Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-462

+62. országos ülés másezins 15. 1872. 13 ki nem mondatik, a kir. ügyész felléphet akár hol, a kutatást megkezdheti, a befogatást elrendelheti addig is, mig a vizsgáló niró fellépne; midőn pedig az fellép, ha nem találja rendén az intézkedést, nem másíthatja meg azt mindaddig, mig az ügy társas törvényszék elé nem vitetik. A kir. ügyész kezébe van adva az egész ügymenet, hogy az a legelső esetben kutatás, vizsgálat és letartóztatások által intézkedhessek. Hogy mennyiben képes ez a személyszabadságot rendes viszonyok közt biztosítani, az minden józan felfogású ember előtt első tekintetre kiviláglik. Továbbá nevezetes körülmény, és különös figyelmet érdemel a bizonyítékok bizony ereje, a mennyiben ez a 74. ezikk szerint egyenesen a bíróságra bizatik, hogy t. i. a bizonyítékokat azok, a bevallás, tanú, szakértők, birói szemle, vagy miként állítsák össze, mely mértékben, ezt azon czikk, mennyiben szükséges, t. i, a gyauu-okok alapján a bűnvádi eljárást igazolni, nem szabályozza ; hanem merőben a biró belátására bízza. Annál feltűnőbb a végtárgyalás után a X. fejezet 104., 106. §-ában kifejezett azon átalános elv, hogy a bizonyítási eljárás bevégeztetvén, a biró az elegendő bizonyítékok alapján az ítéletet meghozza. Mikor legyen bevégezve a bizonyítási eljárás, minők legyenek az elégséges bizonyítékok, hány tanú kívántatik, mennyi szakértő, okmányokkal miként lehet bizonyítani egy tényt: erről hallgat a bűnvádi eljárás szabályozása. Már pedig különösen ott, hol az esküdtszéki intézmény nélkül czéloztatik a bűnvádi eljárás szabályozása: mulhatlanul szükséges az illető bíráknak, kik a bűnvádi eljárást intézik, határozott utasítást adni, ne hogy önkényükre legyen bízva, hogy részint bevallás, részint tanuk, és pedig milyen bizonyítékok alapján keletkezhessek nálunk normális helyzetben Magyarországnak rendes bűnügyi törvénykönyvvel ellátásáig elmarasztaló ítélet. Ezen kirívó hiánynak megvizsgálását, kijavítását, kipótlását az igazságügyminiszter ur is be fogja látni, s e hiány nézetem szerint néhány ezikkel pótolható. További feltűnő intézkedés a 116. ezikk szerint az, hogy a rögtönbiróságnak szabályai — azon keretben, azon szabályok szerint, melyek mint minden kivételes intézkedés nem annyira a jogbiztonságot, hanem inkább a jogérzet sértését czésozzák, — fentartatnak; igy a sajtóvétség iránti eljárás,—a 117. §. szerint hogy miként keletkeztek azon szabályok, eltérve lényegileg az 1848-diki sajtó szabályzattól,— ezt mindenki jól tudja; tudjuk a mindennapi sajtóbirósági eljárásból, hogy az esküdtszéknek oiyan összeállítása mellett, milyen itten dívik, a polgárnak szabadsága, élete, jogérzete nem fejlesztetik; sőt inkább bizonyos ellenszenves érdekek és tekintetekből elnyo-matik Ami végül többek közt a szabályzatban hiányzik : az az ítéletek végrehajtása. Lejár az egész ügy, a végtárgyalásnak vége; jogérvényes ítélet van, végrehajtatik, ki által, miként, mi történik, ki őrködik a fölött ? —semmi intézkedés nincs e tekintetben, a vádlott ott marad a kihirdetésnél a törvényszék termében. Mind ennek a büntető eljárásban határozottan szabályozva kell lennie. T. képviselőház! Midőn ezen kirívó hiányokat feltüntettem, igen óhajtottam volna mindenek fölött azon kivánalmat kifejezni, vajha miniszter ur már eljöttnek látta volna az időt, hogy Magyarország büntető jogi szervezete alkalmával, különösen a büntető eljárás az ily közönséges bűnügyekre nézve is esküdtszékekre bízassák ; úgyde ennek egyik legfőbb akadályát méltán elismerem épen azon mulasztásban kereshetjük, hogy Magyarországnak ez idő szerint rendszeres büntető törvénykönyve nincs. Nem látnék akadályt, ezen hiány nem léte esetében, nemcsak elméletileg, hanem a gyakorlatban is megkísérteni ez indítvány megtételét ; mert ha tekintjük, t. ház az esküdtszékek behozatalánál irányadóul szolgáló fő elveket, — mint például a nemzet miveltségét, a nemzet jogérzetének átalános szellemét, mely az esküdtszéki intézmény mint szintén ezen jogérzet fejlesztésére legszükségesebb : ezen intézmény felállítása kétségtelenül indokolva van ; ha tekintjük továbbá Magyarország azon állapotát, hogy a jogegyenlőség elve, legalább annyiban, a mennyiben keresztül van vive a törvény szerint, ez szintén nem gátolná az esküdtszéki intézménynek behozatalát. De leghatalmasabb indok lenne az, hogy a mennyiben ők a tényálladék megítélésére vannak hivatva, a bíróság pedig csak a büntetés kimérésére : ez által az esküdtszék a bíróság túlkapásait ellensúlyozhatja, és igy azon czélok lennének elérhetők, mit a bíróságok felállítása által elérni bizonyára nem lehet. T. képviselőház! Miután kimutattam, hogy a jelen törvényjavaslatban a büntető eljárásnak legtöbb kellékei a vizsgálat, a befogatás, bizonyítékok, ítélethozatal nincsenek azon mértékben előterjesztve, a mely mértékben legalább ez idő szerint kívánatos lenne a Magyarországon fenálló büntető jogi gyakorlat helyett mintegy czélszerübbet életbe léptetni: kitűnik ezekből egyszersmind az, hogy ezen hiányok legkevésbbé sem jogosíthatják fel a házat azon feltevésre, a mely akkor, midőn ezen törvényjavaslatnak több szakértő tekintély általi tárgyalása folyt, és a kormánylapok ismertetése következtében már előre hangoztatott, és a mint tegnap a főváros egyesítéséről szóló törvényjavaslatnak en bloc elfogadásáról a miniszterelnök említést tett, ugy