Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-468f
468 országos ülés márczins 22. 1872. 249 ság minden követelményei előtt, s igy az átalános szavazatjog is elvileg politikai hitágazataim közé tartozik, azt mint a szabadnépek elvitázhatlan jogát elismerem és vallom; azonban a midőn minden polgárnak, ki az államterhében részesül, megfelelő jogokat adni kész vagyok: a jogelmélet alkalmazásánál tekintettel vagyok a ezélszerüségre is, mert kétségtelen, hogy némely ujjitás előkészület nélkül való rögtöni alkalmazása veszélyes lehet. Ilyen az átalános szavazatjog is, mely egy kifejlett és mivelt népnél a szabadságnak legfőbb biztositéka; mig egy kevéssé fejlett s bizonyos retrogád irányú befolyás alatt élő népnél ellenkezőleg a fő czél, a szabadság veszélyeztetésére is szolgálhat. Lássuk ez elméletet hazánk viszonyaira alkalmazva. Én, mint elörebocsátottam, az átalános szavazatot elvben elfogadom; de mielőtt alkalmaznám, a talajt előkészítendőnek ítélem, nevezetesen óhajtom, hogy a népnevelés minden cleriealis befolyás alól függetlenittessék ; óhajtom a szigorúan alkalmazott átalános tankötelezettség behozatalát, óhajtom, hogy az állam mihamarább gondoskodjék arról, hogy mindenütt jól berendezett községi iskolák legyenek: s akkor a midőn egy uj, értelmileg kifejlődött nemzedék EŐ fel, hoznám csak be az átalános szavazatot. De most, a midőn a népnevelés a legszánandóbb állapotban van, most a midőn népnevelés legtöbb helyen a sötétség és a babona maradonczainak kezében van, most a midőn a tömeg legtöbb helyt a retrográd szellemhiveinek mindenható befolyása alatt áll, s azoknak vak eszközéül szolgál: az átalános szavazatjogot a haladás és a szabadságra nézve veszélyesnek látom. Ez okon én a szavazat jogot most még eensushoz kötném; ugy azonban hogy az az értelmiség fejlődésével fokonként tágittassék ;i mig nem az átalános tankötelezettség áldása alatt felnőtt minden elemi iskolát végzett 20 éves honpolgárnak, tehát mostantól számított 15 év múlva minden teljeskoru férfiúnak megadnám a szavazatjogot. Ily értelemben vagyok én az átalános szavazatjog barátja, s azt mint a jövőnek elvitázhatlan ás kimaradhatlan jogát feltételesen elfogadom. Addig azonban az e téren eléggé szabadelvű 1848-iki választási törvényeket megtartandóknak vélem; mert kétségtelen, hogy az 1848-ki törvényhozók, kik a kor intőszavait mindenben át érték : az átalános szavazatjogot csak a fönebb felhozott érvek alapján odázták el; s nem kétlem hogy ha nemzetünk e dicső korszakára be nem következik a zsarnokság viszszalökő feltartózható és minden előhaladása megakasztó hatása: azóta már az 184:8-iki választási törvényből kinőtte volna magát az átalános KÉPV. H. NAPLÓ 1814. XXIII. szavazatjog; de fájdalom a zsarnokság éjeién át a nemzet tespedésben szunyadozott, szelleme tétlenségre volt kárhoztatva; most t. ház, ha ugrást nem akarunk tenni: ott kell kezdenünk, hol 1849-ben megállott, s lépésről lépésre kell vagy kellene előre törnünk, hogy az elmulasztott időt helyre pótoljuk. Jelenleg tehát elfogadom választási alapul az 1848-iki censust, de tisztán, hamisitlanul s kiterjesztésével Erdélyre is; elfogadom azért, hogy azon mint alapon a kedvező perez elérkeztekor felállíthassuk a nép szabadság szent oltárát s annak sacrumába helyezhessük az átalános szavazatjog fényes urnáját. E szerint bár Madarász József képviselőtársam indítványával elméletileg egyetértek : mindj azonáital kénytelen vagyok a felhozott okokból az átalános szavazat azonnali behozatala ellen szavazni. Vidliczkay József: T. képviselőházi Két tárgyhoz kívánok ez alkalommal hozzá szólni. Az első a szőnyegen forgó törvényjavaslatnak, illetőleg az első fejezetnek bevezetése; a másik a Madarász József képviselőtársam által beadott indítvány. A mi a bevezetést illeti: annak tartalma eszembe juttatja a hires Talleyrand azon mondatát, hogy a beszéd tehetsége az embernek azért adatott, hogy gondolatait eltitkolja. A bevezetésben az állíttatik, hogy a fönforgó törvényjavaslatnak első fejezetében nincsen egyéb, mint az 1848-iki törvényben előforduló kételyeknek megmagyarázása. Mindenki, a ki gondolkodott e tárgyról, meggyőződhetett, hogy a mit a t. kormány itt magyarázatnak nevez: az tulaj donképen nem magyarázat ; hanem a választói jogoknak megszorítása, és igy méltán lehet csodálkozni azon, hogy mért nem vallotta be ezt a t. kormány leplezetlenül. Miután nem vallotta be ezt egyenesen és leplezetlenül : az ember kénytelen azt hinni, hogy nem érzi magát még eléggé erősnek. Ezt csak mellesleg megjegyezve, én azt hiszem, hogy egyetlenegy pillantást vetve a fönforgó törvényjavaslatra, senkisem mondhatja azt, hogy itt kételyek magyaráztatnak meg. Ha fontolóra vesszük, kik voltak eddig választói joggal fölruházva és kik lennének a mostani jogosultak, különösen a városokban: kétségtelen az, hogy a leendő jogosultaknak száma sokkal kisebb. Ez uraim, nem kételymagyarázat, ez a választói jog megszorítása, és jobb lett volna ezt egyenesen megmondani. Összefüggésben ezzel a szólásnak azon szabadságánál fogva, mely engem itt megillet és azon szempontból indulva ki, hogv ezen szólásszabadságnak nem lehet más 32
