Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-460

4«0. országos ülés márczins IS. 1872. 857 tek azért, mert az az országra káros következményeket fog maga 'tán vonni s az országgyűlés tartamának idejét fel fogja emészteni anélkül, hogy törvénynyé válhassék, és ha azon reményben lehetnék, hogy azon időt, melyet igénybe vesz, ha megkiméleném, a reform-kérdésekre fordíttatnék, mondom, ha kilátásom lenne, hogy a belügyminiszter a törvényjavaslatot visszaveszi és a fontosabb tárgyakat hozná szőnyegre: akkor éu is lemondanák a vitatkozás sorrendjéről; de miután arra nézve nincs kilátás, tehát én is i'öviden belebocsátkozom a kérdés vitatásába. Mi okozhatta azt a hirteleni szélfordulatot, mely a dagályt a ház ezen oldalára, az apályt pedig a ház másik oldalára vetette ? az országgyűlésnek márczius 7-iki ülése, mely hirtelen széiforcmlatával a kisebbség hatalmába hajtotta a többséget. Hogyan áll elő a természetben a vihar? A szelek eredete az, hogy az egyenlítő és a két sark közti egyensúly meginog az éjnapegyen idején ós az egyensúlynak reá következő fölbillenése által földgömbünk két oldalán {Derültség) ellentétes irányban mozgott roppant légkörű ár ketté szakasztva, mint szelek egymásba ütköznek. Ebből a láthatlan tőneményből, ebből a küzdelemből támad a vihar, mely következéseivel földgömbünk egyik felére a dagályt, másik felére az apályt hajtja. Hitem szerint ebben rejlik oka annak, hogy a házban is a dagályt erre az oldalra, az apályt pedig a ház másik oldalára hajtotta. Nevetségesnek mutatkozik ez állitásom; de ha meggondolják, hogy az éjnap-egyen márcz. 22-én történik : hihetőleg az erre vonatkozó befolyás a természet törvényeiben keresendő. Elnök: Méltóztassék a tárgyhoz szólani; most nem a viharról beszélünk. (Derültség.) Makray László: A tengerészek felfordult viharnak nevezik, ha hirtelen a szélcsere változik; ily fölfordult viharnak tekintem azon szélesere-változást, mely a folyó hó 7-én tartott országgyűlésen kifejlődött. Ez a szelek eredete, uraim. (Derültség.) Én tökéletesen elismerem a belügyminiszter urnák állítása helyes voltát, hogy Magyarország parlamentális viszonya egybefügg Európa parlamentálismusával és őt védelmem alá veszem, mert nem az ő törvényjavaslata okozta azt a nagy vihart, mely ezen törvényhozásban kiforrott; mert ezen törvényjavaslat csak a villám volt, mely lesújtott; de nem maga az ok, mely a villámot támasztotta, hanem igenis támadt ezen villám azon körülménynél fogva, hogy Magyarország egén egy szokatlan sötét felleg támadt: a közösügyes viszonyok. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék magát a tárgyhoz tartani. Most nem a közös ügyekről van szó. Makray László: Oda fogom visszavezetni a fonalat, mert tudom, hogy azért vitatkozunk itt, hogy az időből valamit megkímélhessünk, és hogy a reformkérdéseket táigyalni lehessen. De miután a szőnyegen levő törvényjavaslat annak útját állja: kénytelen vagyok erről pár szóval nyilatkozni. Nem ezen törvényjavaslat oka azon kedély fölháborodásnak, mely az egész országban mutatta magát, hanem oka azon természetellenes viszony, melyben Magyarország ő felsége többi országaival áll. Én ezen törvényjavaslatot nem tartom másnak, mint azon dyokriteoeknek, mely a tenger háborgása közt kifejlődik, mikor a levegő villám-erővel megtelik és azt a tenger vize magába veszi. Akkor rakodnak le a villám-anyagok a sziklák különböző pontjaira, és ezeket felgyújtja a villám a tenger mélységében, növelik háborgó villámaikat, melyekből támadnak az oczeán riadói, a tengeri állatok rémitésére. {Zajos derültség.) A mint mondám, a miniszteri törvényjavaslat szoros összefüggésben van ezen tárgygyal; mert a villám, a mely felgyajtja a dyokriteneket: nem a tengerből származik, hanem az egekből, az alája tornyosuló fellegekből. A közösügyi viszonyok azok, a melyekből leszikrászták a villám . . . Elnök {közbe szól): A kérdés az, hogy meddig tartsuk az üléseket. Makray László: Ez nagyon szoros összefüggésben áll azzal. {Derültség a bal oldalon.) Oda fogom vissza vezetni a fonalat, a honnan kiindultam. (Hosszan tartó derültség.) Bocsánatot kérek, hanem most elvesztettem a fonalat. (Derültség.) Nem szoktam gyakran felszólalni és igy nem csoda, ha némelykor elejtem a fonalat. Itt mindenesetre az a kérdés, hogy az időt megkíméljük. Én részemről óhajtanám is, hogy időt kíméljünk a végett, hogy maradjon időnk fontos reformtárgyak vitatkozására. Ha tudnám, hogy az által, ha megcsonkítom beszédemet, hasznot hajtok az országra nézve: az időt más dolgokra engedném át. De miután meg vagyok győződve az eddigi tapasztalások szerint, hogy ezen törvényjavaslatnak nem szabad életbe lépni, a mennyiben az az országra nézve káros következményű : azért — ugy hiszem — ezen időre nézve czélszerübb lesz, ha én veszem igénybe mostani beszédemmel, mint hogy ezen törvényjavaslat életbe lépjen. Mindazonáltal igyekezni fogok beszédemet megrövidíteni és csak Szilády Áron t. képviselő ur által tett indítvány ellen teszek még kifogást.