Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

449. országos ülés márczius I. 1872. 3§ országot egy véres tusában a nemzetiségek alá igázzák és akkor azon harmadik eset áll be: hogy uj államot kell alkotni, és vajon mi magyarok, németek, örmények, izraeliták, kik a magyar álláspontot teljesen elfoglalták: nem képezünk e mindenesetre absolnt többséget? (Ugy vanl bal felöl.) vajon népünk műveltsége nines-e a nemzetiségek műveltsége fölött? vajon az ország földének nagy részét nem mi magyarok birtokoljuk-e? vajon nincs-e vitézi tulajdonunk, katonaképességünk ? Én, t. ház, azt hiszem, hogy mindezekben a ben lakó többi nemzeteségeknek fölötte állunk. — Én nem képzelek magamnak oly államot, a hol szám, vitézség, individuális erő és vagyon döntő factorként ne szerepeljen és vezérszerepet ne adjon nekünk az uj helyzetben; én tehát nem látom oly szomorúnak az állapotot, mint Ausztriában és nem találom meg az okot azon eljárásra, hogy mesterséges utón biztosítsuk Magyarországon a többséget. Erre nincs szükség és nem látok semmi veszedelmet abban, ha például 20 román képviselővel több jön ide fel: mert e szám megilleti őket. Sokkal nagyobb veszedelmet látok abban, ha ezen képviselők otthon maradnak és declaransokká válnak. (ügy van! hal felől.) Ez nézetem a nemzetiségi kérdésre nézve, és a magyar érdekek fölemlitését csak ijeszgetésnek tartom. Méltóztatnak emlékezni azon időre, midőn bennünket a muszkával ijesztgettek. Azt mondották, hogy a muszka vasutakat ópit a galicziai határon és a hadügyminisztériumtól is jöttek erre nézve tudósitások. És mi lett a következése ? Az, hogy a mint egyszerre a három galicziai vasutat megszavaztuk : az .egész muszkával való ijesztgetés elmaradt. {Derültség hal felől.) Én ilyen forma ijesztgetésnek tartom, a nemzetiségi kérdéssel való — ijesztgetést is. A miniszter ur egyenesen kimondotta, hogy a census felemelése az öntudatos nép provocatiója lenne. Gondolom, jól idéztem szavait. Már engedelmet kérek, miniszter ur is, Szilágyi Dezső képviselő ur is hosszasan demonstrálták, hogy itt census felemeléséről szó nincsen, és azzal végezték a hosszú constructiókat, hogy itt sem a gazdagság, sem a szegénység irányában a census felemelve nincsen. Némelyek az mondják, hogy a minisztérium minden adat nélkül járt el. Nem, uraim, én meg vagyok győződve, hogy a minisztérium gondosan megkereste az adatokat. Maga azon körülmény, hogy 10 írt. 50 kr. és nem kerekszám van felvéve : azt mutatja, hogy meggondolták a következéseket. Szilágyi Dezső képviselő ur meg is mondta, hogy, hogy fogadjunk el oly intézkedést, — melynek következését nem ismerjük — tehát nem országos, hanem jobboldali érdekből tekintették és döntötték el a kérdést. Mondják, hogy már Rajner ur minisztersége alatt előkerült ezen ügy a minisztériumban és akkor Rajner ur azt mondta volna, hogy határozzák meg a censust bármily magasra ; de a eensusnak egy és ugyanannak kell lenni az egész országnak minden részeiben. T. ház, ebben van logika. Angliában most az adófizetés a census; de a 40-es években magasabb census volt; akkor mindenki, ki hosszabb időn át 4 font sterling bért fizetett : az választó volt. Ez kihatott egész Angliára. Mocsonyi t. képviselőtársam felemiitette, hogy a júliusi forradalom után Franeziaországban 200 frank volt a census, és 500 a választottakra : de ez ott is kiterjedt egész Prancziaországra. Ebben ismét van logika ; de oly census, mely minden megye határa ban másként változik: nem existál sehol világon. Szilágyi Dezső képviselő ur egy sajátságos passust mondott el beszédében. Méltóztassanak megengedni, hogy felidézzem. Azt mondja: „De azt hiszem, hogy miután a választói jog nem önmagában véve czél" — (nem is hiszem, hogy ezt valaki állította volna) — „hanem a census hatását nagyban és egészben azon választótestület után kell megítélni, melyet az megalkot, és egy oly törvény uralma alatt, mely kötelező összeírást nem ismer a választói jogkörre : az életben, a gyakorlatban addig terjed, a meddig az összeirottak összege megy." T. ház ! ez oly constructio, hogy még a török ágyú sem járja. {Derültség.) Alig lehet kiböngészai belőle, hogy mit akart ezzel képviselő ur mondani. A múltkor Forn Ede t. képviselőtársamnak Falk Miksa képviselő ur azon megjegyzést tette hosszú beszédére, hogy a terjedelmesség nincs mindig arányban a tartalmassággal. En azt mondhatnám a t. képviselő urnák, hogy a homályosság nem mindig egy a tudományossággal, (Derültség hal felől.) Méltóztassanak oly hosszú beszédek értékét megítélni, a melyek arra vannak alapítva, hogy az erdélyi állapotok jók, hogy a census nem emeltetik föl: pedig mindenki tudja, hogy az csakugyan fölemeltetik. {Derültség és helyeslés hal felől.) De hiszen t. barátom Szilágyi Dezső maga is elismeri ezt beszédéffek egyik végmondatában: midőn azt mondja, hogy csak azok fognak elesni a választói jogtól, a kik eddig jogtalanul belejöttek. Vizsgáljuk ezen körülményt. Én t. Paczolay János barátommal e fölött erősen vitatkoztam az osztályokban; azt mindenki elismeri, hogy ő erős conversativ; de azt meg kell neki adni, hogy bír bizonyos őszinte-