Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

445. országos i még néhány példát idézzek az ottani igazságos dolgokból. Hallomás szerint — én nem tudom, mert választási rendszerűket nem olvastam, — ott a szavazás czédulákon történik. Mit irnak, mit nem irnak a czédulákra: azt senki sem tudja, s arról jót nem állhat, hogy a választás csakugyan a választók akarata szerint történt. Hanem átalában azt nem tudom magamnak elképzelni, hogy Magyarországon egy választókerületben az eddigi alacsony eensus szerint is alig akad őt ezernél több választó, s azt látjuk, hogy Erdélyben 13 ezer választó is járult nem ugyan az urnához, de összeírásra nézve volt annyi előjegyezve ; és' igy Erdélyben alig hiszem, hogy az udvarhelyszéki képviselőt 13370 szavazó választotta, pedig ennyi választója van a kerületnek. Magyarország legnépesebb kerületének 3-szor összevéve sincs 13370 szavazója. Már most- mily igazság ez ? Van másik ily kerület, hol ujabban egy választatott képviselővé ott is 13370 választó volt. Nem volt ugyan a választói sziuhelyen mindannyi jelen; de az ily beosztást egyátalában igazságosnak el nem ismerhetem, és igy megmagyarázni részemről nem tudom: és ha önök azt továbbra is fenntartani akarnák: ez valóban az igazságszeretettel ellenkeznék. Vannak az erdélyi választásokról sok czifrábbnál czifrább adatok, melyek az „Üstökösben" jó helyet foglalnának el. Ilyen a többi közt, mit tudok, de tudjuk mindnyájan e Iházban, hogy a naszódi kerület képviselője 2, mond két szavazó által választatott meg, és mint tudjuk : igazolva lett. Tehát ha Erdélyben ekkép lehet képviselőségre szert tenni: akkor valóban jól gondolkodott a miniszter ur és pártja, mert ha_ 8—4 helyütt megbukott társukat valahol be akarják juttatni: a legszebb alkalom kínálkozik Erdélyben, ha mindjárt két embere van is, s ezeket nem nagy dologból áll capacitálni, sem épen sok költségbe nem kerül, hogy azt megválasztassa. Sokan tartanak attól, t. ház, hogyha az átalános szavazás törvény erőre emelkednék: a nemzetiségek képviselői igen nagy számmal választatnának e házba, s tudja Isten miféle jogtalanságokat idéznek elő, vagy az elégületlenség^ itt a központon dolgozhatna legkönnyebben. En tagadom azt, t. ház, hogy a nemzetiségi képviselők közt legyenek olyanok, kik a haza nyugalmát, a haza békéjét nem tennék előbbre az ily nyughatatlan és a törvény ellenére dolgozó cselekménynél; mindazonáltal föltételezni kell azt, hogy a nemzetiségeknek, hol az értelmiséggel nem birokra a terhek hasonlókép rá vannak róva, mint mondám, a véradó, mely legterhesebb, bizonyítja azt, mily nagy az ingerültség, mely a magyar nemzet iránt van s a mely m márezins 1. 1872. gg ezt nemhogy leszállítaná; hanem még inkább emeli. E tekintetben is szükségesebb, hogy a eensus nélküli vagyis az átalános szabad választási jog törvényerőre emeltessék. Nem hagyhatom szó nélkül, t. ház, még azt sem, hogy a mint a mostani törvényjavaslat szerint az urbarialis helységekben, a hol az Vít-ed telekhez van a földmivesnek szavazati joga kötve : a földmivesre nézve a szav azhatási képesség, sok helyen felosztva levén a telek, megszűnt, mert a tagosztály bekövetkezett; már most ha eladott birtokából l

/\ vagy 1 vagy 2 holdat, és mihelyt igy jövőre nem lévén az illetőnek 1

U telke, elesik szavazati képessége. Vannak azonban oly helyek, a melyek sohasem voltak urbatialis községek. Rendelkezik ugyan ezekről a a törvény, de különböző értelmet lehet adni annak Bácsmegyében épen saját választóimnak földterülete oly terület, a mely sohasem volt úrbéri szabályok szerint felosztva, és hol a földnek nagy értéke van. Ott megér egy lánez föld — láncznak nevezik ott azt, a mit másutt holdnak, csak hogy nagyobb kiterjedésű — 1000 forintot. Ha valakinek nincsen 7 lánez földe, — a mi az úrbéri felosztás szerint kitenne 10 —11 holdat, daczára annak, hogy több adót fizet: — nem szavazatképes ; mert a törvény azt mondja, hogy Ví-et megütő telekkel kell bírni annak, a ki szavazatra képesittetik ezen ujabb törvényjavaslat szerint is, — mert az előtt, ha valakinek 300 frt értékű birtoka, vagy ha 100 frt évi jövedelme volt : elegendő volt arra, hogy szavazatképes legyen. E szerint az ujabb törvény szerint az 1848-ikitól eltérőleg mintegy 50—60 ezer választók fosztatnak meg szavazói jogaiktól. Én ezen törvényjavaslatot eszempontból semmikép nem fogadhatom el, nem fogadhatom el még azért sem, mert nyilt szavazatokat kíván. Igaz, hogy a nyíltság legszebb, a léleknek tűkre a szem és igy a nyilt szavazás a leghelyesebb lenne az ily eljárásnál ; de ott, hol a corruptio annyira el van terjedve, mint hazánkban, fájdalom: anynyit mondhatok, hogy nem alkalmazható. Némelyek kívánják az irni olvasni tudást feltételül szabni a szavazóképességre ; de én azt tapasztalom, hogy a corruptio nem azok körében van s nem azok corrumpáítak, nem is anynyira corrumpálhatók azok, a kik olvasni és irni nem tudnak ; hanem azok, a kik irni olvasni tudnak. Azért én mindaddig mig a corruptio, a vesztegetések, és azon visszaélések, a melyek ezzel járulnak, törvény által megakadályozva nem lesz : én a nyiltszavazásra szavazatomat nem adhatom. Legbiztosabbnak tartom, s egyszersmind a legpracticusabbnak is azt, hogy ezután mindazon uri emberek, kik azt szokták mondani, hogy