Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-458
lés márezius II. 187S. gQ0 458. országos ií épen ekkor van leginkább alávetve az ember mindenféle betegségeknek, sokkal könnyebben múlik ki, mint máskor. Tudjuk azt is nagyon jól, hogy a mellbetegek leginkább szoktak meghalni ilyenkor. Mindezek után én azt niszem, t. ház, hogy Almásy t. barátom indítványa, t. i. az, hogy a t. ház egy szakértő bizottsághoz folyamodjék, melyet megkérdezzen, hogy mit lehet, és mit nem lehet elbírnia, t. i. hogy hány órára terjesztthető ki az ülés az egészségnek veszélyeztetése nélkül: igen figyelemre méltó indítvány. Én legalább részemről azt hiszem, hogy több 6 óránál — mit már minap is volt szerencsém kimondani, — nem fér meg az egészség veszélyeztetése nélkül, s azért pártolom Almásy Sándor indítványát. (Helyeslés bal felől.) Tóth Vilmos belügyminiszter : T. ház! Előre kijelentem, hogy a szőnyegen forgó tárgy felett megindított vitában résztvenni nem akarok. A mi felszólalásra késztet, az Debreczen városa érdemes képviselőjének előadása, mely — ugy tapasztaltam — nem egészen egyezik meg a történeti hűséggel. (OM! bal felől. Halljuk ! Halljuk!) A t. képviselő ur azt állította, hogy annak, ha a választási törvényből nem lesz törvény: tulajdonképen a jobb oldal, illetőleg a kormány az oka; mert a bal oldal nem követelt egyebet, mint azt, hogy a kormány nyújtson be a vesztegetésekre nézve törvényjavaslatot, megigérvón, hogy ez esetben nem fogja megakadályozni a választási törvény fölötti tárgyalás menetét. Bocsánatot kérek, ez nem áll. En akkor, midőn Irányi Dániel képviselő ur kijelentette azon kívánságát, hogy a kormány a vesztegetésekre nézve még oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy ez a jelen törvénynyel egy időben szentesittessék: azt feleltem, hogy én igenis a vesztegetések meggátlására nézve hajlandó vagyok törvényjavaslatot beterjeszteni, és pedig oly időben, hogy az még a jelen országgyűlés alatt törvényerőre emeltethessék; csak azt kértem, hogy ne méltóztassanak a választási törvény szentesítését a megvesztegetésekre vonatkozó törvény szentesítésétől feltételezni: azaz méltóztassanak beleegyezni abba, hogy ha a választási törvény tárgyalása előbb fejeztetik be, e törvény azonnal bocsáttathassék szentesítés alá; mert arra, hogy a választási törvény mielőbb szentesittessék: azért lehet szükség, hogy a választási előmunkálatok akként intéztessenek, mikép — ha ő felsége akarná — a választás még az aratási idő előtt megtörténhessék. (Helyeslés a jobb oldabn.J Egyetlen szóval sem mondtam azt, hogy a vesztegetésekről szóló törvényt ez országgyűlés ne tárgyalja; sőt kijelentettem, hogy a kormány néhány napig várni fogja Irányi Dániel képviselő ur törvényjavaslatát, és ha azt helyesnek, ezélszerünek találom: igen örvendeni fogok, hogy alkalma nyílik a jobb oldalnak kimutatni, miszerint mi azért, mivel valamely javaslat az ellenzéktől ered, ha az különben jó és czélszerü: ex offo opponálni nem fogunk. (Helyeslés a jobb oldalon.) Sőt tovább megyek, és kinyilatkoztatom még ma is, hogy Irányi Dániel képviselő ur nyilatkozata folytán várni fogok még néhány napig arra, hogy beterjeszsze törvényjavaslatát, és ha ő ezt nem tenné: akkor én ígéretemhez híven, be fogok terjeszteni egy törvényjavaslatot a vesztegetések meggátlására; és majd meglátjuk akkor, áll-e Debreczen város képviselőjének azon állítása, hogy csak mi vagyunk azok, kik e törvényjavaslat tárgyalását akadályozzuk? (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) A t. képviselő urnák még egy állítására vagyok bátor felelni. A t. képviselő ur azt mondja, két módja van annak, melyek követése mellett a jobb oldal és a kormány utóiérheti azt, hogy az országgyűlési tárgyalások rendes kerékvágásokba jöjjenek. Ezek egyike a parallel ülések eszméjét foglalja magában, azt mondván a t. képviselő ur, hogy ama két javaslat, melyek miatt a t. ellenzék izgatottságra jött .... (Tisza Kálmán közbeszól: Nem igy mondtam l) Engedelmet kérek, nem ugyan e szavakkal tetszett élni: hanem ez volt az értelme. A t. képviselő ur tehát azt ajánlotta, hogy ama két törvényjavaslat tárgyaltassék délelőtt, a többi nagyfontosságú törvényjavaslatok tárgyaltassanak délután ; a másik mód pedig az volna, hogy vonja vissza a kormány ama két törvényjavaslatot, t. i. a választási és az országgyűlés tartamának 5 évre való meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Engedelmet kérek, erre mindenekelőtt azt felelem : ez nem két mód; ez egészen egy mód: ez az egy mód azt tartalmazza, hogy a többség capituláljon a kisebbség előtt. (Élénk helyeslés a jobb oldalon. Egy hang a bal oldalon: Ez igy volna tllől) Meglehet, a képviselő ur azt tartja, hogy ez illő; én azonban azt mondom rá, hogy valósággal nevetséges volna, ha a kormány valamely törvényjavaslatot, melyet a képviselőház 42 szótöbbséggel elfogadott, csupán azért, mert az a kisebbségnek nem tetszik: pakolja táskájába és jelentse ki, hogy e törvényjavaslatot, minthogy az a kisebbségnek nem tetszik, visszavonja. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ez már nem a kormány kérdése, nem is csupán magyar kérdés, ez a parlamentalismus kérdése, ez európai kérdés. (Élénk helyeslés a jobb oldalon. Ohó! bal felől.) Igenis igy van! Nemcsak minálunk van ellenzék, a más államokban levő ellenzékek hasonló taktikával szeretnének élni.
