Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-468f

262 4(58. országos ülés mérczlus 22 1872. a kik eddig választási joggal birtak, azoknak vá­lasztási jogát kétségbe vonni sem lehet, s a töb­biekre nézve pediglen kimondta a censust. Tehát, t. ház, ha akkor ez kimondatott, egy­részről 24 évvel ezelőtt, most már én ugy hi­szem, ha 24 évvel ezelőtt a rendi országgyűlés tagjai a népnek jogait elismerték : most e nagy haladásu korszakban, a nagy hírneves reform alkotási törvényhozásnak tovább terjeszteni azon jogélvezetet, a melyet akkor megadtak a neme­sekből állott rendi országgyűlésnek tagjai, azt most megadni hivatásuk. Azután még az is hozzájárul, hogy 1848-ban ezen törvény csak ideiglenesen hozatott be, s az volt mondva, hogy a legközelebbi országgyűlé­sen, mely már a népképviselet alapján hozandó létre, fejtessenek ki azon alapeszmék, a mely alapeszmék irányáról és elvéről szólnak. En te­hát t. ház, ha a dolog igy áll, ha az 1848-iki törvényhozás hirtelenében censust állapított meg ideiglenesen, abból azt következtetni, hogy ezen censusnál még háromszorosan szigorúbb censust kell behozni a választói képességre nézve : ezt az 1848-iki törvénynek szelleméből, szabályaiból ki­okoskodni lehetetlen. így tehát, t. ház, mindezen tekinteteknél fogva, a melyeket kifejteni bátor voltam, ón nem pártolom a censust. De egyrészről azt vet­tem észre, hogy beszédemet nevetéssel fogadták, ha azonban azon nevető urak nevetésüket meg­magyaráznák, akkor valószínűleg én nevetnék. Én tehát, t. ház, az elmondottaknál fogva pártolom az általam is aláirt indítványt, da­czára, hogy több elvtársam azt még nem tartja jelenlegi viszonyunkhoz képest helyesnek és azt mondják, hogy gyakorlatilag még most nem akarják azt alkalmazásba venni, hanem majd ké­sőbben ; én pedig ugy vagyok meggyőződve, hogy ezt alkalmazni veszély nélkül most mindjárt le­hetne. Ennyi kü^nbség van köztünk és azt hi­szem, hogy ha elvbarátim ez ügyállás fölött más oldalról gondoskodva figyelmesek lesznek : nem fog előttük azon veszély, mely az átalános szavazat elfogadásából kifejlődni gondoltatik, oly rémületesnek tűnni föl. Én csak azt mondom, t. ház, hogy ha az első kérdés az, hogy elfogadjuk-e, a mi a tör­vényjavaslatban van, azt már veszélyesnek tar­tanám; de abból, hogy ha azon jogokat, melye­ket most polgártársaink egy része nem élvez, rajok is kiterjeszteni méltóztatnának és élveze­tében őket részeltetni szívesek volnának : abból nem keletkeznék semmi vész a hazára. (Helyeslés bal felől.) Hiszen jogért háladatosság, elismerés, jár. (Helyeslés bal felől.) így történt 1848-bana ezt bővebben fejtegetni nem kell, mert hiszet tudva van mindenki előtt, hogy mi törtónr 1848-ban; bizony mikor az osztrák hadak, miko a velők szövetkezett orosz óriás colossus hazánkra tört, hiszen kérem, nem tudtunk volna megállni előtte azon esetben, ha csak a kiváltságos osz­tálynak lett volna a haza védelme kötelezettsége. (Helyeslés bal, felől.) Ha a nép milliók rokon­szenvvel, ha annak támogatása és szívből erődő ragaszkodása az 1848-diki törvényeinkhez nem fejlődött volna ki : bizony meg nem állhattunk volna nemcsak az orosz előtt, hanem az osztrák előtt sem. (Helyeslés balról.) És bizony az van benne, hogy akkor a kor­mány annyi izgatás közt, annyi különféle ellen­séges kísérlet kitörése folytán a magyar kormány magát állásában megszilárdítani sem lett volna képes: ha nem talál támogatást a magyar nép­nél; akkor nem kellett erőszakkal, kötéllel fog­dosni az ujonczokat, elég volt azt mondani, hogy a haza veszélyben van, jertek honvédek­nek és annyi honvéd találkozott, a mennyi kel­lett, miért % mert jogokban részeltettük a népet! A törvényhozás az aristocraticus hatalom meg­tagadott ugyanazon aristocraticus hatalom 1848­ban neki megadott, mert igazságos akart lenni. A nép ez igazságosságot megismervén, hálával akart lenni, ügyét magáévá tette, védte a ha­zát, ugy hogy, ha azon gyalázatos árulás a nemzet ellen nem követtetik el, ha nincsenek annyi korcsok, kik Pozsonyban ellenforradalmat támasztottak és idegen hatalmat hoztak be ha­zánkba, még azon esetben is, ha nincsen árulás, ha saját keblében nem támadt volna föl áruló sereg : az óriás orosz eoloss ereje romba dőlt volna. En tehát azt kívánom, hogy átalános sza­vazati joggal birjon minden nagykorú közterhe­ket viselő védkötelezett honpolgár, és ha e jogot megadjuk, abban nem veszélyt, hanem üdvöt látok. {Helyeslés a bal oldalon.) Elnök: Holnap 10 órakor ülést tartunk. Szombat lévén, a hozott határozat szerint a kérvények is fölveendők lesznek. (Az ülés végződik esti 8 órakor.)

Next

/
Thumbnails
Contents