen, betölthesse. Elismerem, hogy e törekvés különböző ténj^ekben nyilvánult, ilyen tény a Duna-szabályozás, ilyen tény T a sugárút, és ilyen a közmunka tanács felállítása és még más szá­mos tény; azonban legyen szabad nekem a t. házat visszaemlékeztetni arra, mit egy al­kalommal már becses figyelmébe ajánlani bátor voltam; hogy t. i. a főváros előtt két hivatás áll. Az egyik az, hogy megvettessék alapja jövő nagyságának ; másik az, hogy jelenjének foko­zatos fejlődése pénzügyi szempontból biztosi ttas­sék, E két feladat, felfogásom szerint, kell, hogy harmóniába hozassék egymással, mert' ezen har­mónia hiánya egyiket vagy másikat lehetetlenné fogja tenni. En bátor voltam azon alkalommal, midőn az ipar törvényjavaslat tárgyalásánál Pest városa az ipardijak további meghagyását kérvényezte, felszólalni és figyelmeztetni a t. házat arra, hogy ha egyfelől tetemes jövedelmi források dugulnak be a fővárosokban, épen azért mert az előre ha­ladt törvényhozási működésnek legalább ott, hol előhaladás észleltetett, meg nem engedi, hogy né­mely jövedelmek továbbra is föntartassanak, a mint nem. volt megengedhető, hogy az ipardi­jak fenntartassanak : oeáll annak szüksége, hogy az ily bedugult források helyett, más források nyittassanak. Mert különben minden szép jövő daczára, melynek erős hitem szerint biztosan megy eléje Buda-Pest : oly erisisek foghatnak be­állani a főváros háztartásában, melyek épen azon szép jövőnek, melynek biztosítására a tör­vényhozás oly fontos intézkedéseket tett, létre­jövetelét koczkáztatják ; és csak most is ismétel­hetem azt, amit idézett alkalommal mondtam, hogy a mélyen t. képviselőház e két czélt : Pest városának jelen fejlődését, annak jövő nagyságá­val törekedjék harmóniába hozni, és ne méltóz­tassék csak a jövő fejlődés szempontját tekintve megfeledkezni azokról, a mikkel a fővárosnak jelenleg tartozunk. A főváros pénzügyi helyzete, — és azt hiszem hogy az csak javára fog szolgálni Pest városának, ha nyíltan földerítem a tényállást, — nem a legkedvezőbb. A nagy igények, melyeket legalább részben a mostani nem teljesen rendezett viszonyok mel­lett is kielégítenie kell, oly költségeket, oly nagy mérvű kiadásokat vesznek évenként igénybe, hogy a város jövedelmei azzal ma már arányban nem állnak. Nem lesz tanulság nélküli, t. ház! hacsak főöszegekben utalok, ezen most tett állitásom igazolásául, oly számtételekre, melyek igen tanul­ságosak, mert biztos, kétségbe vonhatlan tények és melyeknek helyességéről könnyen meggyőződ­hetik mindenki, hogy azon az utón tovább ha­ladni a fővárossal szemben, mely nagyrészben a t. ház hibájának róható fel, tudniillik, hogy a jövő kedvéért a jelen hanyagoltatott el: nem minden veszély nélküli lesz. Pest városának 1872-ik évre megállapított költség előirányzata a következő deficiteket tün­teti fel. A község i alapban 1 millió 10 ezer forint. Tehát ennek a z összes városi közigazgatási és kezelési kiadások egyik ágazatában 1 millió 1 f> ezer forint. A népoktatási alapban 520,000 frt. tehát több egy fél milliónál. Az adósság törlesz­tési alapban 461,000 frt. Az építési alapban

Next

/
Thumbnails
Contents