Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-436
430. országüs ülés íobr::sir 15. 1872. 85 E kivétellel valamennyien oda nyilatkoztak, hogy addig, mig függő adósságunk szabályozva, s a valuta helyreállítva nem lesz : mi egészséges (correct) hitelünket szilárd alapokra fektető, s rendszeres pénzíorgalmat biztosító, önálló jegybankot alapítani képesek nem vagyunk; s annálfogva törekednünk kell, kellő óvatossággal, aránytalan áldozatok nélkül, a valutát helyreállítani. Ennek megtörténtével kezeink nem lesznek többé megkötve, urai leszünk a situatiónak s meghonosíthatjuk az önálló eorrect, egészséges bankrendszert. Addig azonban, mig azt létesíthetjük: gondoskodnunk kell oly vivendi modnsról, mely jogi igényeinknek s hitelünk szükségletének lehetőleg legjobban megfeleljen. A szakfórfiak legczélszerübbnek azt tartották, hogy egyezségre lépjünk az osztrák nemzeti bankkal akként, hogy az általam jelzett anomália megszüntettessék s hitelünk szükségeinek kielégítéséről gondoskodva legyen. Ha azonban ily egyezség, bármi akadályok miatt, nem sikerülhetne: gondoskodni kell önálló jegybank felállításáról, melylyel ugyan meg fogunk élhetni; de mely hitelünket nem fogja szilárd alapokra fektetni: mert jegyei nem fogják nélkülözhetni a kényszer-folyamot, s mert azokat a bank ezüst vagy arany pénzzel mindenkor beváltani nem lesz képes. (Felkiáltások bal felöl: A mostani képesebb?) A szakférfiak nyilatkozatain alapszik a bankügyi bizottság jelentése s véleménye, mely szerint a pénzügyminiszter utasítandó az osztrák nemzeti bankkal érdekeinknek megfelelő egyezségre lépni s csak ennek nem sikerülte esetében gondoskodni önálló jegybank felállításáról. E javaslat — véleményem szerint — helyes, s ha a bankkérdés a múlt nyáron a napirendre tüzetett volna : e javaslatot betű szerint el lehetett volna fogadni; most azonban a viszonyok némikép változtak, a mennyiben az országgyűlés harmadik ülésszaka végéhez közeledik, és az osztrák nemzeti-bank részéről fiókjainak dotatioját illetőleg íenyegetődzósek történtek: ezen körülmények közt a kormányt oly helyzetbe kell hoznunk, hogy bárminő eventualitások esetére képes legyen intézkedni, s a felelősségnek, mely őt terhelir eleget tenni. Nekem tehát czélszerünek látszik, hogy a dolog lényegére nézve ragaszkodva azon helyes nézetekhez, melyek a bankügyi bizottság jelentésében s a kihallgatott szakértők nyilatkozataiban ki vannak fejtve: a pénzügyi miniszternek adandó utasításnak csak más formát adjunk. Eekem jutván azon szerencse, hogy a bankügyi bizottság javaslata helyett egy más határozati javaslatot indítványozzak, van szerencsém azt fölolvasni. (Halljuk!) Utasittatik a pénzügyminiszter, hogy : 1. Érintkezvén a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyminiszterével, azzal egyetértöleg készítsen törvényjavaslatot a valuta rendezésének módjáról és terjeszsze azt a törvényhozás elé. 2. Gondoskodjék, hogy addig is, mig ez megtörténhetnék: a bankjegy-forgalom oly központi közeget nyerjen az országban, melynek igazgatósága annak idején törvényhozásilag jóváhagyandó alapszabályai értelmében a magas kormány törvényszerű felügyelete és ellenőrzése mellett függetlenül járjon el, és mely a magyar korona országai valódi hitelszükségletének födözésére megfelelő összegekkel rendelkezzék." Ha ezen határozati javaslatot elemezzük: első része egészen azonos azzal, mit a bankügyi bizottság jelentésében a függő adósság rendezéséről a valuta helyreállításáról s az e czélra vezető intézkedésekről mond. Második része se különbözik a dolog lényegére nézve a bankügyi bizottság véleményétől. Javaslatom ugyanis azt mondja, hogy: „a bankjegy-forgalom oly központi közeget nyerjen az országban, melynek igazgatósága a magyar kormány felügyelete alatt járjon el." Mi nem zárja ki az egyezséget az osztrák nemzeti bankkal, s másfelől azon esetre, ha az egyezség nem sikerülhetne : fenhagyja a lehetőséget más intézkedések tételére. Végre respectálja a törvényhozás jogát, mely ezt minden ügyben, tehát ebben is, megilleti: midőn kimondja, hogy a jegybank forgalmának közege s annak igazgatóságának alapszabályai jóváhagyás végett az országgyűlés elé fognak terjesztetni. Ezeknek elfogadása vagy el nem fogadása tehát az országgyűlés bölcs belátásától függ. Azon meggyőződés által vezéreltetvén, hogy e javaslat a czél eléréséhez biztos utat nyújt: bátorkodom azt a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlani. Péchy Tamás: T. ház! Anélkül, hogy a dolog érdeméhez szólanék, bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy, miután ugy gondolom ezen határozati javaslat ki fog nyomatni és a t. ház tagjai közt, szét fog osztatni, — tekintettel arra, hogy ez formulázott javaslat, s igy annak minden szavát szüfeséges jó előre minden tekintetben megfontolni; mert azon horderő, mely ezen határozati javaslatban rejlik, igen nagy és mivel mind pénzügyi, mind nemzetgazdászati viszonyainkra döntő befolyással lesz a legközelebbi jövőben: méltóztassék ennek kinyomatását elrendelni, tárgyalását pedig holnapra elhalasztani,
