Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-455

216 455. országos ülés máiczius 7. 1872. kintélyóre és hivatására való tekintet azt javasolja, hogy nem egyedül az őt megillető joggal, de eljárásával és működésével az eonveniens, hogy a körülmények mindenkori méltatása szerint, reá bízzuk, hogy megkérdezvén a házat, annak akarata szerint intézkedjék ; — kérdem; egyób-e ez mint az elnök belátása iránt tanúsított dis- , cretió? Mikor azután bebizonyulna, hogy ebben megnyugodni nem lehet, itt következnék haszna a fönnálló formai jognak, mely mindenkit följogosít, hogy ha nem proponálja az elnök a kérdést amikor azt proponálnia kell: provoeálhassa bármely képviselő az elnök enuntiatióját. Ez a különbség a formai jog és a dolog természetes menete közt. Kérdem nem volt-e jogunk eddig is, midőn sokáig nem volt meghatározva, meddig tartsanak az ülések: nem volt-e joga akármelyik egyes képviselőnek indítványozni azt, hogy zárjuk be, vagy folytassuk a tanácskozást ? Bizzuk azt tehát uraim, az elnök discretiójára. Én annál is tovább megyek, a mit Debrcezen város képviselője épen most kijelentett. Én azt állítom, hogy míg fönnállott azon határozat, hogy 3 óráig tartassanak az ülések: addig is minden képviselőnek meg volt azon formai joga, hogy ezen határozat megvál- ; toztatására indítványt tegyen. Hisz nem arról van szó, hogy mi a formai jog vagy mi nem; és azon eljárást, nietyet bejelentett Simonyi Ernő képviselő ur: nem az által lett fölszabadítva, hogy eltöröltük ama határozatot, — előbb is szabad volt az; itt discretióról van szó. Én kijelentem, hogyha egy parlamentben e discretióra építeni nem lehet: az nagy baj, olyan nagy baj, melyen sem házszabály sem törvény nem segíthet, (ügy van! jobb felől.) Minden hatalom, minden fegyver, nielybyel élni lehet, minél hatékonj^abb: annál inkább alkalmas arra, hogy azzal visszaélni lehessen. Ilyen a képviselő ama joga, hogy minden iránt indítványt tehet. Kétség kivül nincs a házszabályban az, mi a tanácskozás sikeresifcése, a tanácskozás megfelelő módja és folyása iránt biztosítást adhatna; hanem ez a tanácskozók akaratától függ. Ha akarjuk az időt tölteni azzal, hogy tulajdonképen csak azért tanácskozzunk, hogy tanácskozásunknak eredménye ne lehessen: ezt megakadályoztatni nem lehet. Es ha mi az ülések meddig tartása iránt hozott határozatot eltöröltük és mást hoztunk javaslatba: ez nem azért történt, hogy lehetetlenné tegyük a t. képviselő uraknak azt, hogy annyit beszélhessenek, hogy az idő elfolyván, a tanácskozásnak eredménye ne legyen; tudjuk, hogy ez azzal nincs meggá- | tolva, hogy ez nmcs megakadályozva. De miért j tettük azt? Azért, mert a tanácskozásoknak az a feladatuk, hogy az igazság érleltessék meg, hogy az igazság derittessék fel s a kinek van azután, — miután ez eléretett,— még erkölcsi bátorsága beszélni: akartunk neki időt engedni, hogy ám beszéljen; és arassa azután az ilyen majd a nyilvánosság előtt, arassa a közvéleménytől, a jelen és utókortól a reá háromlott megérdemlett méltatást. (Élénk helyeslés és taps jobb felől.) Mi alkalmat akartunk erre adni, és ha a t. képviselő ur minden szónok után provocálni fog egy két három órai vitát a felett, hogy zárjuke be az ülést vagy nem ? ám legyen meg ezen öröme is, (Mozgás bal felől. Helyeslés jobbról.) mulassa az országot ezzel a látványnyal, (Zajos helyeslés jobb felől.) provocálja saját polgártársainak ép ugy, mint a világnak figyelmét ezen tüneményre, melyet a magyar parlamentben készülnek neki felmutatni. {Élénk helyeslés jobb felől. Nyugtalanság balról). Mi akarván a sikert, kötelességünk, ha önök sok időt akarnak a tanácskozásra : adni önöknek sok időt és mi magunkra vesszük azt a fáradságot, a mi kell ezen sok idő nyújtásához. E tekintetben is válaszolni kívánok Huszár Imre képviselő urnák, ki azt a kérdést intézte: vajon az államhivatalnokok itt lesznek-e, ha permanens ülések tartatnak ? Én is közszolgálatban vagyok, sok munka s teher háromlik vállaimra; de igenis igyekezni fogok, módot találni, hogy eleget tsgyek az egyiknek is, a másiknak is (Élénk helyeslés jobbról. Ellenmondás bal felől.) Zárom szavaimat. Mondom elismerem minden képviselőnek azon formai jogát, hogy indítványt tehet és határozati javaslatot nyújthat be e kérdésben is, mint minden másban is; azt állítom azonban, hogy a tanácskozás rendé az elnöki állás és az elnök személye iránti figyelem rendes körülmények közt, — ugy látszik nekem -- azt kívánja, hogy ő rá bizassék a ház megkérdezése; mindaddig, mig ezzel meglehetünk, míg azt nem tapasztaljuk, hogy ez nem elég: addig nem a törvény, hanem a dolog természete, a discretio azt mondják, hogy ne ártsuk magunkat ebbe. A kinek máskép látszik; szabad máskép cselekednie. Ugyan miért kellene meghatározva az ülések idejét 1 Én részemről egyébiránt ezt sem ellenezném; hanem a mint miniszterelnök ur is monda, ez attól függ: mennyi időt igényelnek a tanácskozások folytatására azok, kik abban részt vesznek. Mi bizonyos eredményt óhajtunk és a mint ezen eredmény elérhető kevesebb idővel: ugy visszatérhetünk a rendes gyakorlatra. (Helyeslés jobb felől.) Jól tudjuk, hogy ez nem rendes állapot. Ha azt fogjuk látni, hogy a rendkívüli állapot — a mely sajnos — e házban néhány napja lábra