Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-462

+62. országos ülés másezins 15. 1872. 13 ki nem mondatik, a kir. ügyész felléphet akár hol, a kutatást megkezdheti, a befogatást elren­delheti addig is, mig a vizsgáló niró fellépne; midőn pedig az fellép, ha nem találja rendén az intézkedést, nem másíthatja meg azt mindaddig, mig az ügy társas törvényszék elé nem vitetik. A kir. ügyész kezébe van adva az egész ügy­menet, hogy az a legelső esetben kutatás, vizs­gálat és letartóztatások által intézkedhessek. Hogy mennyiben képes ez a személyszabadságot rendes viszonyok közt biztosítani, az minden jó­zan felfogású ember előtt első tekintetre kivi­láglik. Továbbá nevezetes körülmény, és különös figyelmet érdemel a bizonyítékok bizony ereje, a mennyiben ez a 74. ezikk szerint egyenesen a bíróságra bizatik, hogy t. i. a bizonyítékokat azok, a bevallás, tanú, szakértők, birói szemle, vagy miként állítsák össze, mely mértékben, ezt azon czikk, mennyiben szükséges, t. i, a gyauu-okok alapján a bűnvádi eljárást igazolni, nem szabá­lyozza ; hanem merőben a biró belátására bízza. Annál feltűnőbb a végtárgyalás után a X. feje­zet 104., 106. §-ában kifejezett azon átalános elv, hogy a bizonyítási eljárás bevégeztetvén, a biró az elegendő bizonyítékok alapján az ítéletet meghozza. Mikor legyen bevégezve a bizonyítási eljárás, minők legyenek az elégséges bizonyíté­kok, hány tanú kívántatik, mennyi szakértő, okmányokkal miként lehet bizonyítani egy tényt: erről hallgat a bűnvádi eljárás szabályozása. Már pedig különösen ott, hol az esküdtszéki in­tézmény nélkül czéloztatik a bűnvádi eljárás szabályozása: mulhatlanul szükséges az illető bí­ráknak, kik a bűnvádi eljárást intézik, határo­zott utasítást adni, ne hogy önkényükre legyen bízva, hogy részint bevallás, részint tanuk, és pedig milyen bizonyítékok alapján keletkezhessek nálunk normális helyzetben Magyarországnak ren­des bűnügyi törvénykönyvvel ellátásáig elma­rasztaló ítélet. Ezen kirívó hiánynak meg­vizsgálását, kijavítását, kipótlását az igazságügy­miniszter ur is be fogja látni, s e hiány néze­tem szerint néhány ezikkel pótolható. További feltűnő intézkedés a 116. ezikk szerint az, hogy a rögtönbiróságnak szabályai — azon keretben, azon szabályok szerint, melyek mint minden kivételes intézkedés nem annyira a jogbiztonságot, hanem inkább a jogérzet sértését czésozzák, — fentartatnak; igy a sajtóvétség iránti eljárás,—a 117. §. szerint hogy miként keletkeztek azon szabályok, eltérve lényegileg az 1848-diki sajtó szabályzattól,— ezt mindenki jól tudja; tud­juk a mindennapi sajtóbirósági eljárásból, hogy az esküdtszéknek oiyan összeállítása mellett, milyen itten dívik, a polgárnak szabadsága, éle­te, jogérzete nem fejlesztetik; sőt inkább bizonyos ellenszenves érdekek és tekintetekből elnyo-matik Ami végül többek közt a szabályzatban hi­ányzik : az az ítéletek végrehajtása. Lejár az egész ügy, a végtárgyalásnak vége; jogérvényes ítélet van, végrehajtatik, ki által, miként, mi történik, ki őrködik a fölött ? —semmi intézkedés nincs e tekintetben, a vádlott ott marad a ki­hirdetésnél a törvényszék termében. Mind ennek a büntető eljárásban határozottan szabályozva kell lennie. T. képviselőház! Midőn ezen kirívó hiányo­kat feltüntettem, igen óhajtottam volna minde­nek fölött azon kivánalmat kifejezni, vajha mi­niszter ur már eljöttnek látta volna az időt, hogy Magyarország büntető jogi szervezete al­kalmával, különösen a büntető eljárás az ily kö­zönséges bűnügyekre nézve is esküdtszékekre bí­zassák ; úgyde ennek egyik legfőbb akadályát méltán elismerem épen azon mulasztásban ke­reshetjük, hogy Magyarországnak ez idő szerint rendszeres büntető törvénykönyve nincs. Nem látnék akadályt, ezen hiány nem léte esetében, nemcsak elméletileg, hanem a gyakorlatban is megkísérteni ez indítvány megtételét ; mert ha tekintjük, t. ház az esküdtszékek behozatalánál irányadóul szolgáló fő elveket, — mint például a nemzet miveltségét, a nemzet jogérzetének áta­lános szellemét, mely az esküdtszéki intézmény mint szintén ezen jogérzet fejlesztésére legszük­ségesebb : ezen intézmény felállítása kétségtele­nül indokolva van ; ha tekintjük továbbá Ma­gyarország azon állapotát, hogy a jogegyenlőség elve, legalább annyiban, a mennyiben keresztül van vive a törvény szerint, ez szintén nem gá­tolná az esküdtszéki intézménynek behozatalát. De leghatalmasabb indok lenne az, hogy a mennyiben ők a tényálladék megítélésére van­nak hivatva, a bíróság pedig csak a büntetés kimérésére : ez által az esküdtszék a bíróság túlkapásait ellensúlyozhatja, és igy azon czélok lennének elérhetők, mit a bíróságok felállítása által elérni bizonyára nem lehet. T. képviselőház! Miután kimutattam, hogy a jelen törvényjavaslatban a büntető eljárásnak legtöbb kellékei a vizsgálat, a befogatás, bizo­nyítékok, ítélethozatal nincsenek azon mértékben előterjesztve, a mely mértékben legalább ez idő szerint kívánatos lenne a Magyarországon fen­álló büntető jogi gyakorlat helyett mintegy czél­szerübbet életbe léptetni: kitűnik ezekből egy­szersmind az, hogy ezen hiányok legkevésbbé sem jogosíthatják fel a házat azon feltevésre, a mely akkor, midőn ezen törvényjavaslatnak több szak­értő tekintély általi tárgyalása folyt, és a kormánylapok ismertetése következtében már előre hangoztatott, és a mint tegnap a főváros egyesítéséről szóló törvényjavaslatnak en bloc elfogadásáról a miniszterelnök említést tett, ugy

Next

/
Thumbnails
Contents