Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-450

cic, 450. országos ülés tatni, hol az átalános szavazat divatban van, és Jazért a rend mégis föntartatik. Schvarcz Gyula barátomnak akarok egy megjegyzést tenni, (Halljuk!) ki az átalános szavazat ellen kelt ki. Megvallonm én ezt bárkitől inkább vártam volna, mint 8chvarcz Gyula képviselőtársamtól, mert a megye rendezési javaslat készítése alkal­mával több módunk volt e fölött vitatkozni, és erre hivatkozott is. a mennyiben az átalános szavazat körünkben elfogadva és megállapítva lett. Jelenleg Schvarcz Gyula képviselő ur, azért tesz kifogást . az átalános szavazás ellen; mert azt mondja, hogy már a club tanácskozásaiban többféle kivételeket tettünk az özvegyek, árvák, gondnokság stb. tekintetében. Hisz kérem nincs oly átalános szabály, mely kivételt ne szenved­hetne: ezt Schvarcz Gyula ur is meg fogja en­gedni. (Schvarcz Gyula: Ezt megengedem) Schvarcz Gyula képviselő ur akkor, midőn a költségvetést megtámadtuk és azt nem szavaz­tuk meg, nem lévén bizodalmunk a kormány iránt, a minek egyik föoka az volt, hogy ám­bár a kormány változott, de ugy szólva csak a személyek változtak, mert a közösügyi jogalap ma is megvan. Mondom, akkor Schvarcz Gyula ur beszédében azzal lépett föl, hogy nem pár­tolhat bennünket e tekintetben; azt mondván, hogy miért hoztuk fel itt a közösügyi alapot, midőn tudjuk, hogy azt meg nem buktathatjuk s hogy ilynemű indítványunkat a többség nem fogja elfogadni, és ime mit látunk? Azt látjuk, hogy most Schvarcz Gyula képviselő ur felhoz beszédében egy oly dolgot, melyről azt mondja: azt is indítványozhatnám, de tudom nem fog elfogadtatni. És igy egy önálló indítványt tesz le a ház asztalára, melyről maga se hiszi, hogy elfogadtassák. 0 tehát ugyanarra az álláspontra jutott, melyet nekünk annak idejében hibául ro­vott fel. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezen in­dítvány csak Schvarcz Gyula ur által íratván alá : félek, miután már sokan megtámadták, hogy nehéz lesz védenie kifejtett nézeteit, mert a jobb, a bal és a reformpártot összevéve is nem fog találni kilencz aláírót, hogy a házsza­bályok értelmében zárbeszéddel élhessen. (Derült­ség és tetszés a szélső baloldalon.) A miniszter ur azt monda indokolásában, hogy soha nyilatkozat a trónbeszédben nagyobb megelégedéssel nem fogadtatott, mint azon nyi­latkozat, melyen megígértetett hogy a válasz­tási törvény meg fog változtatni. Megváltozta­tott : csakhogy jobbal nem cseréltetett fel; és azt hiszem, hogy jobb fogadtatásban részesült volna, ha azt mondotta volna ki, hogy most ezen or­szággyűlési időszak alatt revideáljuk a közösügyi törvényt és megszüntetjük. Az erdélyi választási törvény legutolsó sza­márczins 2. 1872. kasza a 10. szakasz azt mondja: „hogy ezen tör­vény rendeletének foganatosításával a királyi kormányszék bizatik meg, hogy a szavazatjoggal birok összeíratását, illetően megválasztását a szózatolási rendfentartást eszközölje. A gubernium megszűntével, az erdélyi vá­lasztásokat ha csak a nagy casino és a királyi biztos ur együtt nem intézik el: a gubernium semmi esetre nem. — A miniszter ur e tekin­tetben sem intézkedett a törvényben. Nem akarván untatni a t. házat, csak még Bausz­nern képviselő urnák akarok egyet felelni. Azt mond­ja ő, hogy a suffrage universellel népellenes törek­vése' érvényesíttetnének, ha Irányi Dániel hatá­rozati javaslata fogadtatnék el. A ki ismeri e szászok kiváltságait Erdélyben : az nem csodálko­zik, ha találkozik ember, a ki a kiváltságok mellett s az azokkal ellentétben levő átalános szavazatjog ellen beszél. Papp Zsigmond ellentmondott azon aproba­talis törvényeknek, melyek igaz, hogy a román népet kizárták az alkotmány sánezaiból, a mit bizonyosan minden államférfi kárhoztatni fog ezen törvényben; de azért arra kérem: ne Ítélje el ezen törvényt, mert ha ezen törvénykönyv­ben megolvassuk a fejedelmi conditiokat, melyek szerint a fejedelmi székbe nem ülhetett a feje­delem, tóig azt alá nem irta, és arra meg nem esküdött; midőn látjuk benne a rósz tanács­adóknak büntetés alá vételét és a felelősség meg­szabását, mely talán jobb, nagyobb és szigorúbb volt, mint a milyen a mai müveit korszákban legalább Magyarországban létezik ; midőn ugyan­azon törvénykönyvben láthatjuk a vallási sza­badságot ; midőn tudjuk, hogy Erdély még a re­forrnatio kezdetén kimondta „quisque sequatur religionem quam mavult" kiki azt a vallást kö­vesse, melyet inkább akar, — melyet csak a később feltalált Eszakamerika mondott ki: — füg­geszszük fel kárhoztató ítéletünket. Papp Zsigmond nem habozott egyrészről oly inditványnyal lépni fel, mely elátkozza azon kolozsvári törvényt, mely az erdélyi választást alkotta, és másrész­ről azon törvényt, vagy módositványt, mely azt helybenhagyja, elfogadni: ez oly két különböző következetlen dolog, hogy csudálkozhatnék az, ember, mikép férhet meg Papp Zsigmondban két oly különböző elem. Lenne még néhány észrevételem Beth­len János gróf beszédére. (Nagy zaj. Fel­Máltások : Elég! Elnök csendet kér.) De eze­ket mellőzöm s kijelentem, hogy e törvény­javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom : hanem csatlakozom az Irányi barátom által beadott s általam is aláirt határozati javaslathoz. (Helyeslés a szélső bal oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents