Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-452

130 452. országos ülés márczins 5. 1872. s találunk mindennap, kiket nemtelen szen­vedély indit: a nép a maga összeségében min­dig nemes, mindig hazafias, (Ugy van! a szélső hal oldalon.) s nincs oka senkinek, bármily értel­mes legyen is : attól viszavonulni, nem annak kegyét, hanem annak bizalmát kiérdemelni. Indítványomnak 2-ik pontja: a titkos szavazás tulajdonkép csak két szónok által támadtatott meg. Az egyik Szathmáry Károly barátom, a másik Tisza Kálmán képviselő úr volt. Szath­máry Károly képviselő ur szerint az átalános választói jog, valamint a titkos szavazás a mű­velődés kérdése: véleményem szerint az első a jog kérdése, a második a közerkölesiseg és a választási szabadság kérdése. (Igás! Szélső bal felől) Lehet, hogy olyan választóknál, akik irni, olvasni nem tudnak nehézségekre fogunk akadni a titkos szavazás behozatalánál; azonban a he­vesmegyeiek bebizonyították, hogy ezen ne­hézségek nem legyőzhetlenek, és vannak Fran­eziaországban, vannak magában Amerikában is, "á hol az átalános szavazati jog uralkodik, olya­nok közt, kik sem irni, sem olvasni nem tudnak. ! Francziaországban a felnőttek 25%-je is­kolázatlan s Amerikában is, bár a bennszülöt­tek, csaknem kivétel nélkül tudnak irni olvasni, ^''bevándorlottak, különösen az irlandiak, szint­óly L tudatlanok, (Igaz! Igaz! a szélső bal olda­fora.) mint itt akármelyik orosz vagy román vidékbeli lákös. Es azok mégis szavaznak és szavaznak tit­kon'f'«2&vazó lapok által. Hogy visszaélések le­fí^títék, történhetnek, nem szenved kétséget. De tíárttennyi viszaélést képzeljünk is: ezek min­áenlsefre sokkal csekélyebbek és sokkal kisebb iónlÖá's'águak, mint azon visszaélések, melyek a hyilvánBs 'szavazattól elválaszthatlanok. ^l' "Tiszánalmán képviselő ur a titkos sza­vakatí" .elten" 1 .,felhozta ugyanazon okot, melyet élsöTbesziédémrjen a nyilvános szavazat mellett én is'íeihoztáhi, .Hogy a nyilvános szavazat jobban fejleszti a' hazafiságot, a szilárd jellemet, azt el­ismer eni.' Í"T. " • " " r '[9K9 -íiTZíi OO <"'•'-•- :;;7.VÍ•..-•• •' . n ; ^gonban^ engedje /meg nekem t. barátom, h^y rr |j,a .ismétlem azt, a mit az imént Szathmá­ry képviselő urnak mondottam, hogy azon hát­rányok, a melyek a nyilvános szavazathoz kap­csolvák : sokkal tetemesebbek, semhogy ezektől meg­szabadulnunk kellene. Az tökéletesen áll, hogy vannak férfiak akik, önzetlenül nyilatkoznak most is a nyilvános szavazat mellett. Olyannak ismerem a tisztelt képviselő urat s olyanok van­nak más országokban is; de valamint Angliá­ban, ugy reménylem itt is azon férfiak lassan­­­­­ ­­ fogják látni, hogy a titkos szavazatnak előnyei sokkal nagyobbak mint azon hátrányok a melyek netán azzal járnak. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy valamint megengedi, hogy az, a ki csak maga dolgát végzi, azt titkosan teljesíthesse, ugy az, a ki valamely közdolgot teljesít, kell, hogy ne kerülje a nyilvánosságot, hogy számot adjon cselekvéseiről polgártársainak. • Ámde kérdem a t. képviselő úrtól, miért szavazunk mi képviselők mindannyiszor titko­san, midőn személyek választásáról van szó; (Helyeslés a szélső bal oldalon.) és miért nem kí­vánjuk a bíráktól, hogy azok a magok ítéletét a magok meggyőződését a felek előtt mindig és egyenként nyilvánosan kimondják? (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Az lehet, hogy valaki, a ki öt perez előtt az egyik párt mellett nyilatkozott, azután, midőn titkosan kell szavaznia ellenkező véleményt fog nyilvánítani szavazata által, hogy őt perez múlva ismét előbbi nézetére térjen visz­sza ; de nem gondolja-e a t. képviselő ur, hogy szintúgy vannak olyanok, a kik 5 perez előtt az egyik véleményen voltak, a kik meggyőződé­süket barátaik előtt lejdezetlenül adták elő, de midőn a szavazatszedő küldöttség elé kerülnek s ott az ellenfél bizalmi férfiait pillantják meg. a mely ellenfél az ő urok s az ő főnökük, hogy akkor hirtelen megváltoztassák meggyőződésüket, hogy öt perez múlva ismét előbbi meggyőződé­sükre térjenek vissza. (Helyeslés hal felől.) Ezen rósz oldalait a nyilvános szavazásnak nem fogja elhárítani tökéletesen a vesztegetések ellen ho­zandó törvény sem. Kevesbíteni fogja kétségkí­vül; de megszüntetni nem, a mint nem szüntette meg Angliában, minek következtében maguk az Angolok reá jöttek, hogy a titkos szavazat egye­düli biztositéka a szabad választásnak. (Igaz! szélső balról.) Egy példát hozott föl a t. képviselő ur az átalános szavazati jog ellen is hazai életünk­ből, a melyre a t. ház engedelmével visszatérni szükségesnek tartom. (Halljuk!) Azt mondta ugyanis a t. képviselő ur, hogy a kath. eon­gressusra történt választások egyátalánfogva nem bátorítanak arra, hogy az átalános szava­zati jogot kiterjeszszük. Először is t. barátom tudja, hogy ezen katholikus congressusra megej­tett választások nem titkosan történtek. Tör­téntek nyilvánosan a sekrestyében papok szeme előtt (Igaz! Igaz! a szélső bal oldalon.), azonkí­vül igen sok helyütt a választók egyátalában tartózkodtak, nem akarván elismerni törvényes­nek, jogosnak azon octroyált választási törvényt, melynek alapján a választások kiírattak; (Igaz! a szélső bal oldalon.) végre azért, hogy valami az első kísérletnél nem sikerült: még nem kö­vetkezik , hogy ugyanazon választók később ne gyakorolják jogukat helyesebben ésszabadel­vüebben. (Helyeslés a szélső baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents