Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-450
86 450. országos ülés Hiárezius 2. 1872. megjegyezték, hogy a három szobás házak drágábbak 300 írtnál; mégis ezen kulcs és számítás szerint illető tulajdonosaik szavazatjoguktól megfognak fosztatni. Én azt hiszem nem találhatni 2 szobás házakat királyi városokban és rendezett tanácsosai biró városokban, melyek 300 írtért vásárolhatók lennének. Midőn tehát a becsünél, a törvénynek azon rendelelete, hogy az, ki 300 frtos házat: bir az szavazó legyen, ugy változtattatott, hogy legalább 4— 5 akkora kell, hogy emeljük a becsüt, hogy eléressék azon fokozat, hogy az illető a választók közé beirattathaasék: látni való, hogy megszorittatik a választási jog. Pedig, t. ház, én minden embernek — tartozzék az akár a jobb oldalhoz, akár a bal oldalhoz, — szabadelvüségét, abból mérem és ítélem, mennyire igyekszik a népnek szabad választási jogát, szavazatát kiterjeszteni, szélesbiteni, vagy mennyire akarja azt szűkebb körre vonni, szoritani; — hogy az utóbbiak nagyobb számban vannak szomorú jelenségnek tekinthető. — Az 1848-iki törvény különösen a kerületek beosztásánál Ziláh és Krasznamegye hatóságát fájdalmasan érintette, a mennyiben a képviselői jogot elvonván Krasznától és Ziláhtol, egy vegyes kerületben öszpontositotta, még pedig oly módon, hogy a helyett, hogy Ziláhnak mint középSzolnokmegye fővárosának Közép-Szolnokból adattak volna a közelebb eső helységekből pótlékok: választókerülete Krasznamegye közelebb eső községeivel köttetett öszsze, s a 3-dik hatóságon keresztül utaztatták a választókat. A kapcsolt részek visszacsatlásának szabályai megállapítása előtt a sérelem megtörténvén, ugy Krasznamegye mint Ziláh városa részéről, előbb egyik hatóság sem akart engedni: hanem mindegyik élt jogával; és valamint az erdélyi országgyűlésre, ugy a magyarországira is külön választotta a maga képviselőjét. Az 184%-iki törvényhozás ragaszkodván a törvényhez, nem adott helyt sem az egyik, sem a másik hatóság, különben méltányos kérelmének, s nem igazolván képviselőiket: utasította azokat uj képviselő választásra. Azonban nem volt oly törvényhozás, mely ezen anomáliát, mely akár földrajzi ismeretlenségből — a mit nem teszek föl, — akár más indokból ily roszul kerületezze e • két törvényhatóságot, be ne látta volna s e bajon segíteni nem kívánt volna. Ellenben a jelen kormány, habár Kikindának ésFogarasnak kerületezésébe bele vegyült, semmi orvoslást nem adott, ismételtkérelmeiuket hallgatással mellőzte. Nem említem az erdélyi kerületezést, melyet népszám szerinti kijavítás helyett hasonlóképen azon módon hagyott; nem említem azt az aránytalanságot, ahol például másfél ezer legfőlebb 3 vagy 4000 lélekkél biró városokis képviselőket küldenek, — hanem fölhozom például, ha ezen választási törvényt akarja valaki megtanulni, legalább is kell, hogy 3 választási törvény előtte álljon, hogy e hárem törvényből igaz útra jöhessen. Először elő kell venni az 1848-iki törvényt, azután elő kell venni az erdélyit és végre a most benyújtottat. Az erdélyi más alapokra van fektetve ; holott nem hiszem, hogy legyen képviselő, ki Erdélyt külön országnak kívánná tekinteni; mig Magyarországban közvetlen választás van; az erdélyi választó kerületek egy némelyikében a közvetlen választás mellett, közvetett választás is gyakoroltatik. — Száz — száz füst után küldetik két megbízott; ha pedig 100 füstnél kevesebbet számlál a község : akkor csak egy megbízottat küld a képviselő-választásra. Azt hiszem, hogy ezen kétfoku választás Magyarország ugyanazon választási törvényének elveivel, szabványaival és rendelkezéseivel össze nem fér. Meghagyja a választási törvény az % U úrbéri telket; pedig ez a mi mostani álláspontunkat tul-haladó álláspont és minősitvény, ez tespedés; (Helyeslés a szélső hal oldalon) mert az úrbéri maradvány eltörlésével minden polgár a maga telke után járó földjét eladhatván, vagy tagosításnál fogva más alakot ölthetvén magára az egész birtok: az 1847-re visszamenő urbárium választási jogosultság alapja ily elnevezéssel nem lehet, — minősitvénynek be nem iktatható. A jobb oldalon többen, valamint az előadó ur is, azt állították, hogy nincs időnk uj választási törvényt alkotni. Ha azonban figyelemmel kisérem a benyújtott törvényjavaslatot, ós látom, hogy ez módosítás, ez pótlásként adatván be, több §-t foglal magában, mint azon törvény, melyet módosítani és pótolni akar: ezt azon rendszerrel, melylyel törvényt alkotni kell, összeegyeztethetőnek nem tartom. A módosításnak kevesebb §-ból kell állnia, mint maga a törvény, mely módosítás alá esik. Akkor, midőn az eredeti törvény 50—60 §-t tartalmaz, a módositvány 104 szakaszt nem tartalmazhat. Jobb lett volna tehát, hogy ha már ezen módositvány oly sok szakaszt vett igénybe, egészen uj törvényt szerkeszteni az előbbi helyett: akkor legalább megkönnyítetett volna a választók helyzete, az által, hogy nem kellett volna három törvényt megtanulniuk, hogy ezen bonyodalmas választói törvényt megértsük. — Idő elég volt három évtől fogva, s a midőn a Deákpárt a miniszteri javaslatot elvetve, újból szerkesztette: ugy az egész választási törvényt újból készíthette volna.
