Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-467

o|2 467. országos ülés vaslat egész szerkezetéről el lehet mondani, a mit Kálmán király 1-ső könyve V-ik fejezetében elmondott a boszorkányokról: „De strigiis autem, quae non sünt, nulla mentio fiat." Vagy is a boszorkányokról pedig, akik nem léteznek, említés ne legyen. Ez épen oly törvény, mely nem létezik, és hogy mennyiben nem létezik ezen törvény, ós az egyes szakaszoknak mennyiben nincs összefüggése a czimmel, azt — méltóztassanak béketűréssel lenni — mindjárt megmutatandom. Az 1 -sö §. igy hangzik (olvassa) ; Választói jog jövőre senkit sem illet egyedül azon alapon, mert az 1848. előtti kiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozik. Eivételkép azonban és az 1848. V. t. ez. 1. §-ában is kifejezett azon tekintetnél fogva, hogy az eddig élvezett politikai jogtól senki meg ne fosztassék": mindazok, kik az 1869. országos képviselőválasztások alkalmával a választók közé a régi jogosultság alapján (1848. V. t. ez. 1. §. 2. e) erd. 1848. II. t. ez. 3: §-a e) és 4. §-a a) írattak be, személyökre nézve a választói jog gyakorlatában meghagyatnak. Méltóztassék figyelembe venni, t. ház, mi van ezen §-ban. Hasonlítsuk össze ezen §-t, a mely jogcsonkitást foglal magában, mely a törvénynek viszszaható erőt tulajdonit, mely egyik osztálynak 1848-ban megadott jogát összerombolja a czimmel, és vizsgáljuk meg: megfelel-e azonczimnek, mely e törvényjavaslat élére van állítva ? Vajon módosítása ez, vajon pótlása-e azon törvénynek, vagy pedig összerombolása ? Önként következik, ezen §. mutatja, hogy a megadott választási jogot megcsonkítja. Most átmegyek a 2-ik §-ra. (Olvassa): „Az 1848: V. törvényezikk 2-ik §-a a) pontjának oly községekre, melyek nem sz. királyi városok, sem rendezett tanácscsal nem birnak, vonatkozó határozata továbbra alkalmazható nem lévén : ily községekben választási jog illeti mindazokat, kik kizárólagos avagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel közös tulajdonul belsőséget és oly külsőséget birnak, mely ugy alkatrészeire, mint kiterjedésére legalább annyit tesz, a mennyi az 1836: V. törvényezikk 1-ső §-a alapján azon községben egy negyed telki állományhoz és a mennyiben a birtokrendezés megtörtént, tartozékaihoz is együttvéve megkívántatott, vagy pedig kik kizárólagosan, vagy hitveseikkel illetőleg a kiskorú gyermekeikkel közös tulajdonul a fönn meghatározott értelemben birt ingatlan birtokuk után legalább annyi földadót fizetnek, a mennyi az azon községben, vagy ha ott urbérség nem létezett: a legközelebbi szomszédközsógben legmárezius 21. 1872. kevésbbé megrótt egy negyed telki állomány és tartozékai után ily czimen fizettetik." Méltóztassanak az e §-ban mondottakat egybevetni a czimmel. Ebben ismét a választási jog csorbítása foglaltatik, a népnek megfosztása azon jogtól, mely őt megillette az 1848-ik évi V. törvényezikk által. Tehát ezen §. sem felel meg azon czimnek, mely a központi bizottság által ajánltatik. Vagy tán azt gondolja a kormány, hogy ezen jogfosztást szép czég alatt, szép czim alatt sikeresen keresztül fogja vinni? keresztül fog vinni egy oly törvényjavaslatot, mely minden §-ban jogfosztást tartalmaz? Most vegyük bírálat alá a 3-dik §-t. (Olvassa): ,,Az 1848: V. törvényezikk 2., és az erdélyi 1848 : II. törvényezikk 3-ik §-ában, ugy szintén a jelen törvény 4-ik §-ában a választói jogosultság föltételéül megszabott érték- vagy jövedelmi összegek következőleg határoztatnak meg: a) földbirtok értékének azon tiszta húszszoros összege tekintetik, mely után a földadó kivettetett ; b) azon házak értékéül, melyektől házbér adó fizettetik, az adó alapjául fölvett tiszta jövedelem húszszoros — azoktól pedig, melyektől osztályadó fizettetik, a házosztályadónak a földtehermentesitési járulékkal együtt vett 60-szoros összege tekintendő ; c) évi biztos és állandó jövedelem alatt ingatlanoknál az adókimérés alapjául fölvett — más esetekben csak azon összeg értendő, mely után a jövedelmi adó fizettetik. Ezen §. tartalmából világos, hogy ismét az adónemeknek oly kulcsát kívánja fölállittatni a kormány, hogy ez által a polgárok, a kik ezen czimek alatt jutottak be a választói jogosultságba 1848-ban, ezen törvény által nagy részben kizárassanak. — Lehet mondani — ezáltal a haza választópolgárainak nagy része kizáratik a választói jogosultságból. Ismét azt kérdem, t. ház, megfelel-e az ezen §-ban foglalt választó jogának csonkítása és a nép jogfosztása azon czimnek, mely a törvényjavaslat fölébe íratott. Következik a 4-ik §, mely igy szól. (Olvassa): „Az 1848: V. törvényezikk 2-ik §. ej és az erdélyi II. törvényczÍKk 3-ik §. e) pontja alapján választói jog illeti mindazokat, kik saját földbirtokukból, vagy tőkéjükből, vagy együtt^ véve mindkettőből 105 frt o. é. biztos és állandó jövedelmet húznak. (3. §. e)." Méltóztassék tekintetbe venni az ezen §-ban foglalt összeget és összehasonlítani az 1848 : V. törvényezikkben kívánt jövedelemmel, mi különb< séget találunk a kettő közt ? Azt, hogy ez ismét