Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-459

324 i'Sf. országos íiiés márcxivs 12. 1372. ban a reformjavaslatok tárgyaltassanak : akkor önök constatálják, és nem ón azokat, miket fel fogok sorolni. Önök fogják constatálni és nem én, hogy az önök pártérdekét többre beesülik egy egész országrésznek, Erdélynek tudományos érdekeinél, ha nem fog megoldatni a kolozsvári egyetem kérdése; önök fogják constatálni és nem én, hogy az önök pártérdekei többet érnek önök előtt, mint azon jajveszéklők hangjai, melyek az alvidékről felhangzanak, kik a vizáradásoknak vannak folytonosan kitéve. Önök fogják constatálni és nem én, hogy azon nyomorult telepitvényesek, kik körülárkolva szenvednek az alvidéken, mondom, azon nyomorultaknak ügye nincs elintézve csakis azért, mert önök pártérdekeiket inkább előtétbe helyezik, mint azon nyomorultaknak jajdulásait. Önök fogják constatálni, és nem én, hogy a főváros rendezésének kérdése, mely most már is nagy anomáliává vált, szemben az egész ország rendezésével csakis azért marad el: hogy önök oly törvényjavaslatokat vigyenek keresztül, melyek közül az egyik időben köti meg a választói jogot; a másik pedig a személyeket zárja ki az eddigi censushoz képest. Önök fogják constatálni végre, és nem én, hogy önök előtt drágább saját pártjok hatalma, melyet ki akarnak terjeszteni különösen az öt évi üléscyclus által, mint azon tömérdek anyagi és szellemi kérdés, melyeket épen a miniszterelnök ur sorolt el. T. ház ! Én azt hiszem, hogy ma a kérdés nem ugy áll, mint ezelőtt két nappal. Azt hiszem, hogy mi az utat megadtuk a kormánynak arra, hogy foglaljon el oly álláspontot, a mely egyszersmind pártérdekeinek is megfelel. Mi felajánlottunk kétannyi munkaidőt, hogy elintézhessük az országgyűlési teendőket, és hogy megvédhessük saját pártállásunkat is. Méltóztassanak meggondolni, hogy nálunk ezen pártszempont az egész világ által elismert liberális szemponttal van összekötve: mig az önök álláspontjának ezen előnye nincs; ha még ezen ajánlat, a Sybilla könyvek ezen harmadik és utolsója sem fogadtatik el: akkor kijelentem — s azt hiszem, elvtársaim is osztoznak ezen nézetben, hogy igenis önök elégetik a három Sybilla könyvet, de azután annak hamuja és füstjének pernyéje önöket fogja érni. (Helyeslés bal felől.) Degré Alajos: T. ház! Én nem igérem, de tényleg fogom megmutatni, hogy nem czélom hosszasan szólani; de vannak oly dolgok és oly érzelmek, melyeket magamba visszafojtani nem birok. Megdöbbentem azon merényleten, melyet a kormány a népjog ellen irányozni szándékozik; alig hangzottak el a választási törvényjavaslatok fölötti viták: már egy uj törvényjavaslattal, mely annak édes testvére, lépnek a ház elé, és nem kivannak sem többet, sem kevesebbet]: hanem azt, hogy éjjeleinket nappallá téve, ezen törvényjavaslatot törvénynyé emelni segitsük. Én, t. ház, szívesen átváltoztatom éjjelemet nappallá; de nem azért, hogy azon törvényjavaslatokat életre segítsem, hanem azért, hogy ha lehet: hozzájárulhassak megbuktásukra. Elég hoszszu azoknak sorozata, a mikkel választóinkelébe nehéz szívvel kell, hogy lépjünk. Mit viszünk nekik haza ? Uj terheket, egy kis centralisatiót és meglehetős absolutismust. Azt mondták a kiegyezésnél, hogy 1848-ik törvények tovább fejlesztése. T. ház! Nagyon messze is fejlesztik az 1848iki törvényeket, mert körülbelül az ötvenes évekre jöttünk. A virilis szavazat,*azt hiszem, hogy az 1848-ik törvényekben sehol sem található fel; a megyei autonómia eltörlése nem a 1848-iki törvények; hanem az 1851-ik év működése. Megkaptuk a megyei főnököket az ő basái hatalmukkal, a császári biztosok sem hiányoznak, a városi főispánok alakjában, a Bach huszárokat is megkaptuk, más livreeben vannak ugyan, hanem ugyanazok. T. ház ! Azon törvényjavaslatokat, melyek most elénk terjesztettek, ugy mutatta be a kormány, hogy azok mögött igen üdvös, igen czélszerü, és a hazára nézve nagyon népszerű törvényjavaslatok állanak: ilyenek a főváros rendezése, a telepitvényesek ügye, a királyi kisebb haszonvételek, a garantia nélkül kiépítendő vasutak, a Ludoviceum, kolozsvári egyetem, mind olyanok, melyek törvénykönyvünk díszére lennének. De, t. ház, a kormány ugy bánik vele, mint Nero császár üdvös törvényeivel, melyeket igen apró betűkkel nyomatott és oly magasan ragasztatta a falakra, hogy senki nem olvashatta: a kormány is ezen üdvös törvényeket ugy elsánczolta tőlünk, hogy azoknak tárgyalásához senki hozzá nem férhet. Regény- vagy dráma-hősöket csináltak, a kik díszruhába fölfegyverkezve kiállanak és azt kiáltják, csak holt testünkön lehet ezen eszmékhez férni. Mi iparkodni fogunk minden erővel, minden fegyverrel a holttesteken keresztül is azon népszerű törvényjavaslatokhoz hozzá férhetni; és én részemről nagyon szívesen hozzá járulok ahhoz, a mit egyrészről Szathmáry Károly ós tegnap Tisza Kálmán igen t. képviselőtársaim indítványoztak, hogy t. i. tartassanak parallel ülések: reggel tárgyaítassanak a választásra vonatkozó törvényjavaslatok, és délután pedig 5—8-ig az üdvös törvényjavaslatokat tárgyaljunk. (Helyeslés bál felől.) Huszár Imre: T. képviselőház! meg, vallom nem egészen könnyű a jelenleg tárgyalás