Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

42 449. országos ülés márcziiut t. 1872. Igen t. Kerkapoly pénzügyminiszter ur ezen álláspontot nagy tűzzel védelmezte. De én kí­váncsi vagyok, mit mondana a t. pénzügymi­niszter ur, ha az ő logikáját eltanulná az ő gazdája? Például a t. pénzügyminiszter ur meg­bízná a gazdáját, hogy vegyen az ő számára száz forintért egy fejős tehenet, a gazdája pedig ura példáját követve, nagy furíangossággal nem írná be a contractusba, hogv 100 frtért neki fejős tehenet vesz, hanem körül írná: adjanak neki 100 frtért egy négylábú emlős állatot. (De­rültség.) Igen kíváncsi vagyok, mit mondana az igen t. pénzügyminiszter, ha másnap reggel fejős te­hén helyett beállítanának az udvarára egy nős­tény farkast: azt tessék megfejni. (Derültség.) Pe­dig kérem, lehet neki teje, van is neki teje, de csak saját fljai számára: Bécs számára, de ránk csak a fogait vicsorítja. (Igaz! a szélső bal oldalon.) E törvényjavaslat legfőbb pontjánál ismét bámulatosan egyet értünk, mi belátjuk, hogy a választási jog mily fontos: önök is belátják; mi azt következtettük: ha oly fontos hát minél többet kell részesíteni benne ; önök azt mondták, nem! mert ha oly fontos, minél többet ki kell zárni belőle, és valóban kizárják a volt jogosultak ezreit meg ezreit, és be nem viszik a szegényebb^ nép mil­lióit. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) És e'n na­gyon félek, hogy ezen törvényjavaslattal, ha az törvénynyé lesz: mi majd a népnek fejős tehén helyett ismét egy nőstény farkast fogunk haza vinni. E törvényjavaslatban iegszemetszuróbb Er­dély állapota. Mi az unió ? törvény az,— vagy nem törvény? Azt hiszem, hogy törvény. Ha törvény, alaptörvéy-e, vagy nem? Azt hiszem, hogy alaptör­vény ! Mi az alaptörvény eszméje l Az, hogy kisebb törvénynyel zavarni, szorítani nem lehet! Mit fölté­telez az unió eszméje? A két ország között egy­forma törvényeket, egyforma eljárást. És mit föltételez a két különböző törvény ? Az unió le­hetetlenitését. (Helyeslés balról.) Én me g vagy ok győződve arról, hogy az igen t. és erélyes bel­ügyminiszter ur, ha az oláhok Erdélyben vagy bárhol az unió ellen igy lázitanának: igen eré­lyesen fogná őket megfékezni, és itt nem fékezi meg önmagamagát. (Igaz! a szélső bal oldalon.) Ezen különböző törvény: merénylet az unió el­len. (Igaz! a szélső bal oldalon.) Vagy azt tartják önök, hogy az alkotmá­nyosság addig jó, mig kényelmüket nem szorítja össze; és mihelyt azt szorítja : az alkotmányt kell feláldozni, nem kényelmünket. -Van ilyen tan, hanem az absolutisticus iskolában, annak a pora látszik az ily eljáráson. Egyébiránt a törvényjavaslat nem is eszé­lyes, mert mint tudjuk, az oláhok ellen van in­tézve. Ezt igy négy szem közt megmondhatjuk. (Derültség.) A kormány szereti magát atyai kor­mánynak nevezni; ha ő atya, a népek az ő gyer­mekei. Kérdem a t. belügyminiszter úrtól, hogy eszélyes eljárásnak tartaná-e egy apától, kinek több gyermeke van, hogy azok közt különböző nagyságú vajas kenyeret oszszon ki. Ez nem csendesíti a kedélyt, sőt lázítja, mert irigységet, mert gyűlöletet kelt, és a népek — gyermekek ! semmiben sem különböznek a gyermektől, hajba kapnak és egymást tépik, megtépázzák; de en­nek a czivakodásnak oka nem a gyermekek ter­mészetében rejlik; hanem az apa különböző nagy­ságú vajas kenyerében, a miniszteri törvényja­vaslatban. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kemény Gábor képviselő ur, ki szintén er­délyi, nagyon helyesli ezen eljárást! Előre bo­csátja, hogy ő nem tekint nemzetiséget, ő nem kérdi senkitől, hogy minő nemzetiségű; hanem azt kérdi, bizonyítsa be hazafiságát, hogy becsü­letes-e ? aztán neki mindegy! s erre aztán — — rögtön kizárja az oláhokat, miután ő nem te­kinti a nemzetiséget. Az ily logikát nem értem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Miért nem ad inkább tért, hogy bebizonyíthassák hazafiságukat? Jaj, de lehet, ő fél, hogy a jövő választásoknál nem­zetiségi szempontból fognak kiindulni. Hogy ez aggodalom mily alapos, azt egy példával önmaga bizonyította be. Felhozta^ hogy 20 választóke­rületből, hol az oláhok többségben voltak, 19 magyar követet és csak egy oláht választottak. Kérdem, miért büntetik tehát? azért-e, mert csak egy oláht választottak? Azért büntetik, mert 19 magyart választottak?! (Igaz! Igaz! a szélső bal oldalon.) Jaj, de Kemény Gábor ur tudja, hogy előbb-utóbb arra fognak térni, hogy nemzetiségi szempontból csupa oláh követeket választanak! És előre bünteti őket, mint az egyszeri csizmadia, ki előre megverte az inas­gyereket azért a korsóért, melyet még el sem tört; (Derültség.) mert a csizmadia azt mondja: hogy előbb-utóbb úgyis el fogja törni. Igaza van, igazán el fogja törni, mert mihelyt a verést megkapta: mindenféle utón és mesterséges mó­don oda fog törekedni, hogy összetörje szépsze­rével a korsót. (Derültség.) Én kijelentem, hogy a suffrage universel­nek vagyok barátja. Minden ember, ki parla­menti államnak tagja, azért az adóért, melyet ő fizet, közvetve és közvetlenül az államnak vé­réből, idejéből, vagyonából: legalább is megkí­vánhat az államtól két dolgot: először, hogy védje őt az igazságtalanságok ellen; másodszor, hogy ne rendelkezzék fölötte, nélküle. De ha az állam az ő vagyonáról, az ö véréről rendelkezik nélküle: akkor a helyett, hogy védené: az állam követi el rajta a legnagyobb igazságtalanságot.

Next

/
Thumbnails
Contents