Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-464f
464. országos ülés márezins 18. 1872. 119 szék. A belügyminiszter ur és Kerkapoly pénzügyminiszter ur épen e vita alatt hozta föl ezeket. Bocsásson meg nekem a t. belügyminiszter ur, én is szeretem a classieusokat és ha sokat nem is tudok belőlök, minden esetre azon előnynyel birok, hogy a propos szoktam ezitálni. Vigyázzon a t. belügyminiszter ur, minthogy már a famae mendacium-át, a hirnek hazugságát, a conscientiával, a mens conscia reetivel igazolta és a tiszta lélek nyugalmával odázta el magától; vigyázzon, hogy bele ne botoljék ama fámába és mendaciumba akkép, mint Tacitusban irva van, ki a calumniak korszakáról irván, midőn a honpolgárok különféle ürügyek alatt, hogy ezt vagy amazt beszéljék, azt mondja: Ezen dolgok mind nagyon könynyen megtörténhettek, mert hisz semmi sincs egyszerűbb annál, minthogy a honpolgárok rágalmazások, hazugságok és mindenféle hirek terjesztése végett üldözőbe vétessenek: „nam quia baec omnia vera erant et dicta credebantur 8 , mert hogy mindezek valóban igazak is voltak, nagyon könnyen el lehetett hinni, hogy mondattak is. A czimre nézve szorosan (Fölkiáltások jobb felől: Végre!) nem tartom correetnek, megvallom, hogy ez oly törvényjavaslat legyen, mely az 1848. évi V. és az erdélyi 1848. évi II. t. cz.-ek módosításáról és pótlásáról szól. Ugyan méltóztassanak t. képviselőtársaim végig tekinteni e nyalábot. Hisz ez 104 §-ból áll. Hogyan lehet 104 §-szal módosítani egy oly . anyatörvényt, melynek nagy része fönmarad ; hogy lehet ezt azután az 1848. V. t. ez. pótlásának nevezni, midőn oly valami foglaltatik benne, mely nem pótol, hanem az eddig élvezett jogtól megfoszt. Én tehát ezt syntactikai tekintetben incorrectnek és meg nem tarthatónak látom. T. ház! Ha az mondatnék: megbővitése, azt érteném; de még azon czimet sem fogadnám el ily esetben, hogyha alkalmat ad azon zavart galymathiasra, melyből a gyakorlati életben kibontakozhatónak senkit sem hiszek, és ha maga e törvény szövegezője minden választókerületben elnökként ülne: még az sem volna képes a kételyeket eloszlatni. A törvény attribútuma „Lex debet esse clara, brevis et perspicua, " vagy is: a törvénynek világosnak, rövidnek és tisztának kell lennie. E törvény már első tekintetre annyi stúdiumra, oly hosszú vitákra vezetett, hogy kereken tagadom, hogy volna valaki a képviselőházban, a ki azt tökéletesen értse és azt az 1848ki törvény még fönálló részleteinek összevágó minőségében teljesen birná. Én tehát, t. ház, e czimet el nem fogadom, hanem járulok a Helfy Ignácz-t. képviselőtársam által beterjesztett s általam is aláirt módositványhoz. Azonban, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet zárva, figyelmeztessem t. képviselőtársaimat egyre. Collective, mint Deák- párt, a' jobb oldal egy az országban tisztelt és általam bizonyára respectált testület, s annak egyes tagjaihoz hosszas barátság és szívélyes viszonyok csatolnak. Lehet valaki tökéletes gavallér ember, jó családapa, lehet kereskedelmi viszonyaiban, gazdaságában egy közbeesületü és tiszteletű egyén, de mindezen szép tulajdonok mellett lehet politikai értelemben nagy bűnös. És én t. képviselőtársak azt mondom, hogy a ki önök közül azon Ígéretet tette választóinak, hogy Magyarországban a jövő országgyűlésben a demokratia jogát a népszabadság alapján fejleszteni fogja: az minden egyes választónak, e törvény pártolásával jogot ad arra, hogy őt árulással, feloniával vádolja és utón útfélen, minden alkalommal számon kérje azon legszentebb politikai jogtól való megfosztásaért. Még van idő a meggondolásra. A tanácskozás folyama alatt leszek bátor egy módositványt benyújtani, addig azonban figyelmeztetésül csak azt mondom önöknek, hogy az 1848. V. t. czikk 1-ső íjában ezt tartalmazza: „ a jelen törvényhozás nem érzi magát hivatva senkit politikai jogának élvezetétől megfosztani. " Szúrják be önök ezen szavakat a jelen törvényjavaslatba ós meglesz a béke ; mondják ki, hogy a jelen országgyűlés sem érzi magát hivatva senkit politikai jogától megfosztani s annálfogva mind, a ki a múlt követválasztásnál összeiratott és szavazatképességgel birt, ez alkalommal is megkagyatik jogai élvezetében. Ha ezt meghagyják, lesz Ariadne-fonal, melynek segélyével kibontakozunk, ha nem. akkor a felelősség nem a mienk, hanem az önöké, kik ellenzik a tisztességes kibontakozás útját. Pártolom Helfy t. barátom indítványát. (Élénk helyeslés hal felől.) Szakácsy Dániel: T. ház! Valamint t. elvbarátaim ellene szavaztak átalánosságban a szőnyegen forgó törvényjavaslatnak, ugy cselekedtem én is, következetesen ezzel a részleteket illetőleg szintén ugy kell eljárnom, mint t. képviselőtársaimnak. Nevezetesen nekünk ez időbeni kisebbségnek kötelességünk népképviselői állásunknál fogva, hiven s meggyőződésünk szerint,hogy a hiányos, nem czélirányos törvényjavaslatokat, legalább részletességben, a mennyire tehetségünk engedi, javítani ügyekezzünk. Ez az oka annak, hogy a részletes tárgyalásnál is hozzá szólunk, hogy beszámolhassunk a minket bizalmukkal megtisztelt választóknak, mikópen ezen reájok nézve legfontosabb törvényjavaslat alkotásánál mindent megtettünk pontról pontra,
