Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-457
^248 4S1. orsaágos 3Sw MáresÍM 8, 1872. pedig azon körülmény parancsolja, hogy az illető I kormányférfiakat ^valahára feleletadásra bírhassam. ííem tudom, vajon ezelőtt mintegy 4 évvel az előbbeni miniszterelnök úrhoz intézett interpellatiom a jelenlegi miniszterelnöknek kezébe jutott-e? valamint szintén azt sem tudom, hogy ezen tárgyban ezelőtt néhány héttel ismételt válaszsürgetésem kézbesittetett-e ? De föltéve, hogy mindezek szabályszerüleg megtörténtek ; mégis bátor vagyok a miniszterelnök urnák némi tájékozásul, és ezáltal minél előbbi felelet adhatása tekintetéből röviden elősorolni az interpellatio tárgyát (Halljuk! a szélső bal felől). Ugyanis, ezelőtt mintegy 4 évvel a miniszterelnökhöz, illetőleg a honvédelmi miniszterhez egy interpellatio intéztetett. Az interpellatio első része tárgyazta a Maros-Vásárhely városában létező várkastély visszaadatását. Ezen várkastély régibb adatok szerint az ottani polgárságnak tulajdonát képezi. Ezen irányban kivánt az ottani hatóság terjedelmesen indokolt előterjesztéssel a kormány elé járulni, és tudtommal történtek is a közös hadügyminisztériummal tárgyalások, de azok eddig eredményre nem vezettek. Az interpellatio másik ága vonatkozott különösen a várkastélyban létező lőportoronynak onnani eltávolítására, mi a polgárságnak és magának a városnak annál nagyobb érdekében feküdt és fekszik, mivel ezen várkastély és abban elhelyezett lőportorony a város közvetlen közepén fekszik, s igy középületek és egyházak közelében van, melyek általa folytonosan a netaláni fellobban ás miatt fenyegetve vannak, és igy veszélyeztetésnek van kitéve maga a közbiztonság is. Ezen lőportorony elhelyezése iránt hir szerint szintén történtek több rendbeli tárgyalások, de sikerre szintén nem vezettek. Ha e tekintetben ismételten felszólalok, teszem ezt azon okból, mert azon nyugtalanságot, mely megbízóimat és a városi hatóságot, illetőleg a város összes lakosait folyton zaklatja, némileg megszüntetni szeretném, a miniszterelnök ur, mint a honvédelmi táreza vezetésével megbízott miniszter ur által adandó válasz által. T. ház! Ha az interpellatiókra adandó válaszoknak ily hosszú időre való nyújtása által legkisebb megnyugtatás sem adatik az illetőknek, mit reménylhetnek azon egyes magán polgárok, kik a miniszteri bureaukban kérelmeznek s ezek, annál kevésbbé számithatnak válaszra, midőn itt az országgyűlés színe előtt tett kérelmek és interpellatiókra 4 éven keresztül nem adatik sem jó, sem rósz válasz. Egy ily eljárás egyfelől a miniszteri felelősségnek nyilvános kigunyolása ; másfelől pedig az interpellálási jognak világos kijátszása. Hogy ez jövőre ne folytattassék, ismételve vagyok bátor feleletet sürgetni az általam benyújtott interpellatióra, kérvén a miniszterelnök urat, méltóztassék alárendelt közegei által e tárgyban a vizsgálatot megtartatni, ennek befejezése után pedig bármily, lehetőleg kielégítő válasszal ; de minden esetre még ez országgyűlés befejezése előtt, az illetőket megnyugtatni. Jámbor Pál jegyző" (olvassa az interpellatiót): Ismételt, már 5-ik válaszsürgetés. A honvédelmi miniszter urat kérdezem: Szándékozik-e már valahára a marosvásárhelyi várkastélynak visszaboesátása és a lőportoronynak eltávolítása iránt már 4-ed év óta függőben levő interpellatióra felelni? vagy pedig ezt is sok más ügyekkel együtt, szokásos agyonhallgatással kívánja elintézni? Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök: Az interpellatióra röviden azt válaszolhatom, hogy ezen ügy tárgyalás alatt van, és reménylem, nemsokára be fog fejeztetni. Lázár Ádám: Egyelőre azon reményben, hogy a miniszterelnök ur be fogja váltani szavát és a tett intézkedésekről mielőbb értesíteni fogja a házat: tudomásul veszem a miniszterelnök ur válaszát. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszterelnök ur válaszát? {Igen.) Tudomásul vétetett. Paulini Tóth Vilmos: T. ház! Sajnálom, hogy a belügyminiszter ur épen most nines itt, mert nekem egy interpellatióm lett volna hozzá. Interpellatiómat már tegnap jelentettem • be a baloldali körben s már az ülés előtt beírattam magamat, hogy interpelláljam ő excellentiáját ez ügybeu, midőn T j 4 11 órakor ide jön a postaszolga s nekem egy, épen e tárgyra vonatkozó levelet kézbesít, melyből megtudtam, hogy a vizsgálat ugyan megtétetett, de nincs semmi eredménye annak. E szerint kénytelen vagyok interpellatiómat megváltoztatni, mert ezen felelet ugyan másít valamit a formán ; de a dolog lényegén nem másit semmit. Azon miniszteri felelet által nem értem el mitsem, a dolog lényegére nézve ott vagyunk, a hol ezelőtt voltunk. T. ház! En az interpellálási jogot a képviselők legszebb jogai közé sorozom, Őszintén megvallom, hogy nem igen szeretek vele gyakran élni; és hogy nem szeretek vele gyakran élni : azt talán három év alatt bebizonyítottam, miután csak most szólalok fel negyedszer, interpellálva a kormány egyik t. tagját, — csak negyedszer.
