Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-452
452. országos ülés márczlus 5. 18«2. 155 vonnom még azt is, hogy a többség akarata teljesedik jelenleg is, midőn az országgyűlési többség oly törvényeket alkotott meg, melyek a nép jogait megnyirbálják, megsemmisítik. Nem képzelek oly buta választót Magyarországon, ki azért küldte volna ide képviselőjót, hogy őt jogaitól foszsza meg; hogy a virilis szavazat fölállítása következtében egy oly intézményt erőszakoljon rajok: a mely befolyásukat a haza és nemzet fölötti intézkedésnél megcsonkítsa. Ez volt tehát az egyik ok, mely engem fölszólalásra bírt. Másik ok ugyancsak Kerkapoly miniszter urnák azon nyilatkozata, miszerint az idő drága, becses, tehát föl kell használni. Igenis uraim, én előttem is drága, becses az idő; de sokkal becsesebb én előttem a nép szabadsága. Azon időt tartom én elveszettnek a képviselőházban, mely arra fordíttatott, hogy a nemzet jogai megcsorbittassanak; nem pedig azon időt, mely annak meggátlására fordíttatott, hogy a nép jogaitól megfosztassák. Vádoltak bennünket a túlsó oldalról azzal, hogy mi húzni, halasztani akarjuk az időt hoszszas fölszólásaink által csupán csak azért hogy a választási törvény, törvényerőre ne emelkedjék. Igázok van önöknek, uraim. Nekünk akaratunk és óhajtásunk az, hogy az ideig, míg ezen ülésszak tart, e törvényjavaslat törvénynyé ne legyen, mert e törvényt a nemzetre, a haza polgáraira veszélyesnek és jogaik megcsonkítására törekvőnek tartjuk és azért mindent el fogunk arra nézve követni, hogy ily rósz, ilyen jogcsonkitó törvények életet ne nyerjenek. Azt mondják önök, uraim, hogy mi szólási szabadságunkkal visszaélünk akkor: {Felkiáltások jobb felől: Igaz!) midőn mi oly törvényjavaslatok létrehozatala ellen szólalunk föl, melyeket választóink érdekeivel ellentétben állóknak tartunk. T. ház? Mi nemcsak szólásszabadságunkkal visszaélési bűnt nem követünk el; hanem igenis képviselői kötelességünket teljesítjük akkor, midőn minden erőnkből oda működünk, hogy ily rósz törvényjavaslatok törvényerőre ne emelkedjenek. Én ellenkezőleg önök nézeteit óhajtanám hallani, minél többször, minél terjedelmesebben a törvények alkotása alkalmakor, hogy a nagy közönség jobban képes legyen megbírálni nézeteiket és nemcsak a szavazásnáli részvétel által nyilatkoztatnák ki akaratukat. Ami Simonyi Lajos báró képviselő ur által beterjesztett határozati javaslatot illeti: arra nézve azt kívánom megjegyezni, miszerint a belügyminiszternek azon nyilatkozata, hogy ő a megvesztegetések ellen nem szándékozik törvényjavaslatot a t. ház elé terjeszteni, azon nyilatkozata, mondom, nekem jövendőben egy kis reményt nyújt a választásokat illetőleg. Nyújt azon oknál fogva, mert maga a belügyminiszter bizonyosan a hozzá beérkezett hivatalom jelentések következtében arról győződött meg, hogy a jövő választások alkalmakor, a nemzet érdekeit szivén hordó ellenzék bizonyosan nagyobb többségre számithat, mint a minő mennyiségben jelenleg képviselve van itt e házban és ezen számszaporodás meggátlására szüksége van a kormánynak és szüksége van a belügyminiszternek arra, hogy oly módokhoz és eszközökhöz nyúlhasson, a melyek tilosak és becstelenek. (Nagy zaj. Félhiállások jobbról: Rendre !) Elnök; Igen örülnék rajta, ha nem ugy tetszett volna magát kifejezni, a mint én értettem. Ugyanis én képviselő ur mondatát következőleg fogtam föl: „hogy oly eszközökhöz kell nyúlnia a kormánynak és a többségnek, a melyek becstelenek." Tehát fölszólítom a szabályok értelmében a képviselő urat, tessék ezen szavait megmagyarázni. Csanády Sándor: Én oly értelemben nyilatkoztam,!,,hogy ha akár egyesek, akár a kormány a megvesztegetés becstelen aljas eszközeihöz nyúlnak," mert ón a megvesztegetéseket aljas és becstelen eszközöknek tekintem. (Nagy zaj. Felkiáltások : Az elnök vonja meg tőle a szőt! Nem ezt mondta előbb! Nagy izgatottság. Rendre! Rendre.') Különben ott vannak a gyorsírók : el fogják mondani, mit mondtam. Elnök: Tessék szavait megmagyarázni, mert ha azon kifejezés használtatott, hogy becstelen : kénytelen leszek a szabályok értelmében a házat kérni, (Helyeslés a jobb oldalon) hogy öntől a szót elvegye. Tessék felelni, mondta-e vagy nem? (Nagy zaj.) Kérem a képviselő urakat, midőn ily komoly pillanatban az elnöknek szigorú felelősséggel kell eljárnia (Halljuk! Halljak!) és kötelességét kell teljesítenie, ne tegyék ezt neki lehetetlenné. Erié nézve első föltétel a csendesség. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) A szabályok értelmében nekem van jogom a t. képviselő urat fölszólitani, hogy arra feleljen: vajon ezen szót mondta-e, vagy nem? (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Csanády Sándor: En igenis azt mondtam, hogy ha akár egyesek, akár a kormány előttem becstelen megvesztegetéseket használ. Mert minden ily eljárást becstelennek tartok. (Nagy zaj.) Elnök: A gyorsírótól bekértem az illető pontot, azt fölolvasom: „Szüksége van a kormánynak és szüksége van a belügyminiszternek arra, hogy oly módokhoz és eszközökhöz nyúlhasson, melyek tilosak és becstelenek." Csanády Sándor: Ha akár ő, akár más ily eszközökhöz nyúlna. (Zaj.) 20*
