Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-468f
4«8. országos ülés márezins 28. 1872. 257 hatalmat gyakorolni: a képviselőválasztásra való befolyás is nem az emberrel vele született jog, hanem oly jog, mely bizonyos előzetes föltételekhez van kötve, melyeket az állampolgárok irányában ugy kell állítani, hogy ahhoz az államnak minden polgára nagy nehézség nélkül hozzá juthasson. És ezen állitásnak illustrálására azt mondja Stuart Mill, — nem olvasom fel angolul, csak az értelmét mondom el röviden, — hogy azok, kik első, vagyis jobban mondva 111. Napóleonból császárt csináltak: többnyire Francziaország azon vidéki lakossága volt, melynek magának Francziaországnak állásáról is kellő ismerete nem volt ; és ennek adalékául hozzá teszi azt, hogy habár csak annyira megszorittatott volna a census, hogy csak irni és olvasni tudók vehettek volna részt a szavazásban: Francziaországot azon irtózatos katastropha, melyen átesett, nem érte volna. Ezen nézettel egyezik az, melyet volt szerencsém igen röviden jelezni abban, hogy ha netalán ki akarnók a censust egészen az átalános szavazatjogig terjeszteni: ellensúlyozására okvetlenül szükséges lenne egy műveltségi census felállitása. De nem osztozhatom tökéletesen azon nézetben sem, hogy a képviselőválasztásra való befolyás joga a politikai jogok minimuma. De ha ugy állíttatnék fel a thesis, hogy a politikai jog minimumának gyakorlatához minden polgárnak van joga, s nem említve, hogy ez a képviselőválasztási jog, mint Madarász t. barátom ezt felállította, — mert ha nem csalódom, ő mondotta : — akkor tökéletesen kezet fognék vele abban, hogy hazánk legegyszerűbb — szabad legyen ezen kitételt használnom — legegyügyübb polgárának is megadni kívánom a polgári jogok minimumát, kívánok megadni egy bizonyos szavazat utjáni befolyást a haza közérdekeire. De én azt hiszem, t. ház, hogy e jog megadása oly egyénekkel szemben, kik nem annyira ismeret, megfontolás, mint a velők született természetes ész- és ösztönből indulnak ki : e jogot csak a közvetlenség körében, csak oly helyen lehet megadni, hol arra szavaznak, a kivel közvetlen érintkezésben vannak, kiről mintegy önkénytelenül tapintatuk által tájékozhatják magukut. Igenis, én ily közvetlen választásnak tekintem a községi választást, ily választásnak tekintem némileg a törvényhatósági választásokat is. és azért támadtam meg a virilis szavazat elvét is. De megvallom, már a parlamenti képviselők választását nem tekintem ily dolognak és nem mondom, hogy itt a választók szavazatukat mindig megnyugvással csak oly egyénekre adhassák, a kiket • ők közvetlenül ismernek. Mert es a helyi, a vidéki — nyíltan kimondom, — KÉPV. H. NAPLÓ 1841 xxmkis nagyságoknak a képviseletbe való behozatala volna, és megeshetnék, hogy az országnak legderekabb, legjelesebb fiai ezen az utón a törvényhozó testületből kimaradnak. De megvallom, nem annyira, bár az értelmiség érdekében, de nem az értelmesek érdekében kívánom, hogy a választásjog ily szélesen ki ne terjesztessék; mert hiszen utoljára is, mint már előttem mondták, az intelligensebbek, a vagyonosabbak, ha nekik itthon a dolog menete nem tetszik, a hazát elhagyhatják, elégtételt szerezvén másutt az itteni bajért; de épen a szegényebb, a csekélyebb értelmi ségü népnek érdekében kívánom azt, hogy az országnak törvényhozó testületében a legértelmesebb, a nép érdekeit átértő, teljes öntudattal biró egyének legyenek. (Egy hang a jobbról: Eláll!) Ha méltóztatik megengedni, nem állok el. Nem tudom, ki volt azon képviselő ur, a ki azt kiáltotta; de bizonyára nem fogom neki mondani, ha ő beszél, azt, hogy: „eláll," ; de nem is teljesítem kívánságát. (Helyeslés bal oldalon.) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni. Tisza László : A mi azt illeti, tisztelt ház, hogy kisebb lenne az ugrás a mostani censustól az átalános szavazatig, mint volt az ugrás 1848-ban a rendi alkotmánytól az addig nem jogosultaknak az alkotmány sánczába való bevételéig, és igy bizonyosan az ezzel egybeköthetett veszély is kisebb lenne mint akkor volt : ezen nézetben nem osztozhatom. Kénytelen vagyok itt utalni arra, a mit már mások itt elmondtak, hogy a vagyon, habár rósz hévmérője is, sőt igazán rósz hévmérője. de most elfogadott egyetlenegy hévmérője mégis bizonyos értelmiségnek a census utján. Ha visszagondolunk a múltra: én ezen dolgokat nem szeretem feszegetni ; de bizonyos az, hogy a bejött uj elem volt olyan értelmes, a milyen volt az eddigi legapróbb birtokú nemesség nagy része. Miután ezeket bevettük, most ha a censust bármi kissé terjesztenék, igen természetesen egy fokkal lejebb kellene az értelmiségi létrán menni : tehát okvetlen nem mint magam kifejeztem, egy hasonló értelmiségü, hanem egy csekélyebb értelmiségü tömeget kellene a szavazatjoggal felruházni. Mellőzve ezt, csak a számra hivom fel t. barátaim figyelmét. Hogy áll azon szám, mely akkor a régi jogosultak ellensúlyozására bevétetett az alkotmány sánczaiba a régi jogosultak számához. és hogy fogna állani a most beveendők száma a mostani jogosultak számához, ha átalános szavazati jogot hoznánk be % Es itt visszatérek az önök nézetére, uraim, t. i. hogy minden egyénnek vele született joga, a parlamenti képviselők választásába befolyni. Ha ezt mint theoriát felállítjuk és elfogadjuk ugy, mint különösen ennek 33
