Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-458

458. országéi ülés máreiiss 11. J878. 297 mennek vele, avagy csak Horvátországban is. Gondolják önök azt, hogy a magyar nemzet kevésbbé önérzetes, kevésbbé ismeri ma már a helyzetet, kevésbbé tud felemelkedni saját jövője megítélésére? Végre is el kell amaz időnek jönnie, hogy a komoedia befejeztessék. Vagy talán azt mondják önök, a mit oly sokszor hangoztatnak, hogy ez által oda vitetik a dolog, hogy az alkotmányosság megszűnik. Nézzünk ezzel a rémképpel is egy kissé szembe. (Halljuk!) Megvallom, t. ház, hogy ő felségének a haza szine előtt az Isten szabad ege alatt tett esküjére nézve nincs compromittálóbb nyilatkozat, mint önöknek ezen érve. Mi jobb hiszemüséggel vagyunk ő felőle, ki a múltból azt hisszük, eléggé okult a jövőre. De ám történjók meg ez is, t. ház: mi lesz a végeredmény? Az, hogy legalább tisztába jövünk a helyzettel, a nemzet nem fogja magát ámítani legalább, ami most megszakítva van, az inaugurált szerencsétlen politika által, legalább egygyé lesz a nemzet bensőleg; pedig abban van a jövő, abban a valódi erő; az fog történni, hogy a nemzet nem fog többé oly könynyen hívővé lenni. Deák nymbusa nem fogja többé limbusba vinni a nemzetet. Vagy uj élet, vagy legalább szebb és méltóbb halála fog bekövetkezni a nemzetnek, mint a megtespedés. Én azt hiszem, hogy ebből uj élet fog bekövetkezni: mi ezen uj élet hirdetésének akarunk apostolai lenni. Mi a hajnalt akarjuk hirdetni ; ha tehát akadályozzuk az éj sötétének tovább terjedését, csak legszentebb kötelességünket teljesítjük; ha van egy kis hahazafiság a kormányban és önökben: választhatnak. Ezek azok az indokok, t. ház, melyek bár, mint gyanúsítsanak engem s minket nem : tartanak vissza azon politikának, melyre rá kényszeritettek, követésétől; s ezeket azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy ne is ringassák önök magukat csalódásban. Mi tisztában vagyunk a magunk teendőivel, de ha akarják, hogy ebből a labyrintból kiszabaduljon a törvényhozás: jöjjenek tisztába önök is. Fogadják el azon határozati javaslatot, melyet t. képviselőtársam Madarász benyújtott. (Helyeslés a szélső dal oldalon.) Tisza Kálmán: T. ház! Mielőtt a fönforgó kérdésre nézve elmondanám nézetemet, az előttem szólottak előadására kell két megjegyzést tennem; az egyik megjegyzés az, hogy én megvallom, a képviselő egészségi szempontját nem tartom egyátalában irányadónak. (Helyeslés balról). Ha a katona kötelességének tartja minden KÉPV. H. HAPLÓ 28 ?| XXII. viszonyok közt, nem gondolva egészségével és életével teljesíteni kötelességét: ugy kell ezzel lennünk nekünk képviselőknek is. (Helyeslés balról.) Én e szempontból egyátalában nem is akarok szólani. A másik az, hogy constatálni kívánom, miszerint tévedett azon t. képv. társam, a ki azt mondta, hogy e ház kebelében ingerültség van. Igen is volt, nem tagadhatom, a pénteki ülésben; de most hála istennek, a kedélyek nyugalma mind két részről ugy helyre állott, hogy már csendesebben tárgyalni és tanácskozni nem is lehet, mint mi tanácskozunk. (Helyeslés balfelöl.) Én részemről még azon ülésben, melyben tagadhatlan, hogy volt ingerültség, kimondtam azt, hogy én nem fogom neheztelni, ha hosszas, több óráig tartó ülések tartatnak: csak tudjuk azcrák számát, a meddig tartatni fognak, s épen ezért én részemről Németh Albert t. képviselőtársam indítványát hajlandó vagyok elfogadni. Azonban, midőn ezt nyilvánítom; mégis kell, hogy arra mutassak, mi idézte elő egyátalában ezen vitákat, és mit tartok, hogy miképen kellene eljárni most, ha ugyan mindaz, mit a fenforgó reform-kérdések megoldásának szükségességéről a t. kormány és a túlsó oldal részéről hallottunk : komolyan volt mondva. Méltóztatik emlékezni a t. ház, hogy az ellenzék másik árnyalatának részéről, ha jól emlékezem, csütörtökön fel volt említve, hogy kész ezen választási törvény létrejöttét — még azon — minden esetre csak rendkívüli időkben alkalmazandó módon is meggátolni, hogy ne engedjen elég időt arra, hogy abból törvény legyen. Méltóztatnak emlékezni arra is, hogy még az napon, és azután az ezt kővető napon ujolag azon t. barátim részéről nyilvánítva volt, hogy ők azonban, ha teljes biztosítékot nyernek az iránt, hogy a megvesztegetések ellenében a kormány részéről egy törvényjavaslat nemcsak beadatni, de törvényerőre emeltetni is fog ez ülésszakban: nem fogják ugyan elfogadni a választási törvényt, meg fogják rá tenni észrevételeiket ; de azon fegyver használatától készek lesznek elállani. Ez a senki által kétségbe nem vonható tény, miről a ház naplói is tanúskodnak. (Igás! bal felől.) Akkor a t. túloldal határozottan visszautasította ezen kísérletet. Milyen lett tehát a helyzet? Egyfelől nyilváníttatott a készség, a házszabályok korlátai közt ugyan, de a parlamentalismus legszélsőbb, legrendkivülibb fegyverével is meggátolni azt, mit ezen oldalon mindnyájan rosznak és olyannak tartunk, mi által polgártársaink ezrei fosztatnak meg jogaiktól; 38