Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

457. országos ülés márczius 9. 1872. 257 Nem kell Nagyméltóságod előtt fejtegetnünk, hogy az igazságszolgáltatást a társadalmi és állami élet minő kiváló tényzőjeül tekintjük. Gyors és biztos igazságszolgáltatás a személy és vagyonbiztonsággal, a polgári szabadsággal az állami élet ezen alapfeltételeivel elválhatlan kapcsolatban áll. Ha az igazságszolgáltatás lazul: a nyers erő és fordulat uralma terjed. Erkölcsi, közgazdászati, hitelügyi viszonyaink sürgősen kökövetelik a rendezett, pontos és biztos igazságszolgáltatást. Az elsőfolyamodásu bíróságokról hozott törvény végrehajtásától vártuk a megoldást. Azonban már most, az elsőfolyamodásu bíróságok működésének kezdetén, kényszerülve érezzük magunkat, azon meggyőződésünknek adni kifejezést, hogy legalább a nagy-váradi kir. törvényszék és járásbirósági létszám mellett habár a biróság tagjainak kitűnő képessége, feláldozásra kész szorgalma s buzgósága előttünk ismeretes: jogos várakozásunk teljesülni nem fog. Ha az elsőfolyamodásu bíróságoknál, az általunk itt észlelt baj, a személyzet rendkívüli csekélysége országos: akkor ugy látszik nekünk, hogy a bíróságok rendezésénél a gazdálkodási elv uralkodott az igazságszolgáltatási elv fölött. Ha az általunk itt észlelt baj csak helyi és nem országos, akkor a bíróságok rendezésénél nem voltak ismerve vagy tekintetbe véve azon statistikai adatok, melyek egyesbirósági területek ügyforgalmát előtüntették volna. Egyik mint másik esetben az orvoslás sürgető szükség. Hazánk, közgazdászati viszonyai közt, bármennyire igyekeznie kell a magyar királyi kormánynak a megtakarításokra: lehetlennek tartjuk, hogy a bűnhődés veszélye nélkül az igazságszolgáitatásnál gazdálkodni képes legyen. Ha az igazságszolgáltatáshoz szükséges munkaerő nem adatik, s ha a munka nem dijaztatik, hogy alkalmas — mondhatnók — legalkalmasabb erők megnyerhetők legyenek: a törvény uralma nem leend biztosítva, s ennek következménye a társadalmi élet minden mozgalmára visszahat, eredményében épen a vagyoni emelkedést is leketleniti, a melyért pedig áldozatul hozatott. A másik esetet, hogy t. i. a szervezés kellő statistikai adatok hiányában, vagyis adatok mellőzésével vitetett keresztül, alig lehetne föltennünk, ha épen a nagyváradi törvényszék és járásbíróság személyzeti létszámának és ügyforgalmának más törvényszékek létszámához viszonyítása ezen föltevésre nem vezetne. Ismerve azon ügyforgalmat, melyet a nagyváradi törvényszék és járásbíróság területén lakó népesség nyújt, meggyőződéssel állithatjuk, hogy annak ellátása ezen bíróságok jelenlegi személyHÍPV. H. NAPLÓ 1844 xxn. zetével, absolut lehetetlenség. A nagyváradi törvényszéki és nagyváradi járásbirósági terület népessége az egész országban a legnagyobb, s ha már csak a lakosság száma vitetnék is irányadóul: ezen törvényszék és járásbíróságnak az ország minden törvényszékei és járásbíróságai közt a legnagyobb személyzettel kellene birnia. Tekintve még, hogy a törvényszéki terület 326,000 lélekre menő népességgel nemcsak egyszerű többségben van más törvényszék területének népessége fölött, hanem a közvetlenül utána legnépesebb törvényszéki területek lélek számát, a kaposvári kir. törvényszékét 40,000-rel, a temesvárit és nyitrait*52,000-rel, a sopronit 96,000-rel s a pestit csaknem 120,000-rel, a többi törvényszéki területek lakossága létszámát pedig kétszeresen, háj romszorosan és többszörösen is felül múlja; a nagyváradi járásbirósági terület népességét pedig egy-két járásbíróságon kivűl a többi meg sem közelíti; csak a lélekszám után is ezen bíróságoknak más törvényszékek ós járásbíróság személyzetét nem egyszerűen, hanem többszörösen kellene felülmúlnia, a mi azonban nem igy van; mert hogy egyik legközelebbi törvényszéket hozzuk hasonlatba : a debreczeni törvényszékhez, melynek területe összes népességét a nagyváradi 180,000-rel múlja felül: ugyanannyi ülnök van beosztva, mint a nagyváradi törvényszékhez, és — ismét csak például hozva fel — a székelyhídi járásbíróság, melyhez 45,000 lakosság tartozik, ugyanannyi j személyzettel bír, mint a nagyváradi, melynek •illetősége 110,000 lélekre terjed ki. Ha ez adatokhoz azon tényezőket számítjuk, melyek az ügyforgalomra befolyással vannak : az aránytalanság még kedvezőtlenebb színben tűnik elő. A nagyváradi törvényszék s illetőleg járás! biróság területéhez tartozik a 30,000 lakossággal biró s csaknem kizárólag ipar kereskedés s átalában üzlettel foglalkozó Nagyvárad-város. Az ipar és kereskedés által szült forgalom adja a jogügyek legnagyobb számát, a forgalom ily központjára, mint Nagyvárad, köttetik igen sok eset| ben a kötelezettség teljesítése s a teljesítés helye által szabályozott bírói illetőség folytán számtalan oly ügy hozatik a nagyváradi törvényszék s járásbíróság elé, melyekben a szerződő felek személyi illetékesség tekintetében más bíróságokhoz tartoznak. Váltó, kereskedelmi ügyekből és áruszállítási szerződésekből e városban a peres ügyek ! oly száma származik, milyen számot a főváros kivételével — hol azonban ily ügyek külön törvényszék illetőségéhez vannak utalva — bizonyosan az ország egyik törvényszéke sem mutathat fel. Ezen állitásunk bizonyítására szóló adatot szolgáltat az átadási munkálat. Maga Nagyvárad-város törvényszékétől s egyes bíróságától, 33