Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-464
464. országos ülés márezius 18. 1872. 97 központi bizottság által beadandó jelentés szerinti en bloc elfogadása iránti készségét csak azért nyilvánította, mivel ez által be akarta bizonyítani ugy a ház többségének, mint a kormánynak azon komoly szándékát, hogy ezen törvényjavaslat még ez országgyűlés alatt szentesittessék, és azt monda miniszterelnök ur: majd meglátjuk, majd elvárjuk, hogy önök a túlsó oldalon azon alkalommal hasonló készséget fognak-e tanusitani. Engedje meg a t. miniszterelnök ur, mindenekelőtt megjegyeznem, hogy a központi bizottságnak a fővárosok rendezése iránti törvényjavaslatról beadandó jelentése és a főváros kívánalma nem egy és ugyanazon dolgot jelentik; mert ha szabad az osztályülések tanácskozásából következtetést vonni, és pedig szabad és lehet, a központi bizottság által beadandó jelentésre : ezen jelentés több lényeges pontra nézve nem fog megfelelni a főváros kivánalmainak; s ha már a főváros iránt rokonszenv tanúsítandó: ez nem az által történhetik meg, hogy a központi bizottság jelentése fogadtassák el, hanem az által, hogy tekintetbe vétessenek a fővárosok kívánalmai. (Helyeslés hal felöl.) Annak idejében, mi a ház ezen oldalán, ha talán nem is valamennyit; de bizonyosan legnagyobb részét a főváros kivánalmainak részünkről támogatni fogjuk, és elvárjuk, meglátjuk, hogy a többség ezen ügyekezetünket hasonló készséggel támogatni fogja-e? {Élénk tetszésnyilathozatok a hal oldalon.) Átmenvén már most a tanácskozás tulaidonképeni tárgyára, a czimkérdésre; nézetem szerint ezen kérdés fontosabb, mint első tekintetre látszik. Bátor leszek ennek illustrálására példát idézni azon osztályból, melynek tagja vagyok. Az incompatibilitási törvény tárgyaltatott. Ennek czime: törvényjavaslat a képviselői megbízás és a közhivatalok összférhetlenségéről. A czim felolvastatott, az osztály átsiklott azon a nélkül, hogy arra bármely helyeslő vagy nem helyeslő észrevétel tétetett volna. Az első §-ra azonban tétettek indítványok, inditványoztatott ugyanis, hogy képviselő ne lehessen az, ki az állammal haszonhajtó, például bérleti vagy szállító szerződési viszonyban áll, inditványoztatott, hogy képviselők ne lehessenek az állam által biztosított vagy segélyezett vállalatok engedményesei; amint azonban ezen indítványok megtétettek: az osztály egyik tagja, ugyanazon t. képviselő ur, kinek e házban tartott első beszéde a ház túlsó oldalán oly nagy feltűnést okozott, mindjárt azon ellenvetéssel lépett fel, hogy a törvényjavaslat czime ol levén fogadva, miután az a képviselői állásnak csak a közhivatalokkal összeférhetlenségéről szól: enKÉPV. H. NAPLÓ 18? \ XXIII. nelfogva az incompatibilitásnak más nemei a törvényjavaslat keretébe már nem illesztethetnek be, s e törvényjavaslatnál nem is tárgyalhatók. így vagyunk azon czimmel is, melyet a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatra nézve a központi bizottság tervezett. Ezen czim az 1848-ik esztendei választási törvények módosításáról, illetőleg pótlásáról szól. Ha e czimet elfogadjuk : akkor eltekintve a törvényjavaslat érdemleges lényeges hiányaitól, lemondunk arról is, hogy ezen törvényjavaslat kellőleg szövegeztessék ; a törvényjavaslat érdemleges , lényeges hiányai mellett elfogadjuk szerkesztésének hiányait is; a szerkesztés hiányai leginkább abban állanak, hogy ezen tőrvényjavaslatnak különösen első fejezete igen homályos, igen nehezen érthető, egyik okát annak felemlítették már többen képviselőtársaim közöl, azt, t. i. hogy a törvényjavaslat kellő megérthetése végett az 1848-iki magyar és erdélyi választási törvényeket kell előbb a jelen törvényjavaslattal tüzetesen combinálni. En hozzáteszem ezen okhoz, hogy ezen törvényjavaslat valóságos horederejének és gyakorlati következményeinek kellő felismerésére nagyobb mérvű törvénytudomány, sőt az adótörvények kellő ismerete is szükséges. Ezt leszek bátor magából e törvényjavaslatból néhány példával bebizonyítani. Az 1848diki választási törvény azt mondja, hogy a váiasztó az, a ki V* úrbéri telket kizáró tulajdonul, vagy hitvesével, illetőleg kiskorú gyermekeivel közösen bir. A törvény ezen szövegezése szerint az, kinek magának csak 1 / 8 telke van, de kinek hitvese szintén ! / 8 telket hozott hozományul : választó, és választó akkor is, ha az emiitett 8-ad telkek külön vannak a férjre és külön a nőre tulajdonul telekkönyvezve ; mert ők az úrbéri telket ha nem is közös tulajdonul, de valósággal közösen birják. A törvényjavaslat azonban már most azt mondja, hogy azon polgár bir választói joggal : ki egy negyed úrbéri telket maga vagy hitvesével, vagy kiskorú gyermekeivel közös tulajdonul bir. Ez egészen más eszme. Ezen szövegezés szerint már azon polgár, kit az előbb felhozott példában emiitettem, kire t. i. csak egy nyoíczad telek van tulajdonul telekkönyvezve, s a kinek feleségére a másik nyoíczad telek van tulajdonul telekkönyvezve: már nem fog szavazati joggal birni; mert az egész úrbéri telket hitvesével, illetőleg kiskorú gyermekeivel közös tulajdonul nem bírja. Ez által nem egy polgártársunk fog szavazatjogától megfosztatni ; de hogy a törvényjavaslatnak ezen horderejét megérteni lehessen, arra nézve nem13
