Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

266 457. országos ülés márczins 9. 1872. E törvény jótéteménye tehát nem az összes telepitvényesekre szól; hanem a telepitvényesek egy csekély töredékére, ismétlem a telepitvényesek aristocratiájára: mig ellenben egy czélszerü törvény hozatala által, olyan által, melyhez mindenesetre köttethetnének oly remények, mint a minőket e folyamodó község a mostanihoz köt — mondom, egy czélszerü törvény hozatala által végleg leköthetnők hazánk e fiait azon földhöz, melyet hosszú éveken át müveitek, melyet szorgalmuk által értékesítettek. Mi egy munkás ember biztositéka? A munkás ember biztositéka az ő szorgalma, erős két karja, az ő egészsége és családja. Ha ezeken kivül még más biztosíték kívántatik a munkás embertől: akkor ez túlzott követelés. Ugy az államnak, mint az egyesnek teljes biztosíték nyugtatik az által, ha azon föld, mely a telepitvényesnek átadandó lesz: megmarad örök időre, hogy azt onnét el nem lehet venni soha. Az én nézetem szerint tehát ele'gséges biztosítékot nyújt ama telepitvényes, kinek valamely területű föld átadatik arra, hogy azt egyszersmind kifizetni képes leend. '« Még hozzá teszem azt, hogy mindig szomorúsággal tölt el engem az, ha egy oly osztályban, — mely megérdemli, hogyő valamit nyerjen nem az államtól, hanem szorgalmától, mely megérdemli, hogy megadassák neki az állam részéről, a törvényhozás részéről annak módja, hogy szorgalma után ingatlan birtokvagyonhoz juthasson : — ha ily osztályban oly remények költetnek föl, mely reményeket a törvényhozás teljesíteni nem fogja, s mely remények a telepitvényesek nagy részének világos kárára lesznek. Azt mondják átalában, hogy nem lehet követelni azt, hogj' az állam fizesse ki, vagyis garantirozza a telepitvényesnek átadandó földterületet. Ugyan kérem, kinek érdekében történik a telepitvényesek fölszabadítása? Kinek érdekében történik az, hogy azok egy kis földhöz jussanak? Ép az államnak érdekében. Politikai okok azok, a melyek a t. törvényhozást erre bírhatják ; mert — hozzá teszem — hogy ha nem politikai okok azok, melyek a t. törvényhozást erre indították, hogy e törvényjavaslatnak a ház elé terjesztését a kormánytól követelje : akkor nézetem szerint nem helyesen járt el; mert magánosok és egyesek fölsegélésére a törvényhozás nincs hivatva. (Ugy van! bal felöl.) A törvényhozás közvetítése csak oly esetekben szükséges, a hol egy nagy politikai ok követeli, hogy bizonyos osztályok részesittessenek jótéteményekben, hogy bizonyos osztályok ezen jótéteményeket élvezhessék az állam javára, az állam biztosítására. Mentül többen részesittetnek abban, hogy e hazában főidet bírjanak: annál inkább biztosítva vagyunk egyszersmind mi is ez iránt, hogy itt agrarialis mozgalmak, melyek mindenütt oly veszélyesek és átalában oly erős gyökeret vernek — és hozzá teszem némileg indokoltak is, — e hazában biztos gyökeret verni nem fognak. És azért kimondom azt, hogy a mint e törvényjavaslat mellett kijelentetnék az, hogy a telepitvényes nem az állam közvetítése által nyerendi területét, hanem, hogy ha kijelentetik az, hogy az illető telepitvényesek — ha mindjárt egy hitelintézet segélyével is — maguk kötelesek megfizetni azon területet: ebben az esetben az állam nem jár közbe, ebben az esetben — ha politikai viszonyok követelték ennek teljesítését: —• az állam nem teljesítette ez irányban tartozó kötelességét. Kimondatik a törvényjavaslatban különösen az, hogy mellőzbetik az államsegély, hogy az állam nem fog e tekintetben semmi irányban közvetitést tenni, s hogy igy az illető egyesnek ! erejére van bízva, hogy ő megváltsa azon földet, j mely neki tulajdonul átadatik s itt mintegy na'\ gyobb könnyebbségére, az mondatik: ezen tele! pitvényeseknek segédkezet fogunk adni a tekintetben ..... (Zaj a jobb oldalon. Halljuli! Halljuk ! bal felől.) Azt hiszem, hogy átalában azért nincs figyelem még ily fontos tárgy fölmerültekor sem, mert azt gondolják, hogy ezen emberek között nagyon sokan voltak, kik valamit reménylettek s reményökben csalódtak: miért ne csalódhassók a kérvényező község is ? (Élénk helyeslés bal felől.) és átalában a telepitvény esi törvényt nem tekintik azért sem oly fontosnak, mert tudják azt, hogy ezen telepitvényesi törvény úgyis olyan, mely az illetőknek nem ad semmit, s hogy ezen törvényjavaslat talán nem is fog törvényerőre emelkedni. Az mondatik, hogy az illető telepitvényesi nek, vagy a telepitvényes községeknek valamely I íöldintézet által, — melyik által, nem jelöltetik ! ki — segédkéz fog nyújtatni. Nézzük csak, tisz! telt ház, hogy azon hitel, mely az ilyen intézet részéről a telepitvényesnek, vagy a telepitvényes községnek nyujtatik: mikép fog adatni ? Az egész összeg semmi esetre sem fog nekik az intézet által hiteleztetni, hanem az összegnek csak egy, része, és így például azon föld után, mely megér 200 frtot lOOfrtfog adatni. S mi fog azután történni ? Az illető intézet első helyre intabulálván azt a 100 forintot, ha az illető telepitvényes az évi részleteket, a melyeket fizetni tartozik, nem lesz képes fizetni, a mi igen könnyen megtör' ténhetik, sőt rósz évek bekövetkeztekor csaknem