Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

2^2 **$• o^zágos illés máreziiis 23 1872. óta az államadó majdnem megkétszeresedett: mert két millió s egynéhány szászezer frtról három millió s nyolczszáz ezerre rúgott fel. Igen természetes, hogy ezen tetemesen emelkedett államadó összegének behajtási költségei is aránytalanul növekedtek, ugy hogy pl. mig ezelőtt 25—30 tagból álló adóhivatalnok képes volt teljesíteni feladatát, és képes volt az államadót s vele a községi pótlékot is behajtani : ma Pest városának adóhivatalnokai már 100 tisztviselőnél többre rúgnak, s mig 1867-ben 30 egynéhány ezer írt. költséggel az adó behajtása körül felmerült kiadásokat fedezni lehetett: ma már az 1872-iki budgetben az 1871 iki év eredménye alapján 75,985 írt. van praeliminálva, s igen valószínű, hogy egy pár ezer írttal a tényleges eredmény szerint többre is fog rúgni. Ezen összeg maga elegendő arra, hogy a t. ház első perezre belássa a főváros azon jogos kérelmét, hogy a törvényhozás akként intézkedjék, hogy egy ilyen minden jogos alapot nélkülöző teher viselésétől a főváros megmentessék; mert hogy miért tegyen a főváros 75 — 80 ezer frt. kiadást az adó behajtása körül akkor, midőn más községek és törvényhatóságok attól mentek: azt bizony nehéz, nemcsak helyesen indokolni; de nehéz annak további fennállását, ha csak kissé méltányosok akarunk lenni, véleményezni. Engedje meg a t. ház, hogy azon nézetemet, mely szerint a törvényhozás igenis hivatva van, vagy

7 a főváros kezeléséből egészen kivenni az adók behajtását, vagy állami közegek által eszközöltetni, vagy annak költségeit viselni, és pedig nem is egészen azon arányban, melyben áll a város az állami adókhoz, t. i. ugy mint 6 : l-hez. hogy annak méltányosságát és alaposságát még néhány észrevétellel indokoljam. Én csak örömmel üdvözlöm magának a jelen törvényhozásnak azon törekvését, hogy elismervén a fővárosnak országos fontosságát, egyszersmind országos intézkedéseket tartok szükségeseknek, hogy ott, a hol a főváros ereje arra elégtelen : országos erővel folytattassék az, a mi szükséges arra. hogy Buda-Pest hivatásának t. i. hogy

r Magyarországnak kifejlett erős fővárosa legyen, betölthesse. Elismerem, hogy e törekvés különböző ténj^ekben nyilvánult, ilyen tény a Duna-szabályozás, ilyen tény

T a sugárút, és ilyen a közmunka tanács felállítása és még más számos tény; azonban legyen szabad nekem a t. házat visszaemlékeztetni arra, mit egy alkalommal már becses figyelmébe ajánlani bátor voltam; hogy t. i. a főváros előtt két hivatás áll. Az egyik az, hogy megvettessék alapja jövő nagyságának ; másik az, hogy jelenjének fokozatos fejlődése pénzügyi szempontból biztosi ttassék, E két feladat, felfogásom szerint, kell, hogy harmóniába hozassék egymással, mert' ezen harmónia hiánya egyiket vagy másikat lehetetlenné fogja tenni. En bátor voltam azon alkalommal, midőn az ipar törvényjavaslat tárgyalásánál Pest városa az ipardijak további meghagyását kérvényezte, felszólalni és figyelmeztetni a t. házat arra, hogy ha egyfelől tetemes jövedelmi források dugulnak be a fővárosokban, épen azért mert az előre haladt törvényhozási működésnek legalább ott, hol előhaladás észleltetett, meg nem engedi, hogy némely jövedelmek továbbra is föntartassanak, a mint nem. volt megengedhető, hogy az ipardijak fenntartassanak : oeáll annak szüksége, hogy az ily bedugult források helyett, más források nyittassanak. Mert különben minden szép jövő daczára, melynek erős hitem szerint biztosan megy eléje Buda-Pest : oly erisisek foghatnak beállani a főváros háztartásában, melyek épen azon szép jövőnek, melynek biztosítására a törvényhozás oly fontos intézkedéseket tett, létrejövetelét koczkáztatják ; és csak most is ismételhetem azt, amit idézett alkalommal mondtam, hogy a mélyen t. képviselőház e két czélt : Pest városának jelen fejlődését, annak jövő nagyságával törekedjék harmóniába hozni, és ne méltóztassék csak a jövő fejlődés szempontját tekintve megfeledkezni azokról, a mikkel a fővárosnak jelenleg tartozunk. A főváros pénzügyi helyzete, — és azt hiszem hogy az csak javára fog szolgálni Pest városának, ha nyíltan földerítem a tényállást, — nem a legkedvezőbb. A nagy igények, melyeket legalább részben a mostani nem teljesen rendezett viszonyok mellett is kielégítenie kell, oly költségeket, oly nagy mérvű kiadásokat vesznek évenként igénybe, hogy a város jövedelmei azzal ma már arányban nem állnak. Nem lesz tanulság nélküli, t. ház! hacsak főöszegekben utalok, ezen most tett állitásom igazolásául, oly számtételekre, melyek igen tanulságosak, mert biztos, kétségbe vonhatlan tények és melyeknek helyességéről könnyen meggyőződhetik mindenki, hogy azon az utón tovább haladni a fővárossal szemben, mely nagyrészben a t. ház hibájának róható fel, tudniillik, hogy a jövő kedvéért a jelen hanyagoltatott el: nem minden veszély nélküli lesz. Pest városának 1872-ik évre megállapított költség előirányzata a következő deficiteket tünteti fel. A község i alapban 1 millió 10 ezer forint. Tehát ennek a z összes városi közigazgatási és kezelési kiadások egyik ágazatában 1 millió 1 f> ezer forint. A népoktatási alapban 520,000 frt. tehát több egy fél milliónál. Az adósság törlesztési alapban 461,000 frt. Az építési alapban