Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-451
451. országos ülés márczins 4. 1872. r ; v. "••''•< J23 vazati jog kikiáltása mellett, csak hogy azon tulajdonoknak megítélésére mást, mint külső ismertetőjelt felállítani, nem lehet; épen ugy mint felállította az 1848-iki V. t. ez. midőn a becsületességre megkívánja azt, hogy az illető se gyilkosság, se lopás rablás miatt fenyíték alatt ne álljon; az értelmiségre, hogy a teljes kort elérte s gyámság alatt ne álljon ; végre a hazafiságra, hogy bennszülött vagy honosított legyen, illetőleg hűtlenség miatt fenyíték alatt ne álljon. Ezek a becsületesség, értelmesség, és hazafiság azon ismertető jelei, a melyeknél többet a törvény nem követelhet: hogy ha csak morum censurat nem akar felállítani, a mely nem tudom, mikép volna gyakorolható. De megtámadta, mondám, az átalános szavazati jogot nemcsak a jobb oldal, hanem a balközépnek is egy némely szónoka s ezek között Chorin Ferencz képviselő ur. 0 úgymond az átalános szavazati jogot azért nem fogadhatja el, mert attól tart, hogy ott hol a tömeg még nem eléggé érett; az átalános szavazat csak a tekintélyeket fogja követni : a papságot és az aristokratiát; és ezen véleményhez csatlakozott Móricz Pál képviselő ur is. Az meglehet, hogy ha titkos szavazás nélkül hozatik be az átalános szavazat: az ilyen rósz következményt fog szülni; de ha az átalános szavazattal egyidejűleg a titkos szavazat is behozatik, hogy a nép nem a maga valódi érdekét, hanem az aristokratia és papság érdekét kövesse: azt bocsánatot kérek, kötve hiszem, és nem hiszem különösen akkor, hogy ha a hazafias értelmiség megteszi a maga kötelességét felvilágosítván a népet a maga érdekéről. Egyébiránt ha t. képviselő ur attól tart, hogy az átalános szavazat a gazdagok, hatalmasoknak válik hasznára: Szilágyi Dezső képviselő ur egészen ellenkezőleg attól fél, hogy az átalános szavazat a demagógokat fogja fölszinre hozni. Igaza lehet Szilágyi Dezső képviselő nrnak csak egy esetben: akkor t. i. midőn a hazafias értelmiség a harcztérről viszszavonul és a hazafiatlan, a csak a maguk önérdekeit néző demagógokat hagyja vezérkedni, hagyja a nép ügyeit kezelni; de én azt hiszem, hogy a magyar értelmiség valamint eddig nem átallotta a nép közé vegyülni: ugy ezt mint szent kötelességét, ezentúl is fogja teljesíteni. Csak a hullákkal szabad experimentálni — mondja tovább képviselő ur. De hát esperimentatio-e, ha azt hozzuk be, a mit Amerikában, a mit Helvetiában, — hogy más országokat ne idézzek, — már látunk és jól látunk működni, lehet-e kifogása a t. képviselő urnák azon gyakorlása ellen az átalános szavazatnak, melyet e két köztársaságban szemlélünk. Valamint első beszédemben, ugy most is kérdem: miért nem akarja föltenni a magyar népről, hogy hasonló higgadsággal fog eljárni az átalános szavazat kezelésénél. De, hogy a komoly okokhoz egy tréfásat is csatoljonf: a képviselő ur azzal igyekszik megezáfolni a suffrage universel-t, az átalános szavazatot, hogy az sehol sem lehetséges, mert a nők a gyámság alatt lévők, és nem tudom még kik, sehol sem szavazhatnak. Ezen ellenvetés eszembe juttatja azon kifogást, melyet Kazinczy Gábor a függetlenségi nyilatkozat előleges tárgyalása alkalmával tett, azt mondván, a függetlenségi nyilatkozat köztársaságra fog vezetni, a köztársaság pedig nagyobb országban, mint a milyen Magyarország is, állandóan fön nem állhat, mert ime a római köztársaság is 700 néhány évig tartott csak: tehát ezer évig sem; mire egy felső vidéki — gondolom Liptó vagy Árva megyei képviselő. — (Felkiáltások: Trencsén megyei.') Igen, Trencsén megyei Martincsek képviselőtársunk azt felelte, azzal is beérem, ha a magyar köztársaság addig tart. a meddig a római tartott. En szintén tökéletesen ki leszek elégítve, ha az átalános szavazatból a uők ós gyámság alattiak ki lesznek zárva. Wass Sámuel gróf, ki Amerikából sok szép ismeretet, de ugy látszik az intézmények szeretetét nem hozta magával: az átalános választási jog ellen azért kel ki, mert ugy mond, az a nepotismus és a linch justice-t mozdítja elő. En eddig ugy tudtam, hogy minél csekélyebb azon kör, mely a választói jogot gyakorolja: annál könnyebben karapódzhatik el benne a nepotismus; ellenben minél több főre terjed ki a választó jog: annál nehezebb egy családnak uralmát biztosítani. A t. képviselő ur az ellenkező tant állítja fel, a nélkül természetesen, hogy igazolta, vagy csak igyekezett volna is igazolni. Hogy mi kapcsolatban van a linch justice a népigazságszolgáltatás az átalános szavazati joggal? azt még kevésbbé kísérletté meg bebizonyítani. A mennyire én tudom, ezen rögtöni úgynevezett igazságszolgáltása a népnek két esetben gyakoroltatik. Először akkor, mikor a tömeg felhevül, haragra lobban, s nem kérdi, hogy van-e joga, nincs-e? valamely polgártársán oly példát statuál, melyet különben csat a birónak lenne joga statuálnia. Másodszor pedig akkor látjuk azt, miker a bíró a köznép véleménye szerint nem szolgáltatott neki igazságot. De, hogy ez mily összeköttetésben áll a választói joggal és az átalános szavazattal ? azt megvallom, nem értem. Ha ugy volna: akkor mindenütt, a hol átalános szavazati jog divatozik, tehát Helvetiában, Prancziaországban és most 16*
