Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-450

ío 450. országos ülés márczins 2. 1872. ket a 8

A« rész megválasztotta, akkor, ha az arány olyan lesz is, hogy a nem magyar ajkúak 9

/io részt fognak kitenni : szintén meg fogják önöket választani, mert a többség már most is önök mellett van. Ha eddig más rejlik alatta, és azt vették észre, hogy szorítani kell ezen 8

Ao-et is, csak hogy biztosítsák megválasztatásukat: akkor ezen uj törvényjavaslatra önmaguk kimondották az ítéletet. (Helyeslés bal felől.) Még egy igen tanulságos dologra kívánom a t. ház figyelmét felhívni. A városok kétségtelenül nagyobb intelligentiát képviselnek, mint a megyék. Justh József (közbeszól): Nem áll! Ivánka Imre: Általában véve áll. Justh József (közbeszól): Pesten talán. Ivánka Imre: Minden városban. Méltóztatik azt nekem megengedni, hogy bármely város külvárosában lakó egyén mindenesetre többször jön össze a művelt világgal és többet művelődik mint azon juhász, ki egy évben egyszer, vagy kétszer kerül városba. Justh József (közbeszól): A juhász nem választó. Ivánka Imre: A juhászgazda választó! Figyelemre méltó, hogy az 58 magyarországi város képviselői közül 41 baloldali 17 jobb oldali van itt. Méltóztassék ezen számokat egy kissé figyelembe venni, mert adnak egy kis gondolkodni valót; nem fogom ismét vitatni, el volt mondva eléggé, hogy milyen az erdélyi választási törvény, és hogy milyen dilualt választás utján jönnek ide a t. horvátországi képviselők y és ha ezeket méltóztatik a többségből levonni: bizonyosan irányt fog adni a kormánynak, hogy mily szellemben kívánja terjeszteni a törvényt az országban : azon szellemben-e, a melyet önök képviselnek? vagy a mely mellett mi szólalunk fel? A nemzetiségre nézve egyátalában semmi félni valót nem látok. Vagy sikerül Magyarországnak oly viszonyokat létesíteni, melyek a nemzetiségek megnyugtatására szolgálnak ? vagy nem? En azt kívánom, óhajtom és hiszem, hogy igen; és ezen esetben én nem félek attól, hogy a magyar nemzet praestige-je megszűnik; mert mindaddig, míg azon csatákban, melyek az ország jogaiért vívatnak, az elesettek száma, mindaddig míg a martyrok, kik ezen országért szenvednek, 3

U részben magyarok lesznek: addig mi fogjuk vezetni az országot; ha pedig ettől hátra lépünk, és ezen előjogot másnak engedjük át: akkor nem is érdemeljük, hogy mi legyünk a vezetők. (Helyeslés.) En ezen erkölcsi elsőbbséggel, melyet mi, önmagunk, becsületes küzdelmek utján szerzünk magunknak: meg is elégszem. (Élénk helyeslés.) Ezeket elmondván a választási törvényre nézve, áttérek azokra, miket tegnap ifjúkori barátom s most ellenfelem Paczolay János képviselő ur mondott, s mi személyemmel szoros kapcsolatban áll. Paczolay képviselő ur és már többen is, beszéltek itt a vasúti igazgatókról, beszéltek az igazgató-tanácsosok képtelenségéről résztvenni az országgyűlésben, (ügy van\ jobb felől.) Hiszen méltóztassanak határozni, a mint tetszik, a szerint fog történni a jövőben; hanem az itt ejtett nyilatkozatból — bocsánatot kérek — azt veszem észre, hogy épen kevesen értik tulajdonkép, hogy miről van szó. Ha azt méltóztatnak mondani, hogy minden képviselő, ki a kormánynyal vasúti engedély elnyerés végett alkudozásba lép: tartozik lemondani, azt tökéletesen értem és helyeslem ; de ha ezt bő értelemben veszszük: akkor a képviselőháznak legnagyobb része ki fogna lépni. (Ellenmondás jobb felől. Madarász József közbekiált: Hadd lépjen ki!) Köztük lesz alighanem Madarász képviselő ur is. — Mert én itt a képviselőházban alig találok képviselőt, ki annak idején, mikor arról volt szó, hogy azon vidék, vagy azon város, mely az ő közelében van, vasutat kapjon: ne járt volna utána, hogy ez megtörténjék. (Felkiáltások: Ez egészen más! Madarász József: Én nem!) Elismerem Madarász képviselő ur catoi jellemét; ő neki nem kell vasút, mert alighanem már úgyis fan lakásának közelében. ((Derültség.) Tehát e tekintetben, azt gondolom, hogy nagyon kevesen lesznek, kiket vagy választóik érdeke, vagy a viszonyok oda ne hajtanának, hogy valamely vasútnak építését ne szorgalmazták volna. (Ez egészen niási) En megszorítom ezt is, és szűkebb körre magyarázva, azt mondom, hogy igenis azon képviselők, a kik anyagi tekintetből valamelyik concessio elnyerése tekintetéből lépnek alkuba a kormánynyal : azok lépjenek ki, (Helyeslés.) Ha „ugy formulázzák a kérdést: én is elfogadom; de hogy azok, a kik valamely vasúttársaságnál igazgató-tanácsosok; (Áhá! jobb felől.) ne lehessenek képviselők, azt én legalább meggyőződésem szerint az ország érdekében állónak nem tartom. (Elhiszszük! jobb felől.) El fogom mondani, hogy mi képen keletkeznek az igazgató-tanácsosok, mert a legferdébb nézetek uralkodnak e tekintetben. (Halljuk!) Midőn azon concessionariusok, a kiknek kilépésére, ha ugy tetszik, én is szavazok ; megalkották a részvénytársulatot.: akkor átmegy a vasút a részvényesek birtokába, megválasztják az igazgató-tanácsosokat; ezek egy része évenként kij lép és ezek helyett ujak választatnak. Ezek tehát ! megbízottjai a részvényeseknek vagyis privát emj bereknek megbízottjai. (Madarász József: de az állam által segélyeztetnek.) Azon állítás, hogy az igazgató-tanácsosok államsegélyt kapnak: töké-