Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-455
szem, átértette a miniszterelnök ur is; de diplomata levén, ugy akaija megbuktatni ezen törvényjavaslatot : hogy ugy lássék, mikép mi buktattuk meg. {Helyeslés a szélső hal oldalon,) Elnök : Folytassuk, t. ház, a napirendet. (Fölkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk a végzést! Nagy zaj.) A végzés az, hogy a napirendet folytatjuk, s az ülést tartjuk tovább. (Fölkiáltások a szélső baloldalon: A kérdés nincs föltéve! Halljuk a végzést! Zaj.) Kérdem a képviselő urakat: kivánnak-e vagy nem szavazni a fölött, hogy az ülést tovább tartsuk? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szavazzunk minden órában!) T. ház! Simonyi képviselő ur azt indítványozta: hogy zárjuk be a mai ülést, pótolva lévén azon egy óra, melyet elvesztettünk. E fölött pro és eontra folyt a vita; most senki szólásra felírva nem levén, a kérdést kell föltenni: hogy bezárjuk-e vagy nem az ülést? (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: T. ház! Én a kérdéshez akarok szólani. (Halljuk !) Ne engedjük magunkat elragadtatni a pillanat érdeke által. (Helyeslés jobb felől.) Sokszor lesz még nekünk szükségünk szabályozó eljárási módra, és ne engedjük oda tereltetni a dolgot, hogy minden incidens kérdés újra leszorítván a napirendre tűzött tárgyat, előbb az legyen incidentaliter eldöntendő és pedig névszerinti szavazás által. (F'ölkiáltások a szélső baloldalon : A tárgyra!) Bocsánatot kérek, én elmondom kérésemet: a t, képviselő urakon lesz a jövőre tekintettel, a lehető következményeknek meggondolásával, (Zaj a szélső bál felöl) lelkiismeretes latolgatásával azt elfogadni, annak eleget tenni; vagy nem. (Helyeslés jobb felől. Zaj a szélső bal felől.) En kötelességemnek éreztem előrelátásból azon nagy bajoknak, melyeket egyszer a közügy fog megkeserülni, kérni, hogy ily módot ne hozzunk be. (Helyeslés jobb felöl. Zaj bal felől.) Én ennélfogva azt gondolom, hagyjuk ezen kérdést annyivalinkább; mert nagyon kevés súlya van s a nélkül, hogy végzés hozatnék, állapodjunk meg abban, hogy például ma tanácskozásainkat folytassuk 9-ig. (Felkiáltások a szélső bal felől: 10-ig!) Legyen 9 vagy 10, az nekem mindegy. (Nagy zaj a szélső bal felől.) Tovább megyek. Holnap 6 órára osztályülés van hirdetve. Azt gondolom, a mellett, hogy holnap 6 órára osztályülés van hirdetve: alig kell elhatározni, hogy tovább* mint szoktuk, t. i. 3 órán tul nem folytathatjuk a tanácskozást. En azt mondanám, miután ma legalább ezen kérdés még nem égető : hagyjunk magunknak időt. (Halljuk! Felkiáltások a bal oldalról: Nem a hérmárczius 7 1872. déshez szól!) Mint mondám, holnap lehetetlen tovább tanácskoznunk, mint a szokott időig, az osztály ülések miatt, azután majd a szükséghez képest intézkedhetünk. Az egyébiránt teljes meggyőződésem szerint minden tanácskozási rend ellen van: szavazni arra, ami nincs napirenden. Ma a napirenden tudjuk, mi áll (Nagy zaj) és azt hiszem, hogy egy ilyen adott rósz példára sokszor vissza fognak gondolni azok, kik ezt most szorgalmazzák. En kénytelen vagyok meggyőződésemet kimondani, hogy a szavazás általi eldöntés tárgya rendszerint csak az lehet, a mi napirenden van. tm (Nagy zaj.) Kállay Ödön: En azt hiszem, a házszabályok megengedik azt, hogy a miniszter mindig szólhat, midőn neki tetszik; de midőn egyszer az elnök kimondotta azt, hogy a kérdés fölötti tanácskozás be van fejezve, akkor — nézetem szerint — csak a kérdéshez lehet szólani. Szerintem az előttem szóló miniszter ur ezt arra használta fel, hogy uj indítványt tegyen; én kérem az elnök urat: méltóztassék a kérdést föltenni. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: Elfogadja a t. ház Simonyi Ernő indítványát, mely szerint az ülés bezáratik ; igen vagy nem? Névszerinti szavazást kíván 20 tag. (Nagy zaj. Felkiáltások: Halljuk a neveket.) Csáky Tivadar gr.: A kérdéshez kívánok szólani. (Nagy zaj. Halljuk!) T. ház! Felfogásom szerint az itt föltett kérdés névszerinü szavazás tárgyát nem is képezheti. (Derültség. Felkiáltások: Folytassuk holnap! Halljuk!) A házszabályoknak 160. §-át, mely az ülések megnyitásáról és berekesztéséről szól, ugy magyarázni semmi esetre sem lehet, hogy ezen kérdés névszerinti szavazás által döntessék el. Joga «n minden egyes tagnak, az világos, az ülés berekesztését kérni bármikor is; hanem bátor vagyok megjegyezni, hogy azt nem szükséges hoszszu beszédben tenni, mert az elnök ur a kérdést fölteszi és a ház a kérdés fölött szokott moion határoz; de — nézetem szerint — a névszerinti szavazásnak csak oly tárgynál lehet helye, mely inditványképen nyújtatott be, nem pedig az ülésben előfordult incidens kérdéseknél. Elnök: T. ház! Mihelyt a képviselő ur fog a szabályokban egy §-t mutatni, a hal ez ben van, azonnal fogom azt követni. (Derültség és éljenzés a bal oldalon.) A kérdést föltettem. 20 tag kívánja a névszerinti szavazást, nekem kötelességem azt teljesíteni, (Éljenzés bal felől.) (Kihúzza a hetit.) J. „Jókai." Széll Kálmán jegyző (olvassa a kérdést) : Elfogadja a ház Simonyi Ernő képviselő által tett azon indítványt, hogy az ülés most bezárassék, igen vagy nem? (Igenl Nemi)
