Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

5:2 449. ©rszáges ülés márciius 1. 1372. sohasem veszhet el. Időközben elnyomhatják, de bármily rósz törvényeket hoznak is az időközi hatalom gyakorlói: a nemzetnek mindig hatalmában van azokat megváltoztatni. Csak akkor vesz el, csak akkor kell elvesznie a nemzetnek, midőn a nagy nemzettest rothadt és elerkölcstelenedik. Én tehát ha e törvényjavaslat törvényerőre emelkednék is, mint több előbbi törvényjavaslat, nem tartózkodom kimondani, hogy azon ellenzéki képviselőtársaim véleményét nem oszthatom, hogy hazánkat a legszomorúbb sors éri. Hazánk jövőjében az emiitett elvnél fogva, mert nemzetem közérzületében bizom, biztos reményt ápolok. Azonban megismerem, a jelen kormánynak, s az őt támogató többségnek is a népfenség, nemcsak, de a szabadelvüség, az egyenjogúság elleni törekvését, aggódó lelkem teljes határozottságával támadom meg azért e javaslatot, és utasítom vissza, és pártolom azon határozati javaslatot, mit elvbarátaim nevében s megbízásából s igy részemről is Pécs város t. képviselője Irányi Dániel adott elő és indokolt; vagyis az átalános szavazati jogot összekötve a titkos szavazattal, a választókerületeknek a nép száma szerinti az egyedül igazságos átalakítását, a vesztegetések és a választások alkalmávali megfélemlítések és visszaélések javítását és végre a képviselői összeférhetlenség határozatát. Mindezekre lehetnek önmagukban elvbarátainkban eltérő vélemények, egyik szűkebb, másik tágabb keretben értve ezeket. Ezek azonban a részletes vita alkalmára vannak föntartva, s ezekre nézve én, ha, és hol eltérő véleményeim volnának: föntartom magamnak a jogot ezeket akkor előadni. Megtámadom a kormány által beterjesztett s a központi bizottság által szövegezett törvényjavaslatot azért, mert ez színleg ugyan föntartja az 1848-at, tényleg" azonban annak hátrányára változtatásokat hoz be ; színleg nem szorítja meg a választói jogot, tényleg azonban nem egyéb, mint azon választójog megszorítása, s igy megtámadom azért, mert hiányzik benne az őszinteség, és hiányzik benne még a conservativ szabadelvüség is, mert ennek is a föntartás kötelessége. Törvényalkotásánál törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy ennek tárgya legyen igazságos, tiszta ós mindenkire egyenlői eg részrehajlatlan, mint ezt már Demosthenes kimondá, hogy akkor teszünk jó szolgálatot a haladás ügyének, és lehetetlen, hogy az emberi fejlődés előbbre ne vitessék : ellenkező esetben azonban meghamisittatik és becstelenittetik a soha el nem idegeníthető természeti igazság. Megtámadom tehát ezen törvényjavaslatot azért is, mert, véleményem szerint, az őszinteség az igazság és a mindenkire egyenlő részrehajlatlanság ezen törvényjavaslatban nincs meg, sőt ellenkezők foglaltatnak benne. A jelen törvényjavaslat e hiányait önmaguk azont. képviselő társaim tárták fel főleg, kik ezen törvényjavaslat mellett szóltak. Mielőtt ezeknek észrevételeire áttérnék, kötelességemnek tartom Paczolay János t. képviselőtársam előadására némi észrevételeket tenni. Azt monda t. képviselőtársam, hogy az ellenzék beszédei kisebbítésükre történnek a házban. Szabad legyen beszéde végét is egyúttal fölvennem, hogy a meggyőződést tiszteljük bennök, mert csak akkor tiszteibetik ők is azt bennünk. Tökéletesen igazat adok e szavainak s legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy az, ki mások meggyőződését nem tiszteli: az nem követelhet, hogy ő benne is tiszteltessék a meggyőződés. Hanem bocsásson meg, mégis egy észrevételt vagyok bátor tenni, hogy t. i. ezen meggyőződés tisztelete mellett, önmaga t. képviselőtársam sem fogja tagadhatni, hogy a tényekből, nyilatkozatokból, és azok folytán keletkezett határozatokból bizonyodik be az : vajon azon határozatok a nemzet szokásának, jólétének, alkotmányos jellemének megfelelnek-e vagy sem? E részben tehát bocsásson meg nekem, ha én is megtámadom a jobb oldal és kormány véleményét. Nem támadom meg meggyőződésüket ; nem óhajtok azoknak kissebbitésére szólani, hacsak önmaguk a tények, melyeket elkövetnek és az indokok, melyeket felhoznak, önmagukban nem hordják a kisebbítés művét. Ami azt illeti, hogy a t. képviselő ur fordulva az ellenzékhez azon kérdést intézte, vajon ha ők nem az ellenzék működésével támadnák meg, ha mi jönnénk kormányra — működésünket; hanem csak szenvedőlegesen viselnék magukat: vajon éreznénk-e erőt a hazát, az alkotmányt csak e mostani állapotában is fentartani? Erre először meg kell jegyeznem, hogy miután t. képviselőtársam úgy mondta, hogy „ellenzék", hajlandó vagyok azt hinni, hogy nem azon ellenzéki árnyalatot értette, melynek körében ülök, s gondolom, hogy ő ez alatt a nagyobbat értette; de ' veszem az összes ellenzékre, igy reánk nézve is. — En tehát magamés elvtársaimról mondhatom azt a — mint hiszem meggyőződésökkel megegyező — véleményt, hogy mi igenis erőt soha sem éreznénk magunkban a jelen alkotmány jótéteményeit föntarthatni. (Igazi a szélső balról.) Ha e jelen alkotmány alatt a szabad szó, a szabad gondolkozás a nemzetnek törvényes alakbaai óhajtása-